Пәнд-несиһәтләр 23
1 Катта әрбаб билән һәмдәстихан болсаң, Алдиңдики ким екәнлигини убдан ойлан.
Mikor leülsz enni az uralkodóval, szorgalmasan reá vigyázz, ki van előtted.
2 Иштийиң яман болса, Гелиңға пичақ тәңләп турғандәк өзүңни тарт.
És kést tégy a torkodra, ha mértékletlen vagy.
3 Униң назу-немәтлирини тама қилма, Улар адәм алдайдиған тамақлардур.
Ne kivánd az ő csemegéit; mert ezek hazug étkek.
4 Бай болимән дәп өзүңни упратма; Өзүңниң зеһниңни бу ишқа қаратма.
Ne fáraszd magadat ebben, hogy meggazdagulj; ez ilyen testi eszességedtől szünjél meg.
5 [Байлиқларға] көз тикишиң биләнла, улар йоқ болиду; Пул-мал дәрвәқә өзигә қанат ясап, Худди бүркүттәк асманға учуп кетәр.
Avagy a te szemeidet veted-é arra? holott az semmi, mert olyan szárnyakat szerez magának nagy hamar, mint a saskeselyű, és az ég felé elrepül!
6 Ач көзниң ненини йемә, Униң есил назу-немәтлирини тама қилма;
Ne egyél az irígy szeműnek étkéből, és ne kivánd az ő csemegéit;
7 Чүнки униң көңли қандақ болғандәк, өзиму шундақ. У ағзида: — Қени, алсила, ичсилә! — десиму, Бирақ көңлидә сени ойлиғини йоқ.
Mert mint a ki számítgatja a falatot magában, olyan ő: egyél és igyál, azt mondja te néked; de azért nem jó akarattal van tehozzád.
8 Йегән бир жутум таамниму қусуветисән, Униңға қилған чирайлиқ сөзлириңму бекарға кәткән болиду.
A te falatodat, a melyet megettél, kihányod; és a te ékes beszédidet csak hiába vesztegeted.
9 Ахмаққа йол көрситип салма, Чүнки у әқил сөзлириңни көзгә илмас.
A bolondnak hallására ne szólj; mert megútálja a te beszédidnek bölcseségét.
10 Қедимдә бекиткән йәрниң пасил ташлирини йөткимә, Житимларниң етизлириғиму аяқ басма;
Ne mozdítsd meg a régi határt, és az árváknak mezeibe ne kapj;
11 Чүнки уларниң Һәмҗәмәт-Қутқузғучиси интайин күчлүктур; У Өзи улар үчүн үстүңдин дәва қилар.
Mert az ő megváltójuk erős, az forgatja az ő ügyöket ellened!
12 Несиһәткә көңүл қой, Илим-билимләргә қулақ сал.
Add a te elmédet az erkölcsi tanításra, és a te füleidet a bölcs beszédekre.
13 Балаңға тәрбийә бериштин еринмә; Әгәр таяқ билән урсаң, у өлүп кәтмәйду;
Ne vond el a gyermektől a fenyítéket; ha megvered őt vesszővel, meg nem hal.
Te vesszővel vered meg őt: és az ő lelkét a pokolból ragadod ki. (Sheol h7585)
15 И оғлум, дана болсаң, Мениң қәлбим қанчә хуш болар еди!
Szerelmes fiam, ha bölcs lesz a te elméd, örvendez a lelkem nékem is.
16 Ағзиңда орунлуқ сөзләр болса, ич-ичимдин шатлинимән.
És vígadoznak az én veséim, a te ajkaidnak igazmondásán.
17 Гуна садир қилғучиларға рәшк қилма, Һәрдайим Пәрвәрдигардин әймиништә турғин;
Ne irígykedjék a te szíved a bűnösökre; hanem az Úr félelmében légy egész napon;
18 Шундақ қилғиниңда җәзмән көридиған яхши күнүң болиду, Арзу-үмүтүң бекарға кәтмәс.
Mert ennek bizonyos vége van; a te várakozásod meg nem csalatkozik.
19 И оғлум, сөзүмгә қулақ селип дана бол, Қәлбиңни [Худаниң] йолиға башлиғин.
