Mga Awit 130

1 Yahweh, mula sa kailaliman ako ay umiiyak sa iyo.

Zarándoklás éneke. A mélységből szólítlak, Örökkévaló!

2 Panginoon, pakinggan mo ang aking boses; hayaan ang iyong mga tainga na tumuon sa aking mga pagsusumamo ng iyong awa.

Uram, hallgass szavamra, legyenek füleid figyelmesek könyörgésem szavára!

3 Yahweh, kung tatandaan mo ang mga kasamaan, Panginoon, sino ang makatatagal?

Ha bünöket őrzöl meg, Jáh, Uram, ki állhat meg?

4 Pero mayroong kapatawaran sa iyo, para ikaw ay sambahin.

Mert nálad a bűnbocsátás, azért hogy féljünk téged.

5 Naghihintay ako para kay Yahweh, naghihintay ang aking kaluluwa, at sa kaniyang salita ako ay umaasa.

Reménykedtem az Örökkévalóban, reménykedett a lelkem és ígéjére várakoztam.

6 Naghihintay ang aking kaluluwa para sa Panginoon ng higit kaysa sa tagabantay na naghihintay na mag-umaga.

Lelkem várt az Úrra, inkább mint őrök a reggelre, mint őrök a reggelre.

7 O Israel, umasa ka kay Yahweh. Si Yahweh ay maawain, at siya ay labis na nagnanais magpatawad.

Várakozzál, Izraél, az Örökkévalóra, mert az Örökkévalónál van a szeretet, és bőviben van nála a megváltás;

8 Siya ang tutubos sa Israel mula sa lahat ng kanilang mga kasalanan.

és Ő meg fogja váltani Izraélt mind a bűneitől!