Marcos 3
1 Y otra vez entró en la sinagoga; y había allí un hombre que tenía una mano seca.
És ismét beméne a zsinagógába, és vala ott egy megszáradt kezű ember.
2 Y le acechaban, si en sábado le sanaría, para acusarle.
És lesik vala őt, hogy meggyógyítja-é szombatnapon; hogy vádolhassák őt.
3 Entonces dijo al hombre que tenía la mano seca: Levántate en medio.
Akkor monda a megszáradt kezű embernek: Állj elő a középre.
4 Y les dice: ¿Es lícito hacer bien en sábados, o hacer mal? ¿salvar la vida, o matar? Mas ellos callaban.
Azoknak pedig monda: Szabad-é szombatnapon jót vagy rosszat tenni? lelket menteni, vagy kioltani? De azok hallgatnak vala.
5 Y mirándolos en derredor con enojo, condoleciéndose de la dureza de su corazón, dice al hombre: Extiende tu mano. Y la extendió, y su mano fue restituida sana como la otra.
Ő pedig elnézvén őket haraggal, bánkódván szívök keménysége miatt, monda az embernek: Nyújtsd ki a kezedet. És kinyújtá, és meggyógyult a keze és éppé lőn, mint a másik.
6 Entonces saliendo los Fariseos tomaron consejo con los Herodianos contra él, para matarle.
Akkor a farizeusok kimenvén, a Heródes pártiakkal mindjárt tanácsot tartának ellene, hogy elveszítsék őt.
7 Mas Jesús se apartó a la mar con sus discípulos; y le siguió una gran multitud de Galilea, y de Judea,
Jézus pedig elméne tanítványaival a tenger mellé; és nagy sokaság követé őt Galileából és Júdeából,
8 Y de Jerusalem, y de Idumea, y de la otra parte del Jordán; y de los que moraban al rededor de Tiro y de Sidón, grande multitud, oyendo cuán grandes cosas hacía, vinieron a él.
És Jeruzsálemből és Idumeából és a Jordánon túlról; és a Tirus és a Sidon környékiek is, a mikor hallották, hogy miket mível vala, nagy sokasággal jövének ő hozzá.
9 Y dijo a sus discípulos que una navecilla le estuviese siempre apercibida, por causa de la multitud, para que no le oprimiesen.
És megmondá tanítványainak, hogy egy kis hajót tartsanak néki készen, a sokaság miatt, hogy ne szorongassák őt.
10 Porque había sanado a muchos, de tal manera que caían sobre él, cuantos tenían plagas, por tocarle.
Mert sokakat meggyógyított, úgy hogy a kiknek valami bajuk volt, reá rohanának, hogy illethessék őt.
11 Y los espíritus inmundos, en viéndole, se postraban delante de él, y daban voces, diciendo: Tú eres el Hijo de Dios.
A tisztátalan lelkek is, mikor meglátták vala őt, leborulának előtte, és kiáltának, mondván: Te vagy az Istennek a Fia.
12 Mas él les reñía mucho que no le manifestasen.
Ő pedig erősen fenyegeti vala őket, hogy őt ki ne jelentsék.
13 Y subió al monte, y llamó a sí los que él quiso; y vinieron a él.
Azután felméne a hegyre, és magához szólítá, a kiket akar vala; és hozzá menének.
14 Y ordenó a doce para que estuviesen con él, y para enviarlos a predicar;
És választa tizenkettőt, hogy vele legyenek, és hogy kiküldje őket prédikálni,
15 Y que tuviesen potestad de sanar enfermedades, y de echar fuera demonios:
És hatalmuk legyen a betegeket gyógyítani és az ördögöket kiűzni:
16 A Simón, al cual puso por sobrenombre Pedro;
Simont, a kinek Péter nevet ada;
17 Y a Santiago, hijo de Zebedeo, y a Juan hermano de Santiago, y les puso por sobrenombre Boanerges, que es, Hijos de trueno;
És Jakabot a Zebedeus fiát és Jánost a Jakab testvérét; és Boanerges nevet ada nékik, a mely azt teszi: mennydörgés fiai;
18 Y a Andrés, y a Felipe, y a Bartolomé, y a Mateo, y a Tomás, y a Santiago, hijo de Alfeo, y a Tadeo, y a Simón el Cananeo,
És Andrást és Filepet, Bertalant és Mátét, Tamást és Jakabot az Alfeus fiát, Taddeust és a kananeai Simont,
19 Y a Júdas Iscariote, el que le entregó; y vinieron a casa.
És Iskáriótes Júdást, a ki el is árulta őt.
