< Salmos 130 >

1 De los profundos te llamo, o! Jehová.
Zarándoklás éneke. A mélységből szólítlak, Örökkévaló!
2 Señor, oye mi voz. Sean tus orejas atentas a la voz de mi oración.
Uram, hallgass szavamra, legyenek füleid figyelmesek könyörgésem szavára!
3 Jehová, si mirares a los pecados, Señor ¿quién persistirá?
Ha bünöket őrzöl meg, Jáh, Uram, ki állhat meg?
4 Por lo cual hay perdón acerca de ti: para que seas temido.
Mert nálad a bűnbocsátás, azért hogy féljünk téged.
5 Yo esperé a Jehová, mi alma esperó: a su palabra he esperado.
Reménykedtem az Örökkévalóban, reménykedett a lelkem és ígéjére várakoztam.
6 Mi alma esperó a Jehová, más que las guardas esperan a la mañana: las guardas a la mañana.
Lelkem várt az Úrra, inkább mint őrök a reggelre, mint őrök a reggelre.
7 Espere Israel a Jehová, porque con Jehová está la misericordia; y abundante redención cerca de él.
Várakozzál, Izraél, az Örökkévalóra, mert az Örökkévalónál van a szeretet, és bőviben van nála a megváltás;
8 Y él redimirá a Israel de todos sus pecados.
és Ő meg fogja váltani Izraélt mind a bűneitől!

< Salmos 130 >