Romanos 6
1 ¿Pues qué diremos? ¿Perseveraremos en el pecado, para que la gracia abunde?
Mit mondjunk tehát? Megmaradjunk-e a bűnben, hogy a kegyelem annál nagyobb legyen?
2 En ninguna manera. Porque los que somos muertos al pecado, ¿cómo viviremos aun en él?
Semmiképpen! Ha meghaltunk a bűnnek, hogyan élhetnénk még benne?
3 ¿O no sabéis que todos los que somos bautizados en Cristo Jesús, somos bautizados en su muerte?
Vagy nem tudjátok, hogy akik megkeresztelkedtünk a Krisztus Jézusba, az ő halálába keresztelkedtünk meg?
4 Porque somos sepultados juntamente con él en la muerte por el bautismo, para que como Cristo resucitó de los muertos por la gloria del Padre, así también nosotros andemos en novedad de vida.
Eltemettettünk azért ő vele együtt a keresztség által a halálba, hogy amiképpen feltámasztatott Krisztus a halálból az Atyának dicsősége által, azonképpen mi is új életben járjunk.
5 Porque si fuimos plantados juntamente con él en la semejanza de su muerte, también lo seremos juntamente en la semejanza de su resurrección:
Mert ha az ő halálának hasonlatossága szerint vele eggyé lettünk, bizonyára a feltámadásáé szerint is azok leszünk.
6 Sabiendo esto, que nuestro viejo hombre fue crucificado juntamente con él, para que el cuerpo del pecado sea deshecho, a fin de que no sirvamos más al pecado.
Tudva azt, hogy a mi óemberünk vele együtt megfeszítetett, hogy megerőtlenüljön a bűnös test, hogy ezután ne szolgáljunk a bűnnek.
7 Porque el que está muerto, justificado es del pecado.
Mert aki meghalt, felszabadult a bűn alól.
8 Y si morimos con Cristo, creemos que también viviremos con él:
Hogyha pedig meghaltunk Krisztussal, hisszük, hogy élünk is vele.
9 Ciertos que Cristo habiendo resucitado de los muertos, ya no muere: la muerte no se enseñoreará más de él.
Tudva, hogy Krisztus feltámadott a halálból, többé meg nem hal, a halál többé rajta nem uralkodik.
10 Porque, en cuanto al morir, al pecado murió una vez; mas en cuanto al vivir, para Dios vive.
Mert hogy meghalt, egyszer s mindenkorra meghalt a bűnnek, hogy pedig él, az Istennek él.
11 Así también vosotros, juzgád que vosotros de cierto estáis muertos al pecado; mas que vivís para Dios en Cristo Jesús Señor nuestro.
Így gondoljátok ti is, hogy meghaltatok a bűnnek, de éltek Istennek, a mi Urunk Jézus Krisztusban.
12 No reine pues el pecado en vuestro cuerpo mortal, para que le obedezcáis en sus concupiscencias.
Ne uralkodjék tehát a bűn a ti halandó testetekben, hogy engedjetek kívánságainak.
13 Ni tampoco presentéis vuestros miembros al pecado como instrumentos de iniquidad: antes presentáos a Dios como vivientes de entre los muertos; y vuestros miembros a Dios como instrumentos de justicia.
És ne szánjátok oda tagjaitokat a hamisságnak fegyvereiül a bűnnek, hanem szánjátok oda magatokat Istennek, mint akik a halálból életre keltetek, és tagjaitokat adjátok az igazság fegyvereiül az Istennek.
14 Porque el pecado no se enseñoreará de vosotros; porque no estáis debajo de la ley, sino debajo de la gracia.
Mert a bűn rajtatok nem uralkodik, mert nem vagytok a törvény alatt, hanem a kegyelem alatt.
15 ¿Pues qué? ¿Pecaremos, porque no estamos debajo de la ley, sino debajo de la gracia? En ninguna manera.
Mi következik ebből? Vétkezzünk-e, mivel nem a törvény alatt, hanem a kegyelem alatt vagyunk? Semmiképpen!
16 ¿O no sabéis, que a quien os presentasteis vosotros mismos por siervos para obedecer le, sois siervos de aquel a quien obedecéis, o del pecado para muerte, o de la obediencia para justicia?
Nem tudjátok-e, hogy akinek odaadjátok magatokat szolgákul az engedelmességre, annak vagytok a szolgái: vagy a bűnnek a halálra, vagy az engedelmességnek az igazságra?
17 Gracias a Dios, que fuisteis siervos del pecado; mas habéis obedecido de corazón a la forma de doctrina a la cual habéis sido entregados:
De hála az Istennek, hogy jóllehet a bűn szolgái voltatok, de szívetek szerint engedelmeskedtetek annak a tanításnak, amelyre oktattatok.
18 Y libertados del pecado, sois hechos siervos de la justicia.
Felszabadulva pedig a bűn alól, az igazságnak szolgáivá lettetek.
19 Hablo humanamente a causa de la flaqueza de vuestra carne: que como presentasteis vuestros miembros por siervos de la inmundicia y de la iniquidad para iniquidad; así ahora presentéis vuestros miembros por siervos de la justicia para santidad.
Emberi módón szólok erőtlenségetek miatt. Ahogyan odaszántátok magatokat a tisztátalanságnak és hamisságnak, a hamisság szolgálatára, úgy szánjátok oda most magatokat az igazság szolgálatára, hogy szentek legyetek.
20 Porque cuando fuisteis siervos del pecado, libres eráis de la justicia.
Mert amikor a bűn szolgái voltatok, az igazságtól szabadok voltatok.
21 ¿Qué fruto teníais entonces de aquellas cosas, de las cuales ahora os avergonzáis? porque el fin de ellas es la muerte.
Micsoda gyümölcsöt termett ez akkor nektek? Most csak szégyenkeztek miatta! Mert azoknak a vége halál.
