< Mezmurlar 71 >

1 Ya RAB, sana sığınıyorum, Utandırma beni hiçbir zaman!
Benned, Örökkévaló, van menedékem, ne hagyj megszégyenűlnöm soha!
2 Adaletinle kurtar beni, tehlikeden uzaklaştır, Kulak ver bana, kurtar beni!
Igazságoddal ments meg és szabadíts meg engem, hajlítsd hozzám füledet és segíts meg!
3 Sığınacak kayam ol, Her zaman başvurabileceğim; Buyruk ver, kurtulayım, Çünkü kayam ve kalem sensin.
Légy nekem menedék sziklájává, hogy bemehessek mindig: rendeld segitésemre, mert szirtem és váram vagy.
4 Ey Tanrım, kurtar beni Kötünün elinden, haksızın, gaddarın pençesinden!
Istenem, szabadíts ki engem gonosznak kezéből, jogtalankodónak és erőszakoskodónak markából.
5 Çünkü umudum sensin, ey Egemen RAB, Gençliğimden beri dayanağım sensin.
Mert te vagy reményem; az Úr, az Örökkévaló bizodalmam ifjúkoromtól fogva.
6 Doğduğum günden beri sana güveniyorum, Beni ana rahminden çıkaran sensin. Övgülerim hep sanadır.
Te reád támaszkodtam születéstől fogva, anyám méhéből te vontál ki, rólad szól dícsérődalom mindig.
7 Birçokları için iyi bir örnek oldum, Çünkü sen güçlü sığınağımsın.
Mintegy csodája lettem sokaknak, de te vagy erős menedékem.
8 Ağzımdan sana övgü eksilmez, Gün boyu yüceliğini anarım.
Teljék meg szájam dicséreteddel, egész nap dicsőségeddel.
9 Yaşlandığımda beni reddetme, Gücüm tükendiğinde beni terk etme!
Ne dobj el engem vénség idején; midőn fogytán van erőm, ne hagyj el engem.
10 Çünkü düşmanlarım benden söz ediyor, Beni öldürmek isteyenler birbirine danışıyor,
Mert szóltak rólam ellenségeim, és lelkem meglesői tanácskoztak együtt,
11 “Tanrı onu terk etti” diyorlar, “Kovalayıp yakalayın, Kurtaracak kimsesi yok!”
mondván: Isten elhagyta őt, üldözzétek és fogjátok meg, mert nincs megmentő!
12 Ey Tanrı, benden uzak durma, Tanrım, yardımıma koş!
Isten, ne távozzál tőlem, Istenem, segítségemre siess.
13 Utansın, yok olsun beni suçlayanlar, Utanca, rezalete bürünsün kötülüğümü isteyenler.
Szégyenűljenek meg, fogyjanak meg lelkem vádlói, gyalázat és szégyen burkolja őket, a kik bajomat keresik.
14 Ama ben her zaman umutluyum, Sana övgü üstüne övgü dizeceğim.
Én pedig mindig várakozom, hogy megtoldhassam minden dicséretedet.
15 Gün boyu senin zaferini, Kurtarışını anlatacağım, Ölçüsünü bilmesem de.
Szájam elbeszéli igazságodat, egész nap segedelmedet, mert számát sem tudom.
16 Ey Egemen RAB, gelip yiğitliklerini, Senin, yalnız senin zaferini duyuracağım.
Bemegyek az Úrnak, az Örökkévalónak hatalmas tetteivel, említem igazságodat, egyedül a tiedet.
17 Ey Tanrı, çocukluğumdan beri beni sen yetiştirdin, Senin harikalarını hâlâ anlatıyorum.
Isten, megtanítottál ifjúkoromtól fogva, egész eddig hirdetem csodás tetteidet.
18 Yaşlanıp saçlarıma ak düşse bile Terk etme beni, ey Tanrı, Gücünü gelecek kuşağa, Kudretini sonrakilere anlatana dek.
De öregségig és vénségig se hagyj el, Isten, miglen hirdetem karodat a nemzedéknek, mind a jövendőknek a te hatalmadat.
19 Ey Tanrı, doğruluğun göklere erişiyor, Büyük işler yaptın, Senin gibisi var mı, ey Tanrı?
Hisz igazságod, Isten, a magas égig ér; a ki nagyokat miveltél, Isten, ki olyan mint te?
20 Sen ki, bana birçok kötü sıkıntı gösterdin, Bana yeniden yaşam verecek, Beni toprağın derinliklerinden çıkaracaksın.
A ki láttattál velem sok szorongatást és veszedelmeket, újra éltess engem, és a föld mélységeiből újra hozz föl engem!
21 Saygınlığımı artıracak, Yine beni avutacaksın.
Növeljed nagyságomat és fordulj, hogy megvigasztalj.
22 Ben de seni, Senin sadakatini çenkle öveceğim, ey Tanrım, Lir çalarak seni ilahilerle öveceğim, Ey İsrail'in Kutsalı!
Én is magasztallak majd lantszerrel hűségedért, Istenem; zengek neked hárfán, oh Izraél szentje.
23 Seni ilahilerle överken, Dudaklarımla, varlığımla sevincimi dile getireceğim, Çünkü sen beni kurtardın.
Ujjonganak ajkaim, mert zenghetek neked, meg a lelkem, melyet kiváltottál.
24 Dilim gün boyu senin zaferinden söz edecek, Çünkü kötülüğümü isteyenler Utanıp rezil oldu.
Nyelvem is egész nap elrebegi igazságodat; mert megszégyenültek, mert elpirultak, kik bajomat keresik.

< Mezmurlar 71 >