Luk 16
1 Jisu ninyigv lvbwlaksu vdwa minto, “Ho hoka nyitvnv nyi ako dooto nw pakbu go dooto hv ninyigv yikungyira nga kaayataya nvgo. Nyitvnv nyi anga ninyigv ogu rungyanv angv ninyigv morko nga mva dukv vla mintamto,
Monda pedig az ő tanítványainak is: Vala egy gazdag ember, kinek vala egy sáfára; és az bevádoltaték nála, hogy javait eltékozolja.
2 vkvlvgabv nw rungya nvnga arwnglo goklwkto okv minto, ‘Ngo noogv lvkwng nga tvvdunv si ogu gokula? No ngoogv yikungyira nga kaayataya nama vdw godw ogumvnwngnga ngam kaatam lakubv, ogulvgavbolo no vdwloka ngoogv rungyapayanam gubv rinyu kumare.’
Hívá azért azt, és monda néki: Mit hallok felőled? Adj számot a te sáfárságodról; mert nem lehetsz tovább sáfár.
3 Pakbu angv nw atu hv minsuto, ‘Ngoogv atu nga ngoogv nokori loka naalin tvduku. Ngo ogu rila kuse gubvri? Ngo dvnam lvgabv rongo ridubv gwlwk doyama, okv giago karse ngaaka yinying yapv.
Monda pedig magában a sáfár: Mit míveljek, mivelhogy az én uram elveszi tőlem a sáfárságot? Kapálni nem tudok; koldulni szégyenlek!
4 Vjak ngo chinduku ngo ogugo risedw! Vbvrikunamv vdwlo ngo nokori lokv linre kudw, ngo ajin jinre bunu nga bunugv naam lo alvbv aamure.’
Tudom mit tegyek, hogy mikor a sáfárságtól megfosztatom, befogadjanak engem házaikba.
5 Vkvlvgabv nw ninyigv atu gvlo dvdu doonv nyi vdwa goklwk toku. Nw atokchogv anga tvvkato, ‘No ngo atu gvlo vkamgu narpvnv?’
És magához hivatván az ő urának minden egyes adósát, monda az elsőnek: Mennyivel tartozol az én uramnak?
6 Nw mirwkto, ‘Olib tvli vkv pumpa lvngo narto,’ ‘Siinv noogv jise ngv,’ rungyanv angv ninyia minto, ‘dootungto okv chamngu go lvkgapto.’
Az pedig monda: Száz bátus olajjal. És monda néki: Vedd a te írásodat, és leülvén, hamar írj ötvent.
7 Vbvrikunamv nw kvvbi akonyi tvkato, ‘Okv no—vdwgo narpvnv?’ Nw mirwkto, ‘Giu vkv tagiam munv hejar go,’ ‘siinv noogv jise ngv,’ rungyanv ninyia minto; ‘lwngpinv go lvkgapto.’
Azután monda másnak: Te pedig mennyivel tartozol? Az pedig monda: Száz kórus búzával. És monda annak: Vedd a te írásodat, és írj nyolczvanat.
8 Pakbu mvvlaknv gv Atu hv ninyia vbv rungkup runglik la ridanam lvgabv ninyia hartv toku; ogulvgavbolo nyiamooku so gv nyi vdwv achialvbv bunu rungkup runglik la lounglo rinv nyi vdwa kaiyabv ridu.” (aiōn g165)
És dícséré az úr a hamis sáfárt, hogy eszesen cselekedett, mert e világnak fiai eszesebbek a világosságnak fiainál a maguk nemében. (aiōn g165)
9 Okv Jisu mimbwngla minto, “Okv vkvlvgabv ngo nonua mindunv: Nonuno atuv nyiamooku so gv yikungyira nga lvkobv ajin jinlaka, vkvlvgabv um vdwlo si topu rikudw, nonua simabv doobwng jiku naam lo alvbv aamu riku. (aiōnios g166)
Én is mondom néktek, szerezzetek magatoknak barátokat a hamis mammonból, hogy mikor meghaltok, befogadjanak benneteket az örök hajlékokba. (aiōnios g166)
10 Yvvdw miangnv yikungyira nga alvbv mvnging dubv ridunv hv kainv yikungyira loka achialvbv kaiyabv mvnging dubv ridunv, okv yvvbunudw miangnv yikungyira lo jwkjwkvrwk bv mvngging dubv rima dunv v kainv yikungyira loka jwkjwkvrwkbv mvngging dubv rima dunv.
