Аюп 17
1 Мениң роһум сунуқ, Күнлирим түгәй дәйду, Гөрләр мени күтмәктә.
Szellemem meg van törve, napjaim elenyésztek, sírok várnak rám!
2 Әтрапимда алдамчи мазақ қилғучилар бар әмәсму? Көзүмниң уларниң ечитқулуғиға тикилип туруштин башқа амали йоқтур.
Bizony csúfolkodással illetnek engem, és zaklatásukon kell időznie szememnek.
3 Аһ, җеним үчүн Өзүң халиған капаләтни елип Өзүңниң алдида маңа борун болғайсән; Сәндин башқа ким мени қоллап борун болсун?
Állj jót, kérlek: kezeskedjél értem tenmagadnál! Ki az, ki kezet csap velem?
4 Чүнки Сән [достлиримниң] көңлини йоруқлуқтин қалдурғансән; Шуңа Сән уларни ғәлибидинму мәһрум қилисән!
Mert az ő szívöket elzártad az eszességtől, azért nem engeded felülkerekedniök.
5 Ғәниймәт алай дәп достлириға пәшва атқан кишиниң болса, Һәтта балилириниң көзлириму кор болиду.
Ki osztályrészért elárul barátot, fiainak szemei el fognak epedni.
6 У мени әл-жутларниң алдида сөз-чөчәккә қойди; Мән кишиләр йүзүмгә түкүридиған адәм болуп қалдим.
Oda állított engem, hogy példálózzanak népek, s azzá lettem, hogy arczúl köpnek.
7 Дәрд-әләмдин көзүм торлишип кәтти, Барлиқ әзалирим көләңгидәк болуп қалди.
Elhomályosúlt bosszúságtól szemem, s tagjaim akár az árnyék mindannyi.
8 Бу ишларни көрүп дуруслар һәйрануһәс болиду; Бигуналар ипласларға қарши турушқа қозғилиду.
Eliszonyodnak e miatt az egyenesek, s az ártatlan fölgerjed az istentelen ellen;
9 Бирақ һәққаний адәм өз йолида чиң туриду, Қоли пак жүридиған адәмниң күчи тохтавсиз улғийиду.
és az igaz ragaszkodik útjához s a tiszta kezű gyarapodik szilárdságban.
10 Әнди қени, һәммиңлар, йәнә келиңлар; Араңлардин бирму дана адәм тапалмаймән.
Azonban ti mindannyian csak jöjjetek újra, de nem találok köztetek bölcset.
11 Күнлирим ахирлишай дәп қапту, Муддиалирим, көңлүмдики интизарлар үзүлди.
Napjaim elmúltak, gondolataim elszakadtak, szívemnek tulajdonai!
12 Бу адәмләр кечини күндүзгә айландурмақчи; Улар қараңғулуққа қарап: «Нур йеқинлишиватиду» дейишиватиду.
Az éjszakát nappallá teszik, a világosságot közelebbé a sötétségnél
Ha az alvilágot házamul reméltem, a sötétségben megterítette mágyamat, (Sheol h7585)
14 «Чирип кетишни: «Сән мениң атам!», Қурутларни: «Апа! Ача!» дәп чақиримән!
a veremnek így szóltam: atyám vagy! anyám és testvérem! a féregnek:
15 Ундақта үмүтүм нәдә? Шундақ, үмүтүмни ким көрәлисун?
hol van tehát reménységem, és reménységem – ki látja meg?