Hallgass te, fiam, engem, hogy légy bölcs, és jártasd ez úton szívedet.
20 Мәйхорларға арилашма, Нәпси яман гөшхорлар билән барди-кәлди қилма;
Ne légy azok közül való, a kik borral dőzsölnek; azok közül, a kik hússal dobzódnak.
21 Чүнки һарақкәш билән нәпси яман ахирида йоқсуллуқта қалар, Ғәпләт уйқисиға патқанларға җәндә кийимни кийгүзәр.
Mert a részeges és dobzódó szegény lesz, és rongyokba öltöztet az aluvás.
22 Сени тапқан атаңниң сөзини аңла, Анаң қериғанда униңға һөрмәтсизлик қилма.
Hallgasd a te atyádat, a ki nemzett téged; és meg ne útáld a te anyádat, mikor megvénhedik.
23 Һәқиқәтни сетивал, Уни һәргиз сетивәтмә. Даналиқ, тәрбийә вә йорутулушниму ал.
Szerezz igazságot, és el ne adj; bölcseséget és erkölcsöt és eszességet.
24 Һәққаний балиниң атиси чоң хошаллиқ тапар; Дана оғулни тапқан атиси униңдин хурсән болар.
Igen örül az igaznak atyja, és a bölcsnek szülője annak vígadoz.
25 Ата-анаңни сөйүндүрүп, Сени туққан анаңни хуш қил.
Vígadjon a te atyád és a te anyád, és örvendezzen a te szülőd.
26 И оғлум, қәлбиңни маңа тапшур; Көзлириңму һаятлиқ йоллиримға тикилсун!
Adjad, fiam, a te szívedet nékem, és a te szemeid az én útaimat megőrizzék.
27 Чүнки паһишә аял чоңқур оридур, Бузуқ ят аял тар зиндандур;
Mert mély verem a tisztátalan asszony, és szoros kút az idegen asszony.
28 Улар қарақчидәк мөкүвелип, Инсанийәт арисидики вапасизларни көпәйтәр.
És az, mint a tolvaj leselkedik, és az emberek közt a hitetleneket szaporítja.
29 Кимдә азап бар? Кимдә дәрд-әләм? Ким җедәл ичидә қалар? Ким налә-пәряд көтирәр? Ким сәвәпсиз ярилинар? Кимниң көзи қизирип кетәр?
Kinek jaj? kinek oh jaj? kinek versengések? kinek panasz? kinek ok nélkül való sebek? kinek szemeknek veressége?
30 Дәл шарап үстидә узун олтарған, Әбҗәш шараптин тетишқа алдириған мәйхорлар!
A bornál mulatóknak, a kik mennek a jó bor kutatására.
31 Шарапниң әҗайип қизиллиғиға, униң җамдики җулалиғиға, Кишиниң гелидин шундақ силиқ өткәнлигигә мәптун болуп қалма!
Ne nézd a bort, mily veres színt játszik, mint mutatja a pohárban az ő csillogását; könnyen alá csuszamlik,
32 Ахирида у зәһәрлик иландәк чеқивалиду, Оқ иландәк нәштирини санҗийду.
Végre, mint a kígyó, megmar, és mint a mérges kígyó, megcsíp.
33 Көз алдиңда ғәлитә мәнзириләр көрүниду, Ағзиңдин қалаймиқан сөзләр чиқиду.
A te szemeid nézik az idegen asszonyt, és a te elméd gondol gonoszságot.
34 Худди деңиз-океанларда ләйләп қалғандәк, Йәлкәнлик кеминиң мома яғичи үстидә ятқандәк болисән.
És olyan leszel, mint a ki fekszik a tenger közepiben, és a ki fekszik az árbóczfának tetején.
35 Сән чоқум: — Бириси мени урди, лекин мән яриланмидим! Бириси мени таяқ билән урди, бирақ ағриғини сәзмидим!» — дәйсән. Бирақ сән йәнә: «Һошумға кәлсәмла, мән йәнила шарапни издәймән! — дәйсән.
Ütöttek engem, nékem nem fájt; vertek, nem éreztem! Mikor ébredek fel? Akkor folytatom, ismét megkeresem azt.
