San Lucas 5
1 Y aconteció, que estando él junto al lago de Genesaret, la multitud se derribaba sobre él por oír la palabra de Dios.
Történt, hogy amikor a sokaság hozzá tódult, hogy hallgassa Isten beszédét, ő a Genezáret-tónál állt,
2 Y vio dos naves que estaban cerca de la orilla del lago; y los pescadores, habiendo descendido de ellas, lavaban sus redes.
és látott két hajót állni a vízen. A halászok pedig, miután azokból kiszálltak, a hálóikat mosták.
3 Y entrado en una de estas naves, la cual era de Simón, le rogó que la desviase de tierra un poco; y sentándose, enseñaba desde la nave al pueblo.
Beszállt az egyik hajóba, amely Simoné volt, és kérte őt, hogy vigye egy kissé beljebb a parttól. Amikor leült, a hajóból tanította a sokaságot.
4 Y como cesó de hablar, dijo a Simón: Entra en alta mar, y echád vuestras redes para pescar.
Miután befejezte beszédét, ezt mondta Simonnak: „Evezz a mélyre, és vessétek ki hálóitokat fogásra!“
5 Y respondiendo Simón, le dijo: Maestro, habiendo trabajado toda la noche, nada hemos tomado; mas en tu palabra echaré la red.
Simon így felelt: „Mester, jóllehet egész éjszaka fáradtunk, mégsem fogtunk semmit, de a te parancsodra kivetem a hálót.“
6 Y habiéndolo hecho, encerraron tan gran multitud de peces, que su red se rompía.
Amikor ezt megtették, a halaknak olyan sokaságát kerítették be, hogy szakadozott a hálójuk.
7 E hicieron señas a los compañeros que estaban en la otra nave, que viniesen a ayudarles; y vinieron, y llenaron ambas naves de tal manera que se anegaban.
Ezért intettek társaiknak, akik a másik hajóban voltak, hogy jöjjenek, és segítsenek nekik. Azok odamentek, és megtöltötték mind a két hajót annyira, hogy csaknem elsüllyedtek.
8 Lo cual viendo Simón Pedro, se derribó a las rodillas de Jesús, diciendo: Sálte de conmigo, Señor, porque soy hombre pecador.
Amikor ezt Simon Péter látta, Jézus lába elé borult, és ezt mondta: „Eredj el tőlem, mert én bűnös ember vagyok, Uram!“
9 Porque temor le había rodeado, y a todos los que estaban con él, a causa de la presa de los peces que habían tomado:
Mert félelem fogta el őt és mindazokat, aki vele voltak, a halfogás miatt.
10 Y asimismo a Santiago y a Juan, hijos de Zebedeo, que eran compañeros de Simón. Y Jesús dijo a Simón: No temas: desde ahora tomarás hombres.
Hasonlóképpen Jakabot és Jánost is, Zebedeus fiait, akik Simonnak társai voltak. Jézus ezt mondta Simonnak: „Ne félj, mostantól fogva embereket fogsz.“
11 Y como llegaron a tierra las naves, dejándolo todo, le siguieron.
És a hajókat a szárazra vonták, elhagyták mindenüket, és követték őt.
12 Y aconteció que estando en una ciudad, he aquí, un hombre lleno de lepra, el cual viendo a Jesús, postrándose sobre el rostro le rogó, diciendo: Señor, si quisieres, puedes limpiarme.
Történt, hogy amikor az egyik városban volt, íme, volt ott egy leprával borított ember, és amikor meglátta Jézust, arcra borulva kérte őt, és ezt mondta: „Uram, ha akarod, megtisztíthatsz engem!“
13 Entonces extendiendo la mano le tocó, diciendo: Quiero: sé limpio. Y luego la lepra se fue de él.
Jézus pedig kinyújtotta kezét, megérintette őt, és ezt mondta: „Akarom, tisztulj meg!“És azonnal letisztult róla a lepra.
14 Y él le mandó que no lo dijese a nadie: Mas vé ( le dice, ) muéstrate al sacerdote, y ofrece por tu limpieza, como mandó Moisés, por testimonio a ellos.
És megparancsolta neki, hogy ezt senkinek se mondja el, hanem: „Menj el, mutasd meg magad a papnak, és vigyél áldozatot megtisztulásodért, amint Mózes megparancsolta, bizonyságul nekik.“
15 Empero el hablar de él andaba tanto más; y se juntaban grandes multitudes a oír, y ser sanados por él de sus enfermedades.
De a hír annál jobban elterjedt róla, és nagy sokaság gyűlt össze, hogy őt hallgassák, és hogy meggyógyítsa betegségüket.
16 Mas él se apartaba a los desiertos, y oraba.
Ő azonban félrevonult a pusztába, és imádkozott.
17 Y aconteció un día, que él estaba enseñando, y Fariseos y doctores de la ley estaban sentados, los cuales habían venido de todas las aldeas de Galilea, y de Judea, y de Jerusalem; y la virtud del Señor estaba allí para sanarlos.
És történt egy napon, hogy tanított, és ott ültek a farizeusok és a törvénytudók, akik Galileának és Júdeának falvaiból és Jeruzsálemből jöttek, az Úr hatalma volt vele, hogy gyógyítson.
18 Y, he aquí, unos hombres, que traían en una cama un hombre que estaba paralítico; y buscaban por donde meterle, y poner le delante de él.
És íme, férfiak ágyon hoztak egy embert, aki béna volt, és igyekezték bevinni és elé tenni.
19 Y no hallando por donde meterle a causa de la multitud, subieron encima de la casa, y por el tejado le bajaron con la cama en medio, delante de Jesús.
