Job 22

1 Y respondió Elifaz temanita, y dijo:

Felele pedig a Témánból való Elifáz, és monda:

2 ¿Por ventura traerá el hombre provecho a Dios? Porque para sí mismo es provechoso el sabio.

Az Istennek használ-é az ember? Sőt önmagának használ az okos!

3 ¿Por ventura tiene su contentamiento el Omnipotente en que tú seas justificado, o le viene algún provecho de que tú hagas perfectos tus caminos?

Gyönyörűségére van-é az a Mindenhatónak, ha te igaz vagy; avagy nyereség-é, hogy feddhetetlenül jársz?

4 ¿Por ventura te castigará acaso, o vendrá contigo a juicio porque te teme?

A te isteni félelmedért fedd-é téged, és azért perel-é veled?

5 Por cierto tu malicia es grande, y tus maldades no tienen fin.

Avagy nem sok-é a te gonoszságod, és nem véghetetlen-é a te hamisságod?

6 Porque sacaste prenda a tus hermanos sin causa, e hiciste desnudar las ropas de los desnudos.

Hiszen zálogot vettél a te atyádfiától méltatlanul, és a szegényeket mezítelenekké tetted.

7 No diste de beber agua al cansado, y detuviste el pan al hambriento.

Az eltikkadtnak vizet sem adtál inni, és az éhezőtől megtagadtad a kenyeret.

8 Pero el hombre pudiente tuvo la tierra; y habitó en ella el honrado.

A ki hatalmas volt, azé vala az ország, és a ki nagytekintélyű volt, az lakik vala rajta.

9 A las viudas enviaste vacías, y los brazos de los huérfanos fueron quebrados.

Az özvegyeket üres kézzel bocsátottad el, és az árváknak karjai eltörettek.

10 Por tanto hay lazos alrededor de ti, y te turba espanto repentino;

Azért vett körül téged a veszedelem, és rettegtet téged hirtelen való rettegés;

11 o tinieblas, para que no veas; y abundancia de agua te cubre.

Avagy a setétség, hogy ne láthass, és a vizek árja, a mely elborít!

12 ¿Por ventura Dios no está en la altura de los cielos? Mira la altura de las estrellas, cómo son altas.

Hát nem olyan magas-é Isten, mint az egek? És lásd, a csillagok is ott fent mily igen magasak!

13 ¿Y dirás tú: Qué sabe Dios? ¿Cómo juzgará por medio de la oscuridad?

És mégis azt mondod: Mit tud az Isten; megítélheti-é, a mi a homály mögött van?

14 Las nubes son su escondedero, y no ve; y por el cerco del cielo se pasea.

Sűrű felhők leplezik el őt és nem lát, és az ég körületén jár.

15 ¿Quieres tú guardar la senda antigua, que pisaron los varones perversos?

Az ősvilág ösvényét követed-é, a melyen az álnok emberek jártak;

16 Los cuales fueron cortados antes de tiempo, cuyo fundamento fue como un río derramado.

A kik időnap előtt ragadtattak el, és alapjokat elmosta a víz?!

17 Que decían a Dios: Apártate de nosotros, y ¿qué nos ha de hacer el Omnipotente?

A kik azt mondják vala Istennek: Távozzál el tőlünk! És mit cselekedék velök a Mindenható?

18 El les había llenado sus casas de bienes. Por tanto el consejo de ellos lejos sea de mí.

Ő pedig megtöltötte házaikat jóval. De az istentelenek tanácsa távol legyen tőlem.

19 Verán los justos y se gozarán; y el inocente los escarnecerá, diciendo:

Látják ezt az igazak és örülnek rajta, az ártatlan pedig csúfolja őket:

20 ¿Por ventura fue cortada nuestra sustancia, habiendo consumido el fuego el resto de ellos?

Valósággal kigyomláltatott a mi ellenségünk, és az ő maradékjokat tűz emészti meg!

21 Amístate ahora con él, y tendrás paz; y por ello te vendrá bien.

Bízd csak azért magadat ő reá és légy békességben: ezekből jó származik reád.

22 Toma ahora la ley de su boca, y pon sus palabras en tu corazón.

Végy csak oktatást az ő szájából, és vésd szívedbe az ő beszédeit!

23 Si te volvieres al Omnipotente, serás edificado; alejarás de tu tienda la iniquidad;

Ha megtérsz a Mindenhatóhoz, megépíttetel, és az álnokságot távol űzöd a te sátorodtól.

24 y tendrás más oro que tierra, y como piedras de arroyos oro de Ofir.

Vesd a porba a nemes érczet, és a patakok kavicsába az ofiri aranyat:

25 Y el Todopoderoso será tu defensa, y tendrás plata a montones.

És akkor a Mindenható lesz a te nemes érczed és a te ragyogó ezüstöd.

26 Porque entonces te deleitarás en el Omnipotente, y alzarás a Dios tu rostro.

Bizony akkor a Mindenhatóban gyönyörködöl, és a te arczodat Istenhez emeled.

27 Orarás a él, y él te oirá; y tú pagarás tus promesas.

Hozzá könyörögsz és meghallgat téged, és lefizeted fogadásaidat.

28 Determinarás asimismo una cosa, y te será firme; y sobre tus caminos resplandecerá luz.

Mihelyt valamit elgondolsz, sikerül az néked, és a te utaidon világosság fénylik.

29 Cuando los otros fueren abatidos, dirás tú: Ensalzamiento habrá; y Dios salvará al humilde de ojos.

Hogyha megaláznak, felmagasztalásnak mondod azt, és ő az alázatost megtartja.

30 Un inocente escapará de una isla ( o de un reino ); y en la limpieza de tus manos será guardado.

Megszabadítja a nem ártatlant is, és pedig a te kezeidnek tisztaságáért szabadul meg az.