< Juan 10 >

1 De cierto, de cierto os digo, que el que no entra por la puerta en el aprisco de las ovejas, mas sube por otra parte, el tal ladrón es y robador.
„Bizony, bizony mondom néktek: Aki nem az ajtón megy be a juhok aklába, hanem máshonnan hatol be, tolvaj az és rabló.
2 Mas el que entra por la puerta, el pastor de las ovejas es.
Aki pedig az ajtón megy be, az a juhok pásztora.
3 A éste abre el portero, y las ovejas oyen su voz; y a sus ovejas llama por nombre, y las saca.
Ennek az őr ajtót nyit, és a juhok hallgatnak szavára, és a maga juhait nevükön szólítja, és kivezeti őket.
4 Y como ha sacado fuera sus ovejas, va delante de ellas; y las ovejas le siguen; porque conocen su voz.
És mikor kiereszti a juhait, előttük megy, és a juhok követik őt, mert ismerik az ő hangját.
5 Mas al extraño no seguirán, antes huirán de él; porque no conocen la voz de los extraños.
Idegent pedig nem követnek, hanem elfutnak attól: mert nem ismerik az idegenek hangját.“
6 Esta parábola les dijo Jesús; mas ellos no entendieron qué era lo que les decía.
Ezt a példázatot mondta nekik Jézus, de ők nem értették, mi az, amit mondott nekik.
7 Volvióles pues Jesús a decir: De cierto, de cierto os digo, que yo soy la puerta de las ovejas.
Újra mondta azért nekik Jézus: „Bizony, bizony mondom néktek, hogy én vagyok a juhoknak ajtaja.
8 Todos los que antes de mí vinieron, ladrones son y robadores, mas no los oyeron las ovejas.
Mindazok, akik előttem jöttek, tolvajok és rablók: de nem hallgattak rájuk a juhok.
9 Yo soy la puerta: el que por mí entrare, será salvo; y entrará, y saldrá, y hallará pastos.
Én vagyok az ajtó: ha valaki énrajtam megy be, megtartatik, bejár és kijár majd, és legelőt talál.
10 El ladrón no viene sino para hurtar, y matar, y destruir: yo he venido para que tengan vida, y para que la tengan en grande abundancia.
A tolvaj nem egyébért jön, hanem hogy lopjon, öljön és pusztítson, én azért jöttem, hogy életük legyen, és bővölködjenek.
11 Yo soy el buen pastor: el buen pastor su alma da por las ovejas.
Én vagyok a jó pásztor: a jó pásztor életét adja a juhokért.
12 Mas el asalariado, y que no es el pastor, cuyas no son proprias las ovejas, ve al lobo que viene, y deja las ovejas, y huye; y el lobo arrebata, y dispersa las ovejas.
A béres pedig nem igazi pásztor, neki a juhok nem tulajdonai. Amikor látja a farkast jönni, elhagyja a juhokat, és elfut: a farkas elragadja azokat, és elszéleszti a juhokat.
13 Así que el asalariado huye, porque es asalariado, y no tiene cuidado de las ovejas.
A béres pedig azért fut el, mert béres, és nincs gondja a juhokra.
14 Yo soy el buen pastor; y conozco mis ovejas, y las mías me conocen,
Én vagyok a jó pásztor, ismerem az enyéimet, és engem is ismernek az enyéim.
15 Como el Padre me conoce a mí, y yo conozco al Padre; y pongo mi vida por las ovejas.
Ahogyan ismer engem az Atya, én is ismerem az Atyát, és életemet adom a juhokért.
16 También tengo otras ovejas que no son de este redil: aquellas también he de traer, y oirán mi voz; y habrá un rebaño, y un pastor.
Más juhaim is vannak nekem, amelyek nem ebből az akolból valók: azokat is elő kell vezetnem, hallgatnak majd az én szavamra, és lesz egy akol és egy pásztor.
17 Por eso me ama el Padre, porque yo pongo mi vida, para volverla a tomar.
Azért szeret engem az Atya, mert én leteszem az én életemet, hogy újra felvegyem azt.
18 Nadie la quita de mí, mas yo la pongo de mí mismo; porque tengo poder para ponerla, y tengo poder para volverla a tomar. Este mandamiento recibí de mi Padre.
Senki sem veszi azt el éntőlem, hanem én adom oda azt magamtól. Van hatalmam odaadni, és van hatalmam ismét visszavenni azt. Ezt a parancsolatot kaptam az én Atyámtól.“
19 Y volvió a haber disensión entre los Judíos por estas palabras.
Újra meghasonlás támadt a zsidók között e beszédek miatt.
20 Y muchos de ellos decían: Demonio tiene, y está loco: ¿para qué le oís?
Sokan mondták közülük: „Ördög van benne, és bolondozik, mit hallgattok reá?“
21 Decían otros: Estas palabras no son de endemoniado: ¿puede el demonio abrir los ojos de los ciegos?
Mások azt mondták: „Ezek nem megszállott ember beszédei. Vajon az ördög megnyithatja-e a vakok szemeit?“
22 Y hacíase la fiesta de la dedicación en Jerusalem, y era invierno.
Jeruzsálemben pedig a templomszentelés ünnepe és tél volt.
