< San Lucas 3 >

1 Y en el año quince del imperio de Tiberio César, siendo presidente de Judea Poncio Pilato, y Heródes tetrarca de Galilea, y su hermano Felipe tetrarca de Iturea y de la provincia de Traconite, y Lisania tetrarca de Abilina;
Tibérius császár uralkodásának tizenötödik esztendejében pedig, mikor Júdeában Ponczius Pilátus volt a helytartó, és Galileának negyedes fejedelme Heródes, Iturea és Trakhónitis tartományának pedig negyedes fejedelme az ő testvére Filep, Abiléné negyedes fejedelme meg Lisániás,
2 Siendo sumos sacerdotes Annás y Caifás, fue la palabra del Señor a Juan, hijo de Zacarías, en el desierto.
Annás és Kajafás főpapsága alatt, lőn az Úrnak szava Jánoshoz, a Zakariás fiához, a pusztában,
3 Y él vino en toda la tierra al derredor del Jordán, predicando el bautismo de arrepentimiento para remisión de pecados;
És méne a Jordán mellett lévő minden tartományba prédikálván a megtérés keresztségét a bűnöknek bocsánatjára;
4 Como está escrito en el libro de las palabras del profeta Isaías, que dice: Voz del que clama en el desierto: Aparejád el camino del Señor, hacéd derechas sus sendas.
A mint meg van írva Ésaiás próféta beszédeinek könyvében, ki ezt mondja: Kiáltónak szava a pusztában: Készítsétek meg az Úrnak útját, egyengessétek az ő ösvényeit.
5 Todo valle se henchirá, y todo monte y collado se abajará; y lo torcido será enderezado, y los caminos ásperos allanados;
Minden völgy betöltetik, minden hegy és halom megalacsonyíttatik; és az egyenetlenek egyenesekké, és a göröngyös útak símákká lesznek;
6 Y verá toda carne la salvación de Dios.
És meglátja minden test az Istennek szabadítását.
7 Y decía a las multitudes que salían para ser bautizadas por él: Generación de víboras, ¿quién os enseñó a huir de la ira que vendrá?
Monda azért a sokaságnak, a mely kiméne hozzá, hogy általa megkereszteltessék: Viperák fajzati, kicsoda intett meg titeket, hogy a bekövetkező harag elől meneküljetek?
8 Hacéd, pues, frutos dignos de arrepentimiento, y no comencéis a decir en vosotros mismos: Por padre tenemos a Abraham; porque os digo, que puede Dios, aun de estas piedras, levantar hijos a Abraham.
Teremjetek azért megtéréshez méltó gyümölcsöket, és ne mondogassátok magatokban: Ábrahám a mi atyánk! mert mondom néktek, hogy az Isten ezekből a kövekből is támaszthat fiakat Ábrahámnak.
9 Y ya también la hacha está puesta a la raíz de los árboles: todo árbol pues que no hace buen fruto, es talado, y echado en el fuego.
Immár pedig a fejsze is rávettetett a fák gyökerére: minden fa azért, a mely jó gyümölcsöt nem terem, kivágattatik és a tűzre vettetik.
10 Y las multitudes le preguntaban, diciendo: ¿Pues, qué haremos?
És megkérdé őt a sokaság, mondván: Mit cselekedjünk tehát?
11 Y respondiendo, les dijo: El que tiene dos ropas, dé al que no tiene; y el que tiene alimentos, haga lo mismo.
Ő pedig felelvén, monda nékik: A kinek két köntöse van, egyiket adja annak, a kinek nincs; és a kinek van eledele, hasonlókép cselekedjék.
12 Y vinieron también publicanos para ser bautizados, y le dijeron: ¿Maestro, qué haremos nosotros?
És eljövének a vámszedők is, hogy megkeresztelkedjenek, és mondának néki: Mester, mit cselekedjünk?
13 Y él les dijo: No demandéis más de lo que os está ordenado.
Ő pedig monda nékik: Semmi többet ne követeljetek, mint a mi előtökbe rendeltetett.
14 Y le preguntaron también los soldados, diciendo: Y nosotros, ¿qué haremos? Y les dice: No maltratéis a nadie, ni oprimáis; y sed contentos con vuestros salarios.
És megkérdék őt a vitézek is, mondván: Hát mi mit cselekedjünk? És monda nékik: Senkit se háborítsatok, se ne patvarkodjatok; és elégedjetek meg zsoldotokkal.
15 Y estando el pueblo esperando, y pensando todos de Juan en sus corazones, si él fuese el Cristo,
Mikor pedig a nép várt és szívökben mind azon gondolkoztak János felől, hogy vajjon nem ő-é a Krisztus;
16 Respondió Juan, diciendo a todos: Yo, a la verdad, os bautizo con agua; mas viene uno que es más poderoso que yo, de quien no soy digno de desatar la correa de sus zapatos: él os bautizará con el Espíritu Santo y con fuego.
Felele János mindeneknek, mondván: Én ugyan keresztellek titeket vízzel; de eljő, a ki nálamnál erősebb, a kinek nem vagyok méltó, hogy sarujának kötőjét megoldjam: az majd keresztel titeket Szent Lélekkel és tűzzel:
17 Cuyo aventador está en su mano; y limpiará su era, y juntará el trigo en su alfolí: mas quemará la paja en fuego que nunca se apagará.
