Від Луки 17

1 Рече ж до учеників: Не можна не прийти поблазням; горе ж, через кого приходять!

Monda pedig a tanítványoknak: Lehetetlen dolog, hogy botránkozások ne essenek; de jaj annak, a ki által esnek.

2 Лучче б йому було, коли б жорно млинове почеплено на шию йому, та й укинуто в море, нїж щоб зблазнив одного з малих сих.

Jobb annak, ha egy malomkövet vetnek a nyakába, és ha a tengerbe vettetik, hogynem mint egyet e kicsinyek közül megbotránkoztasson.

3 Озирайтесь на себе. Коли погрішить проти тебе брат твій, докори йому й коли покаєть ся, прости йому.

Őrizzétek meg magatokat: ha pedig a te atyádfia vétkezik ellened, dorgáld meg őt; és ha megtér, bocsáss meg néki.

4 І коли сїм раз на день погрішить проти тебе, й сїм раз на день обернеть ся до тебе, кажучи: Каюсь; прости йому.

És ha egy napon hétszer vétkezik ellened, és egy napon hétszer te hozzád tér, mondván: Megbántam; megbocsáss néki.

5 І казали апостоли Господеві: Прибав нам віри.

És mondának az apostolok az Úrnak: Növeljed a mi hitünket!

6 Рече ж Господь: Коли б ви мали віру з зерно горчицї, то сказали б щовковинї оцій: Викоренись і посадись у морю, то послухала б вас.

Monda pedig az Úr: Ha annyi hitetek volna, mint a mustármag, ezt mondanátok ím ez eperfának: Szakadj ki gyökerestől, és plántáltassál a tengerbe; és engede néktek.

7 Хто ж з вас, слугу мавши, ратая чи пастуха, як ійде з поля, скаже йому зараз: Прийшовши сїдай їсти?

Kicsoda pedig ti közületek az, a ki, ha egy szolgája van, és az szánt vagy legeltet, tüstént azt mondja annak, mihelyt a mezőről megjő: Jer elő, ülj asztalhoz?

8 А чи не скаже йому: Наготов менї що вечеряти, та підперезавшись послугуй менї, поки їсти му та пити му, а потім їсти меш і пити меш ти?

Sőt nem ezt mondja-e néki: Készíts vacsorámra valót, és felövezvén magadat, szolgálj nékem, míg én eszem és iszom; és azután egyél és igyál te?

9 Чи дякує тому слузї, що зробив, що звелено йому?

Avagy megköszöni-é annak a szolgának, hogy azt mívelte, a mit néki parancsolt? Nem gondolom.

10 Так і ви, коли зробите все, що звелено вам, кажіть: Що слуги ми нікчемні; бо, що повинні зробити, вробили.

Ezenképen ti is, ha mindazokat megcselekedtétek, a mik néktek parancsoltattak, mondjátok, hogy: Haszontalan szolgák vagyunk; mert a mit kötelesek voltunk cselekedni, azt cselekedtük.

11 І сталось, як ійшов Він у Єрусалим, і проходив серединою Самариї та Галидеї,

És lőn, mikor útban vala Jeruzsálem felé, hogy ő Samariának és Galileának közepette méne által.

12 і, як увійшов ув одно село, зустріло Його десять прокажених чоловіків, що стояли оддалеки.

És mikor egy faluba beméne, jöve elébe tíz bélpoklos férfi, kik távol megállának:

13 І піднесли вони голос, кажучи: Ісусе, наставниче, помилуй нас.

És felemelék szavokat, mondván: Jézus, Mester, könyörülj rajtunk!

14 І побачивши рече їм: Ідїть покажіть себе священикам. І сталось, як пійшли вони, очистились.

És mikor őket látta, monda nékik: Elmenvén mutassátok meg magatokat a papoknak. És lőn, hogy míg odamenének, megtisztulának.

15 Один же з них, бачивши, що одужав, вернувсь, голосом великим прославляючи Бога,

Egy pedig ő közülök, mikor látta, hogy meggyógyult, visszatére, dicsőítvén az Istent nagy szóval;

16 і, припав лицем до ніг Його, дякуючи Йому; а був він Самарянин.

És arczczal leborula az ő lábainál hálákat adván néki: és az Samariabeli vala.

17 Озвав ся ж Ісус і рече: Чи не десять очистились? девять же де?

Felelvén pedig Jézus, monda: Avagy nem tízen tisztulának-é meg? A kilencze pedig hol van?