23 Y Jesús andaba en el templo por el pórtico de Salomón.
Jézus a templomban, Salamon tornácában járt.
24 Y rodeáronle los Judíos, y le dijeron: ¿Hasta cuándo traes suspensa nuestra alma? Si tú eres el Cristo, dínoslo abiertamente.
Körülvették azért a zsidók, és mondták neki: „Meddig tartasz még bizonytalanságban bennünket? Ha te vagy a Krisztus, mondd meg nékünk nyíltan!“
25 Respondióles Jesús: Os lo he dicho, y no lo creísteis: las obras que yo hago en nombre de mi Padre, estas dan testimonio de mí.
Jézus így felelt: „Megmondtam néktek, és nem hiszitek: a cselekedetek, amelyeket én cselekszem az én Atyám nevében, azok tesznek bizonyságot rólam.
26 Mas vosotros no creéis, porque no sois de mis ovejas, como os he dicho.
De ti nem hisztek, mert ti nem az én juhaim közül vagytok, amint megmondtam néktek.
27 Mis ovejas oyen mi voz, y yo las conozco, y ellas me siguen;
Az én juhaim hallják az én szavamat, én ismerem őket, és követnek engem.
28 Y yo les doy vida eterna, y para siempre no perecerán, y nadie las arrebatará de mi mano. (aiōn g165, aiōnios g166)
Örök életet adok nekik, soha el nem vesznek, és senki ki nem ragadja őket az én kezemből. (aiōn g165, aiōnios g166)
29 Mi Padre que me las dio, mayor que todos es; y nadie las puede arrebatar de la mano de mi Padre.
Az én Atyám, aki őket adta nekem, nagyobb mindennél, senki sem ragadhatja ki őket az Atyámnak kezéből.
30 Yo y mi Padre somos uno.
Én és az Atya egy vagyunk.“
31 Entonces volvieron a tomar piedras los Judíos, para apedrearle.
Ekkor ismét köveket ragadtak a zsidók, hogy megkövezzék őt.
32 Respondióles Jesús: Muchas buenas obras os he mostrado de mi Padre, ¿por cuál obra de ellas me apedreáis?
Jézus így felelt nekik: „Sok jó dolgot mutattam nektek az én Atyámtól, azok közül melyikért köveztek meg engem?“
33 Respondiéronle los Judíos, diciendo: Por la buena obra no te apedreamos, sino por la blasfemia; y porque tú, siendo hombre, te haces Dios.
A zsidók így feleltek neki: „Jó dologért nem kövezünk meg téged, hanem káromlásért, tudniillik, hogy te ember létedre Istenné teszed magadat.“
34 Respondióles Jesús: ¿No está escrito en vuestra ley: Yo dije: Dioses sois?
Jézus így felelt nekik: „Nincs-e megírva a ti törvényetekben: »én mondtam: istenek vagytok«?
35 Si llamó dioses a aquellos, a los cuales vino la palabra de Dios, y la Escritura no puede ser quebrantada,
Ha azokat isteneknek mondta, akikhez az Isten beszéde szólt, márpedig az Írást nem lehet érvénytelenné tenni,
36 ¿A mí que el Padre santificó, y envió al mundo, vosotros decís: Tú blasfemas; porque dije: Soy el Hijo de Dios?
akkor arról ti azt mondjátok, akit az Atya megszentelt és elküldött e világra: Káromlást szólsz, mivelhogy azt mondtam: az Isten Fia vagyok?!
37 Si no hago obras de mi Padre, no me creáis.
Ha az én Atyám dolgait nem cselekszem, ne higgyetek nekem,
38 Mas si las hago, aunque a mí no creáis, creéd a las obras, para que conozcáis y creáis, que el Padre es en mí, y yo en él.
ha pedig azokat cselekszem, ha nekem nem hisztek is, higgyetek a cselekedeteknek: hogy megtudjátok és elhiggyétek, hogy az Atya énbennem van, és én őbenne vagyok.“
39 Y procuraban otra vez prenderle; mas él se salió de sus manos,
Ismét meg akarták azért őt fogni, de kiment a kezük közül.
40 Y volvióse tras el Jordán, a aquel lugar donde primero había estado bautizando Juan, y se estuvo allí.
Jézus újra elment, túl a Jordánon, arra a helyre, ahol János először keresztelt, és ott maradt.
41 Y muchos venían a él, y decían: Juan a la verdad ningún milagro hizo; mas todo lo que Juan dijo de éste, era verdad.
És sokan mentek oda hozzá, és mondták, hogy János nem tett ugyan semmi csodát, de mindaz, amit János felőle mondott, igaz volt.
42 Y muchos creyeron allí en él.
És sokan hittek ott ő benne.

< Juan 10 >