Kinek szórólapátja kezében van, és megtisztítja szérűjét; és a gabonát az ő csűrébe takarja, a polyvát pedig megégeti olthatatlan tűzzel.
18 Así que amonestando otras muchas cosas también, anunciaba el evangelio al pueblo.
És még sok egyebekre is intvén őket, hirdeté az evangyéliomot a népnek.
19 Entonces Heródes el tetrarca, siendo reprendido por él a causa de Herodías, mujer de Felipe su hermano, y de todas las maldades que había hecho Heródes,
Mikor pedig Heródes, a negyedes fejedelem, megfeddetett ő tőle Heródiásért, az ő testvérének, Filepnek feleségéért és mindama gonoszságokért, a miket Heródes cselekedett,
20 Añadió también esto sobre todo, que encerró a Juan en la cárcel.
Ez még azzal tetézte mindezeket, hogy Jánost tömlöczbe vetteté.
21 Y aconteció, que como todo el pueblo fue bautizado, y Jesús también fuese bautizado, y orase, el cielo se abrió,
Lőn pedig, hogy mikor az egész nép megkeresztelkedett, és Jézus is megkereszteltetett, és imádkozott, megnyilatkozék az ég,
22 Y descendió el Espíritu Santo en forma corporal, como paloma, sobre él, y vino una voz del cielo que decía: Tú eres mi Hijo amado, en ti es mi placer.
És leszálla ő reá a Szent Lélek testi ábrázatban mint egy galamb, és szózat lőn mennyből, ezt mondván: Te vagy amaz én szerelmes Fiam, te benned gyönyörködöm!
23 Y el mismo Jesús comenzaba a ser como de treinta años, siendo (como se creía, ) hijo de José, que fue hijo de Helí,
Maga Jézus pedig mintegy harmincz esztendős volt, mikor tanítani kezdett, ki, a mint állítják vala, a József fia vala, ez pedig a Hélié,
24 Que fue de Mattat, que fue de Leví, que fue de Melqui, que fue de Janne, que fue de José,
Ez Mattáté, ez Lévié, ez Melkié, ez Jannáé, ez Józsefé,
25 Que fue de Mattatías, que fue de Amos, que fue de Naum, que fue de Esli, que fue de Nagge,
Ez Matthatiásé, ez Ámosé, ez Naumé, ez Eslié, ez Naggaié,
26 Que fue de Maat, que fue de Mattatías, que fue de Semeí, que fue de José, que fue de Judá,
Ez Maáté, ez Matthatiásé, ez Sémeié, ez Józsefé, ez Júdáé,
27 Que fue de Joanna, que fue de Resa, que fue de Zorobabel, que fue de Salatiel, que fue de Neri,
Ez Joannáé, ez Rhésáé, ez Zorobábelé, ez Saláthielé, ez Nérié,
28 Que fue de Melqui, que fue de Addi, que fue de Cosam, que fue de Elmodam, que fue de Er,
Ez Melkié, ez Addié, ez Hosámé, ez Elmodámé, ez Éré,
29 Que fue de José, que fue de Eliezer, que fue de Jorim, que fue de Mattat, que fue de Leví,
Ez Jóséé, ez Eliézeré, ez Jórimé, ez Mattáté, ez Lévié,
30 Que fue de Simeón, que fue de Judá, que fue de José, que fue de Jonan, que fue de Eliacim,
Ez Simeoné, ez Júdáé, ez Józsefé, ez Jónáné, ez Eliákimé,
31 Que fue de Melea, que fue de Menan, que fue de Mattata, que fue de Natán, que fue de David,
Ez Méleáé, ez Maináné, ez Mattátáé, ez Nátáné, ez Dávidé,
32 Que fue de Jessé, que fue de Obed, que fue de Booz, que fue de Salmón, que fue de Naasón,
Ez Jesséé, ez Obedé, ez Boázé, ez Sálmoné, ez Naássoné,
33 Que fue de Aminadab, que fue de Aram, que fue de Esrom, que fue de Fares, que fue de Judá,
Ez Aminádábé, ez Arámé, ez Esroné, ez Fáresé, ez Júdáé.
34 Que fue de Jacob, que fue de Isaac, que fue de Abraham, que fue de Tara, que fue de Nacor,
Ez Jákóbé, ez Izsáké, ez Ábrahámé, ez Táréé, ez Nákhoré,
35 Que fue de Saruc, que fue de Ragau, que fue de Faleg, que fue de Jeber, que fue de Sala,
Ez Sárukhé, ez Ragávé, ez Fáleké, ez Eberé, ez Saláé,
36 Que fue de Cainán, que fue de Arfajad, que fue de Sem, que fue de Noé, que fue de Lamec,
Ez Kajnáné, ez Arfaksádé, ez Semé, ez Noéé, ez Lámekhé,
37 Que fue de Matusalén, que fue de Jenoc, que fue de Jared, que fue de Malaleel, que fue de Cainán,
Ez Mathuséláé, ez Énókhé, ez Járedé, ez Mahalaléelé, ez Kajnáné,
38 Que fue de Henós, que fue de Set, que fue de Adam, que fue de Dios.
Ez Énósé, ez Sethé, ez Ádámé, ez pedig az Istené.

< San Lucas 3 >