A sokaság miatt azonban nem találták módját, hogyan vigyék be, felmentek a háztetőre, és a cseréptetőn át bocsátották le ágyastól a középre, Jézus elé.
20 El cual, viendo la fe de ellos, le dice: Hombre, tus pecados te son perdonados.
Ő pedig látva hitüket, így szólt: „Ember, megbocsátattak neked a te bűneid!“
21 Entonces los escribas y los Fariseos comenzaron a pensar, diciendo: ¿Quién es éste que habla blasfemias? ¿Quién puede perdonar pecados, sino solo Dios?
Az írástudók és farizeusok elkezdtek tanakodni: „Kicsoda ez, aki ilyen káromlást szól? Ki bocsáthatja meg a bűnöket, ha nem egyedül Isten?“
22 Jesús entonces, conociendo los pensamientos de ellos, respondiendo les dijo: ¿Qué pensáis en vuestros corazones?
Jézus felismerte gondolataikat, ezt mondta nekik: „Miért tanakodtok szívetekben?
23 ¿Cuál es más fácil; decir: Tus pecados te son perdonados; o decir: Levántate, y anda?
Mi könnyebb, azt mondani: megbocsátattak neked a te bűneid, vagy azt mondani: kelj fel és járj?
24 Pues porque sepáis que el Hijo del hombre tiene potestad en la tierra de perdonar pecados, (dice al paralítico: ) A ti digo: Levántate, toma tu cama; y vete a tu casa.
Hogy pedig megtudjátok, hogy az Emberfiának van hatalma e földön megbocsátani a bűnöket (ezt mondta a bénának): Neked mondom, kelj fel, vedd fel az ágyadat, eredj haza!“
25 Y luego, él, levantándose en presencia de ellos, y tomando aquello en que estaba echado, se fue a su casa glorificando a Dios.
És az szemük láttára felkelt, felvette, amin feküdt, és elment haza, dicsőítve Istent.
26 Y tomó espanto a todos, y glorificaban a Dios; y fueron llenos de temor, diciendo: Hemos visto maravillas hoy.
Ámulat fogta el mindnyájukat, dicsőítették Istent, és megteltek félelemmel, és ezt mondták: „Bizony csodálatos dolgokat láttunk ma!“
27 Y después de estas cosas salió; y vio a un publicano llamado Leví, sentado al banco de los tributos, y le dijo: Sígueme.
Ezután kiment, és meglátott egy Lévi nevű vámszedőt, aki a vámnál ült, és ezt mondta neki: „Kövess engem!“
28 Y dejadas todas cosas, levantándose, le siguió.
Az otthagyva mindent, felkelt, és követte őt.
29 E hizo Leví un gran banquete en su casa, y había mucha compañía de publicanos, y de otros, los cuales estaban a la mesa con ellos.
És Lévi nagy vendégséget készített neki házában. Vámosoknak és másoknak sokasága volt ott, akik velük együtt asztalhoz telepedtek.
30 Y los escribas y los Fariseos murmuraban contra sus discípulos, diciendo: ¿Por qué coméis y bebéis con los publicanos y pecadores?
Az írástudók és farizeusok pedig zúgolódtak, és a tanítványainak ezt mondták: „Miért esztek és isztok a vámszedőkkel és bűnösökkel együtt?“
31 Y respondiendo Jesús, les dijo: Los que están sanos no han menester médico, sino los que están enfermos.
Jézus így válaszolt nekik: „Az egészségeseknek nincs szükségük orvosra, hanem a betegeknek.
32 No he venido a llamar a los justos, sino a los pecadores a arrepentimiento.
Nem azért jöttem, hogy az igazakat hívjam megtérésre, hanem a bűnösöket.“
33 Entonces ellos le dijeron: ¿Por qué los discípulos de Juan ayunan muchas veces, y hacen oraciones, y asimismo los de los Fariseos; mas tus discípulos comen y beben?
Azok pedig ezt mondták neki: „Mi az oka, hogy János tanítványai gyakran böjtölnek és imádkoznak, hasonlóképpen a farizeusoké is, a te tanítványaid pedig esznek és isznak?“
34 Y él les dijo: ¿Podéis hacer que los que están de bodas ayunen, entre tanto que el esposo está con ellos?
Ő pedig ezt mondta nekik: „Rávehetitek-e a lakodalmasokat, hogy böjtöljenek, míg velük van a vőlegény?
35 Empero vendrán días cuando el esposo les será quitado; entonces ayunarán en aquellos días.
De jönnek majd napok, amikor a vőlegény elvétetik tőlük, és akkor azokban a napokban böjtölnek majd.“
36 Y les decía también una parábola: Nadie pone remiendo de paño nuevo en vestido viejo: de otra manera el nuevo rompe, y al viejo no conviene remiendo nuevo.
Egy példázatot is mondott nekik: „Senki sem tép ki új ruhából foltot, hogy a régi ruhára varrja, mert így az újat is eltépi, és nem is illene a régi ruhához az új folt.
37 Y nadie echa vino nuevo en cueros viejos: de otra manera el vino nuevo romperá los cueros, y el vino se derramará, y los cueros se perderán.
És senki sem tölti az új bort régi tömlőbe, mert az új bor kiszakítja a tömlőket, és a bor kiömlik, és a tömlők is tönkremennek.
38 Mas el vino nuevo en cueros nuevos se ha de echar; y lo uno y lo otro se conserva.
Hanem az új bort új tömlőkbe kell tölteni, és akkor mindkettő megmarad.
39 Y ninguno que bebiere el viejo, quiere luego el nuevo; porque dice: El viejo es mejor.
Aki pedig óbort iszik, az nem kíván újat, mert azt mondja: Jobb az ó.“