A ki hű a kevesen, a sokon is hű az; és a ki a kevesen hamis, a sokon is hamis az.
11 Hv bolo, vbvrikunamv, nonu nyiamooku so gv yikungyira nga alvbv mvnging dubv rinyu mabolo oguaingbv jvjvnv yikungyira nga mvnging dubv rinyure?
Ha azért a hamis mammonon hívek nem voltatok, ki bízná reátok az igazi kincset?
12 Nonu nyi kvvbi gvbvrinv yikungyira nga mvnging dubv riji mabolo, yvvla no gvbvrinv yikungyira nga nam jijinv?
És ha a másén hívek nem voltatok, ki adja oda néktek, a mi a tiétek?
13 “Pakbuv yvvka atu anyi gv nyirabv rinyu mare; nw akonyi pakre okv akonyi kaanwng mare; nw akonvgv minam a tvvre okv akonvgv nga tvvmare. No Pwknvyarnv nyila morko nga lvkobv rijivngji nyulamare.”
Egy szolga sem szolgálhat két úrnak: mert vagy az egyiket gyűlöli és a másikat szereti; vagy az egyikhez ragaszkodik, és a másikat megveti. Nem szolgálhattok az Istennek és a mammonnak.
14 Vdwlo Parisis vdwv so mvnwng sum tvvtokudw, bunu Jisunyi nyarjito, ogulvgavbolo bunu morko nga mvngbiuto.
Hallák pedig mindezeket a farizeusok is, kik pénzszeretők valának; és csúfolák őt.
15 Jisu bunua minto, “Nonuno atubongv nyi vdwgv kaagialo jvjv nvgobv minsunv vbvritola Pwknvyarnv nonugv haapok ha chindu, yikungyira vdwv nyi gv lvgabv kainv arv doonv gubv rinv ngv, Pwknvyarnv gvlo ogu arv ka kaama.”
És monda nékik: Ti vagytok, a kik az emberek előtt magatokat megigazítjátok; de az Isten ismeri a ti szíveteket: mert a mi az emberek közt magasztos, az Isten előtt útálatos.
16 “Moses gv Pvbv okv nyijwk vdwgv lvknam vdwv Jon Baptist gv dw lobv ribwngto; okv ho koching nga Pwknvyarnv gv Karv gv lvkwng Alvnv Yunying nga mintam raptoku, nyi mvnwngngv ho Karv lo aadu bv gwnglilala nyadu.
A törvény és a próféták Keresztelő Jánosig valának: az időtől fogva az Istennek országa hirdettetik, és mindenki erőszakkal tör abba.
17 Pvbv gv gaam achukguka minggap nama ria jemam svnga nyido gvla kvdw gv nyitv namv nyepu yare.”
Könnyebb pedig a mennynek és a földnek elmúlni, hogynem a törvényből egy pontocskának elesni.
18 “Yvv nyi akonv atugv nywng nga toa tokula ako kvvbi nyimvmvvga go nywng mvku bolo hv yoomurnv; okv toanam nyimvmvvga anga yvv nywng mvdunv hvvka yoomurnv.”
Valaki elbocsátja feleségét, és mást vesz el, paráználkodik; és valaki férjétől elbocsátott asszonyt vesz feleségül, paráználkodik.
19 “Ho hoka nyi nyitvnv ako dooto nw kainv arv doonv vjia kooto okv achialvbv lokia himpukain la svngminto.
Vala pedig egy gazdag ember, és öltözik vala bíborba és patyolatba, mindennap dúsan vigadozván:
20 Ho hoka heemanv nyi ako dooto aminv Lajaras, ungvtarv ngv rara nvgo, hum nyitv nyi gv naam agi lo vvpvkinamgo,
És vala egy Lázár nevű koldus, ki az ő kapuja elé volt vetve, fekélyekkel tele.
21 nyitv nyi gv dvkulo dvala hoolin nama dvpa yare vla mvngnv go. Iki vka aala ninyigv ungngv nga dvriak riakbwngto.”
