Job 36

1 Y pasando a delante Eliú, dijo:

És folytatá Elihu, és monda:

2 Espérame un poco, y enseñarte he: porque todavía hablo por Dios.

Várj még egy kevéssé, majd felvilágosítlak, mert az Istenért még van mit mondanom.

3 Tomaré mi sabiduría de lejos, y daré la justicia a mi Hacedor.

Tudásomat messzünnen veszem, és az én teremtőmnek igazat adok.

4 Porque de cierto no son mentira mis palabras, antes se trata contigo con perfecta sabiduría.

Mert az én beszédem bizonyára nem hazugság; tökéletes tudású ember áll melletted.

5 He aquí, que Dios es grande, y no aborrece, fuerte en virtud de corazón.

Ímé, az Isten hatalmas, még sem vet meg semmit; hatalmas az ő lelkének ereje.

6 No dará vida al impío; y a los afligidos dará su derecho.

Nem tartja meg a gonosznak életét, de a szegénynek igaz törvényt teszen.

7 No quitará sus ojos del justo: mas con los reyes los pondrá también en trono para siempre, y serán ensalzados.

Nem veszi le az igazról szemeit, sőt a királyok mellé, a trónba ülteti őket örökre, hogy felmagasztaltassanak.

8 Y si estuvieren presos en grillos, y cautivos en las cuerdas de aflicción,

És ha békókba veretnek, és fogva tartatnak a nyomorúság kötelein:

9 El les anunciará la obra de ellos, y que sus rebeliones prevalecieron.

Tudtokra adja cselekedetöket, és vétkeiket, hogyha elhatalmaztak rajtok.

10 Y despierta el oído de ellos para castigo, y dice que se conviertan de la iniquidad.

Megnyitja füleiket a feddőzésnek és megparancsolja, hogy a vétekből megtérjenek:

11 Si oyeren, y sirvieren, acabarán sus días en bien, y sus años en deleites.

Ha engednek és szolgálnak néki, napjaikat jóban végzik el, és az ő esztendeiket gyönyörűségekben.

12 Mas si no oyeren, serán pasados a cuchillo: y perecerán sin sabiduría.

Ha pedig nem engednek, fegyverrel veretnek által, és tudatlanságban múlnak ki.

13 Mas los hipócritas de corazón le irritarán más; y no clamarán, cuando él los atare.

De az álnok szívűek haragot táplálnak, nem kiáltanak, mikor megkötözi őket.

14 El alma de ellos morirá en su mocedad, y su vida entre los sodomíticos.

Azért ifjúságukban hal meg az ő lelkök, és életök a paráznákéhoz hasonló.

15 Al pobre librará de su pobreza, y en la aflicción despertará su oreja.

A nyomorultat megszabadítja az ő nyomorúságától, és a szorongattatással megnyitja fülöket.

16 Y aun te apartará de la boca de la angustia en anchura, debajo de la cual no haya estrechura, y te asentará mesa llena de grosura.

Téged is kiszabadítana az ínség torkából tág mezőre, a hol nincs szorultság, és asztalod étke kövérséggel lenne rakva;

17 Mas tú has henchido el juicio del impío contra la justicia, y el juicio [que lo] sustenta todo.

De ha gonosz ítélettel vagy tele, úgy utolérnek az ítélet és igazság.

18 Por lo cual es de temer, que no te quite con herida, la cual no evites con gran rescate.

Csakhogy a harag ne ragadjon téged csúfkodásra, és a nagy váltságdíj se tántorítson el.

19 ¿Estimará él tus riquezas, ni el oro, ni todas las fuerzas de poder?

Ad-é valamit a te gazdagságodra? Sem aranyra, sem semmiféle erőfeszítésre!

20 No desees la noche, en la cual él corta los pueblos de su lugar.

Ne kívánjad az éjszakát, a mely népeket mozdít ki helyökből.

21 Guárdate, no mires a la iniquidad, teniéndola por mejor que la pobreza.

Vigyázz! ne pártolj a bűnhöz, noha azt a nyomorúságnál jobban szereted.

22 He aquí, que Dios será ensalzado con su poder, ¿quién semejante a él, enseñador?

Ímé, mily fenséges az Isten az ő erejében; kicsoda az, a ki úgy tanítson, mint ő?

23 ¿Quién visitó sobre él su camino? ¿Y quién dijo: Iniquidad has hecho?

Kicsoda szabta meg az ő útjait, vagy ki mondhatja azt: Igazságtalanságot cselekedtél?

24 Acuérdate de engrandecer su obra, la cual contemplan los hombres.

Legyen rá gondod, hogy magasztaljad az ő cselekedetét, a melyről énekelnek az emberek!

25 La cual vieron todos los hombres, y el hombre la ve de lejos.

Minden ember azt szemléli; a halandó távolról is látja.

26 He aquí que Dios es grande, y nosotros no le conoceremos: ni se puede rastrear el número de sus años.

Ímé, az Isten fenséges, mi nem ismerhetjük őt! esztendeinek száma sem nyomozható ki.

27 Porque él detiene las goteras de las aguas, cuando la lluvia se derrama de su vapor.

Hogyha magához szívja a vízcseppeket, ködéből mint eső cseperegnek alá,

28 Cuando gotean de las nubes, gotean sobre los hombres en abundancia.

A melyet a fellegek özönnel öntenek, és hullatnak le temérdek emberre.

29 ¿Si entenderá también los extendimientos de las nubes, y los bramidos de su tabernáculo?

De sőt értheti-é valaki a felhő szétoszlását, az ő sátorának zúgását?

30 He aquí, que él extendió sobre ella su luz; y cubrió las raíces de la mar.

Ímé, szétterjeszti magára az ő világosságát, és ráborítja a tengernek gyökereit.

31 Con ellas castiga a los pueblos, y da comida a la multitud.

Mert ezek által ítéli meg a népeket, ád eledelt bőségesen.

32 Con las nubes encubre la luz, y les manda que vayan contra ella.

Kezeit elborítja villámlással, és kirendeli a lázadó ellen.

33 La una da nuevas de la otra: la una adquiere ira contra la que viene.

Az ő dörgése ad hírt felőle, mint a barom a közeledő viharról.