< Apocalipsis 16 >

1 Y oí una grande voz del templo que decía a los siete ángeles: Id, y derramád las siete redomas de la ira de Dios en la tierra.
És hangos szózatot hallottam a templomból, amely ezt mondta a hét angyalnak: „Menjetek el, öntsétek ki Isten haragjának hét poharát a földre“.
2 Y el primer ángel fue, y derramó su redoma en la tierra, y fue hecha una plaga mala y dañosa sobre los hombres que tenían la marca de la bestia, y sobre los que adoraban su imagen.
Elment azért az első és kiöntötte poharát a földre, és gonosz, ártalmas fekély támadt azokon az embereken, akiken a fenevad bélyege volt és imádták annak képét.
3 Y el segundo ángel derramó su redoma en la mar, y fue vuelta en sangre, como de un muerto, y toda alma viviente fue muerta en la mar.
A második angyal is kiöntötte poharát a tengerbe, az olyan lett, mint a halott vére, és minden élőlény meghalt a tengerben.
4 Y el tercer ángel derramó su redoma sobre los ríos, y sobre las fuentes de las aguas, y fueron vueltas en sangre.
A harmadik angyal is kiöntötte poharát a folyóvizekbe és a vizek forrásaiba, és azok vérré változtak.
5 Y oí al ángel de las aguas, que decía: Tú eres justo, oh Señor, que eres, y que eras, y que serás, porque has juzgado así:
És hallottam, hogy a vizek angyala ezt mondta: „Igaz vagy, Uram, aki vagy, aki voltál. Szent vagy, hogy így ítéltél.
6 Porque ellos derramaron la sangre de santos, y de profetas, y tú les has también dado a beber sangre; porque son dignos.
Mert a szentek és próféták vérét ontották, Te is vért adtál nekik inni, mert megérdemelték.“
7 Y oí a otro del altar que decía: Ciertamente, Señor Dios Todopoderoso, tus juicios son verdaderos y justos.
És hallottam, hogy az oltár ezt mondta: „Jól van, Uram, mindenható Isten, igazak és igazságosak a te ítéleteid“.
8 Y el cuarto ángel derramó su redoma sobre el sol, y le fue dado que afligiese los hombres con calor por fuego.
A negyedik angyal is kitöltötte poharát a napra és megadatott neki, hogy tűzzel gyötörje az embereket.
9 Y los hombres se inflamaron con el grande calor, y blasfemaron el nombre de Dios, que tiene potestad sobre estas plagas, y no se arrepintieron para darle gloria.
Az emberek gyötrődtek a nagy hőség miatt, és Isten nevét káromolták, akinek hatalma volt e csapások felett, és nem tértek meg, hogy Neki dicsőséget adjanak.
10 Y el quinto ángel derramó su redoma sobre la silla de la bestia; y su reino fue hecho tenebroso, y se comieron sus lenguas de dolor.
Az ötödik angyal is kitöltötte poharát a fenevad királyi székére, és országa elsötétült és nyelvüket rágták kínjukban.
11 Y blasfemaron del Dios del cielo por causa de sus dolores, y por sus plagas; y no se arrepintieron de sus obras.
És káromolták a menny Istenét kínjaik és a fekélyek miatt és nem tértek meg cselekedeteikből.
12 Y el sexto ángel derramó su redoma sobre el gran río de Éufrates, y el agua de él se secó, para que se aparejase camino a los reyes de la parte de donde sale el sol.
A hatodik angyal is kitöltötte poharát a nagy folyóvízre, az Eufráteszre, és kiszáradt annak vize, hogy a napkelet felől jövő királyoknak út készüljön.
13 Y ví salir de la boca del dragón, y de la boca de la bestia, y de la boca del falso profeta tres espíritus inmundos a manera de ranas.
És láttam a sárkány szájából és a fenevad szájából és a hamis próféta szájából három tisztátalan lelket kijönni, olyanok voltak, mint a békák.
14 Porque estos son espíritus de demonios, que hacen prodigios, para ir a los reyes de la tierra, y de todo el mundo, para congregarlos para la batalla de aquel grande día del Dios Todopoderoso.
Mert ördögi lelkek azok, akik jeleket tesznek, akik elmennek a földnek és az egész világnak királyaihoz, hogy egybegyűjtsék azokat a mindenható Isten ama nagy napjának viadalára.
15 He aquí, yo vengo como ladrón. Bienaventurado el que vela, y guarda sus vestiduras, para que no ande desnudo, y vean su vergüenza.
„Íme, eljövök, mint a tolvaj. Boldog, aki vigyáz és őrzi ruháját, hogy ne járjon mezítelenül, és meg ne lássák szégyenét.“
16 Y los congregó en un lugar que se llama en Hebraico Armagedón.
Egybegyűjtötték azért őket arra a helyre, amelyet zsidóul Harmagedónnak neveznek.
17 Y el séptimo ángel derramó su redoma por el aire, y salió una gran voz del templo del cielo por la parte del trono, diciendo: Hecho es.
A hetedik angyal is kitöltötte poharát a levegőbe, és hangos szózat jött a mennyei templom királyi székétől, amely ezt mondta: „Megtörtént!“
18 Entonces fueron hechos relámpagos, y voces, y truenos; y fue hecho un gran temblor de tierra, un tal terremoto, tan grande cual no fue jamás después que los hombres han estado sobre la tierra.
Ekkor zúgás, és mennydörgés és villámlás támadt, és olyan nagy földrengés, amilyen még nem volt, mióta az emberek a földön vannak: ilyen nagy földrengés!
19 Y la grande ciudad fue partida en tres partes, y las ciudades de las naciones se cayeron; y la grande Babilonia vino en memoria delante de Dios, para darle el cáliz del vino de la indignación de su ira.
És a nagy város három részre szakadt, és a pogányok városai leomlottak, és a nagy Babilont emlegették Isten előtt, hogy itassa meg vele az ő búsult haragja borának poharát.
20 Y toda isla huyó, y los montes no fueron hallados.
És minden sziget eltűnt és a hegyek sem voltak találhatók.
21 Y cayó del cielo un grande pedrisco sobre los hombres, cada piedra como del peso de un talento; y los hombres blasfemaron de Dios por razón de la plaga del pedrisco; porque su plaga fue hecha muy grande.
És nagy jégeső, mint egy-egy talentum, esett az emberekre, és káromolták Istent az emberek a jégeső csapása miatt, mert annak csapása felette nagy volt.

< Apocalipsis 16 >