20 Y otra vez se juntó la multitud, de tal manera que ellos ni aun podían comer pan.
Azután haza térének. És ismét egybegyűle a sokaság, annyira, hogy még nem is ehetének.
21 Y como lo oyeron los suyos, vinieron para prenderle; porque decían: Está fuera de sí.
A mint az övéi ezt meghallák, eljövének, hogy megfogják őt; mert azt mondják vala, hogy magán kívül van.
22 Y los escribas que habían venido de Jerusalem, decían que tenía a Belzebú, y que por el príncipe de los demonios echaba fuera los demonios.
Az írástudók pedig, a kik Jeruzsálemből jöttek vala le, azt mondák, hogy: Belzebúb van vele, és: Az ördögök fejedelme által űzi ki az ördögöket.
23 Y llamándoles, les dijo por parábolas: ¿Cómo puede Satanás echar fuera a Satanás?
Ő pedig magához híván azokat, példázatokban monda nékik: Sátán miként tud Sátánt kiűzni?
24 Y si un reino contra sí mismo fuere dividido, no puede permanecer el tal reino.
És ha egy ország önmagában meghasonlik, meg nem maradhat az az ország.
25 Y si una casa fuere dividida contra sí misma, no puede permanecer la tal casa.
És ha egy ház önmagában meghasonlik, meg nem maradhat az a ház.
26 Y si Satanás se levantare contra sí mismo, y fuere dividido, no puede permanecer; mas tiene fin.
És ha a Sátán önmaga ellen támadt és meghasonlott, nem maradhat meg, hanem vége van.
27 Nadie puede saquear las alhajas del valiente entrando en su casa, si antes no atare al valiente; y entonces saqueará su casa.
Nem rabolhatja el senki az erősnek kincseit, bemenvén annak házába, hanemha elébb az erőset megkötözi és azután rabolja ki annak házát.
28 De cierto os digo, que todos los pecados serán perdonados a los hijos de los hombres, y las blasfemias cualesquiera con que blasfemaren:
Bizony mondom néktek, hogy minden bűn megbocsáttatik az emberek fiainak, még a káromlások is mind, a melyekkel káromlanak:
30 Porque decían: Tiene espíritu inmundo.
Mivelhogy ezt mondják vala: Tisztátalan lélek van benne.
31 Vienen pues sus hermanos y su madre, y estando de fuera, enviaron a él llamándole.
És megérkezének az ő testvérei és az ő anyja, és kívül megállva, beküldének hozzá, hivatván őt.
32 Y la multitud estaba asentada al rededor de él, y le dijeron: He aquí, tu madre y tus hermanos te buscan fuera.
Körülötte pedig sokaság ül vala; és mondának néki: Ímé a te anyád és a te testvéreid ott künn keresnek téged.
33 Y él les respondió, diciendo: ¿Quién es mi madre, y mis hermanos?
Ő pedig felele nékik, mondván: Ki az én anyám vagy kik az én testvéreim?
34 Y mirando al derredor a los que estaban sentados en derredor de él, dijo: He aquí mi madre, y mis hermanos.
Azután elnézvén köröskörül a körülötte ülőkön, monda: Ímé az én anyám és az én testvéreim.
35 Porque cualquiera que hiciere la voluntad de Dios, éste es mi hermano, y mi hermana, y mi madre.
Mert a ki az Isten akaratát cselekszi, az az én fitestvérem és nőtestvérem és az én anyám.