És kíván vala megelégedni a morzsalékokkal, melyek hullanak vala a gazdagnak asztaláról; de az ebek is eljővén, nyalják vala az ő sebeit.
22 “Heemanv nyi angv sitoku okv nyidogindung vdwv ninyia gvvtoku Abrahamnyi lvkobv nyidomooku gv dvpam lo doomuto. Nyitv nyi v sitoku okv nyibung riitoku,
Lőn pedig, hogy meghala a koldus, és viteték az angyaloktól az Ábrahám kebelébe; meghala pedig a gazdag is, és eltemetteték.
23 okv uyumooku bolo nw achialvbv hirukaya toku, nw kaadung kunamv adukoyo lo Abraham okv ninyigv lvkobv Lajarasnyi doodubv kaapa toku. (Hadēs g86)
És a pokolban felemelé az ő szemeit, kínokban lévén, és látá Ábrahámot távol, és Lázárt annak kebelében. (Hadēs g86)
24 Vkvlvgabv nw goklin toku, ‘Abu Abraham! nga aya labvka, okv Lajarasnyi ninyigv lakching nga isi lo chibok mogvrila achok godaka ngoogv riu sum chapke molabvka, ogulvgavbolo ngo si vmv arwng si achialvbv hirukaya dvkukv!’
És ő kiáltván, monda: Atyám Ábrahám! könyörülj rajtam, és bocsásd el Lázárt, hogy mártsa az ő ujjának hegyét vízbe, és hűsítse meg az én nyelvemet; mert gyötrettetem e lángban.
25 Vbvritola Abraham minto, ‘Mvngpa tokuka, ngoogv kuunyilo nga, noogv turla singrilo nam alvnv mvnwngnga jimiro, Lajaras hoka alvmanv mvnwngnga paariato. Vbvritola vjak nw soka atuv himpu pumin dukunv, no hoka hirukaya rikulo.
Monda pedig Ábrahám: Fiam, emlékezzél meg róla, hogy te javaidat elvetted a te életedben, hasonlóképen Lázár is az ő bajait: most pedig ez vígasztaltatik, te pedig gyötrettetel.
26 So ogu mvnwng sum kayu tvla, no gvla ngoogv pingko si kairungnv kobung go doodunv, vkvlvgabv yvvdw sokv noogv hoka vngrap dubv ritv nvngv vbv rinyu madunv, vmajeka yvvka noogv hokvkongv ngonugv so linyu madunv.’
És mindenekfelett, mi köztünk és ti közöttetek nagy közbevetés van, úgy, hogy a kik akarnának innét ti hozzátok általmenni, nem mehetnek, sem azok onnét hozzánk át nem jöhetnek.
27 Nyitvnv nyi angv minto, ‘Vbvrikunamv ngo nam kodwkkrwkla koola mindunv, Abu Abraham, Lajarasnyi ngoogv abu gv naam lo vngmu jilabv,
Monda pedig amaz: Kérlek azért téged Atyám, hogy bocsásd el őt az én atyámnak házához;
28 v ngo boru angu go doopvnv. Ninyia vngmula okv bunua gamrw motoka, bunuka so hirukayaku so aama dubv.’
Mert van öt testvérem; hogy bizonyságot tegyen nékik, hogy ők is ide, e gyötrelemnek helyére ne jussanak.
29 Abraham minto, ‘Noogv boru vdwv Mosesnyi okv nyijwk vdwa doogv sudu bunua gamrw nvngv; noogv boru vdwv bunugv ogugo minam a tvvrung svngv.’
Monda néki Ábrahám: Van Mózesök és prófétáik; hallgassák azokat.
30 Nyitvnv nyi hv mirwksito, ‘Hv pwngmare, Abu Abraham! Vbvritola siro kunv nyi gonv turkur laku okv bunua minbolo, vbvrikubolo bunu bunugv rimur lokv linreku.’
Ama pedig monda: Nem úgy, atyám Ábrahám; hanem ha a halottak közül megy valaki hozzájok, megtérnek!
31 Vbvritola Abraham minto, ‘Bunu Moses nyila Nyijwk vdwa tvvmabolo, bunua mintap nyulamare sikunv akonv turkur kujvka.’”
Ő pedig monda néki: Ha Mózesre és a prófétákra nem hallgatnak, az sem győzi meg őket, ha valaki a halottak közül feltámad.