18 Не знайшлись, щоб вернувшись оддати славу Богу, тільки чужоземець сей?

Nem találkoztak a kik visszatértek volna dicsőséget adni az Istennek, csak ez az idegen?

19 І рече йому: Уставши йди; віра твоя спасла тебе.

És monda néki: Kelj föl, és menj el: a te hited téged megtartott.

20 Як же спитали Його Фарисеї, коли прийде царство Боже, відказав їм, і рече: Не прийде царство Боже з постереганнєм,

Megkérdeztetvén pedig a farizeusoktól, mikor jő el az Isten országa, felele nékik és monda: Az Isten országa nem szemmel láthatólag jő el.

21 анї казати муть: Дивись, ось воно; або: Дивись, он, бо царство Боже у вас усерединї.

Sem azt nem mondják: Ímé itt, vagy: Ímé amott van; mert ímé az Isten országa ti bennetek van.

22 Рече ж де учеників: Прийдуть дні, що бажати мете один з днїв Сина чоловічого вь'дїти, та й не побачите.

Monda pedig a tanítványoknak: Eljő az idő, mikor kívántok látni egyet az ember Fiának napjai közül, és nem láttok.

23 І казати муть вам: Дивись, ось; або: Дивись, он; не йдіть і не ганяйтесь.

És mondják majd néktek: Ímé itt, vagy: Ímé amott van; de ne menjetek el, és ne kövessétek:

24 Бо, як блискавиця, блиснувши з одного краю під небом, до другого краю під небом сьвітить, так буде й Син чоловічий дня свого.

Mert miként a felvillanó villámlás az ég aljától az ég aljáig fénylik; úgy lesz az embernek Fia is az ő napján.

25 Перше ж мусить Він багато терпіти й відцураєть ся Його рід сей.

De előbb sokat kell néki szenvednie és megvettetnie e nemzetségtől.

26 І як сталось за днїв Ноя, так буде й за днїв Сива чоловічого.

És miként a Noé napjaiban lett, úgy lesz az ember Fiának napjaiban is.

27 Їли, пили, женились, оддавались, аж до дня, як увійшов Ной у ковчег, і настав потоп, та й вигубив усіх.

Ettek, ittak, házasodtak, férjhezmentek mindama napig, a melyen Noé a bárkába beméne, és eljöve az özönvíz, és mindeneket elveszte.

28 Так само, як сталось і за Лота; їли, пили, торгували, продавали, насаджували, будували,

Hasonlóképen mint a Lót napjaiban is lett; ettek, ittak, vettek, adtak, ültettek, építettek;

29 которого ж дня вийшов Лот із Содома, линуло огнем та сіркою з неба та й вигубило всіх.

De a mely napon kiment Lót Sodomából, tűz és kénkő esett az égből, és mindenkit elvesztett:

30 Так же буде й в день, котрого Син чоловічий відкриєть ся.

Ezenképen lesz azon a napon, melyen az embernek Fia megjelenik.

31 Того дня, хто буде на криші, а надібє його в хатї, нехай не злазить узяти його; й хто на полї, так само нехай не вертаєть ся назад.

Az nap, a ki a háztetőn lesz, és az ő holmija a házban, ne szálljon le, hogy elvigye; és a ki a mezőn, azonképen ne forduljon hátra.

32 Спогадайте Лотову жінку.

Emlékezzetek Lót feleségére!

33 Коли хто шукати ме душу свою спасти, погубить її, а хто погубить її, оживить її.

Valaki igyekezik az ő életét megtartani, elveszti azt, és valaki elveszti azt, megeleveníti azt.

34 Глаголю вам, тієї ночі буде двоє на однім ліжку; один візьметь ся, а другий зоставить ся.

Mondom néktek, azon az éjszakán ketten lesznek egy ágyban; az egyik felvétetik, és a másik elhagyatik.

35 Дві молоти муть укупі; одна візьметь ся, а друга зоставить ся.

Két asszony őröl együtt; az egyik felvétetik, és a másik elhagyatik.

36 Двоє будуть у полї; один візьметь ся, а другий зоставить ся.

Ketten lesznek a mezőn; az egyik felvétetik, és a másik elhagyatik.

37 І озвавшись кажуть до Него: Де, Господи? Він же рече їм: Де тїло, там збирати муть ся орли.

És felelvén, mondának néki: Hol, Uram? Ő pedig monda nékik: a hol a test, oda gyűlnek a saskeselyűk.