< Maliko 3 >

1 Pacindi nacimbi Yesu walengila mung'anda yakupaililamo, mopelomo mwalikuba muntu wakokonyana cikasa.
Καὶ εἰσῆλθεν πάλιν εἰς συναγωγήν, καὶ ἦν ἐκεῖ ἄνθρωπος, ἐξηραμμένην ἔχων τὴν χεῖρα.
2 Bantu bambi balikubamo balasha menso pali Yesu kwambeti babone mpani ingaumusengula usa muntu pa busuba bwa Sabata, kwambeti bamucaninepo mulandu wa kumubepeshela.
Καὶ παρετήρουν αὐτὸν, εἰ τοῖς Σάββασιν θεραπεύσει αὐτόν, ἵνα κατηγορήσωσιν αὐτοῦ.
3 Nomba Yesu walamwambila muntu wakokonyana cikasa eti, “Nyamuka, kwesa wimanine pantangu.”
Καὶ λέγει τῷ ἀνθρώπῳ τῷ τὴν χεῖρα ἔχοντι ξηράν, “Ἔγειρε εἰς τὸ μέσον.”
4 Lino Yesu walabepusheti, “Inga nicipeyo casuminishiwa ne mulawo kwinsa pabusuba bwa Sabata? Kwinsa caina nambi caipa? Kupulusha buyumi bwa muntu nambi kononga?” Nomba nabo balamwena tonto.
Καὶ λέγει αὐτοῖς, “Ἔξεστιν τοῖς Σάββασιν ἀγαθοποιῆσαι ἢ κακοποιῆσαι, ψυχὴν σῶσαι ἢ ἀποκτεῖναι;” Οἱ δὲ ἐσιώπων.
5 Nomba Yesu walalanga uku ne uku mwabukalu, ne kwetelwa mumoyo pa cebo cakuyuma myoyo kwabo. Neco walamwambila muntuyo eti, “Tandabula cikasa cakobe.” Nendi walatandabula cikasa, neco calaba cena.
Καὶ περιβλεψάμενος αὐτοὺς μετʼ ὀργῆς, συλλυπούμενος ἐπὶ τῇ πωρώσει τῆς καρδίας αὐτῶν, λέγει τῷ ἀνθρώπῳ, “Ἔκτεινον τὴν χεῖρα σου.” Καὶ ἐξέτεινεν, καὶ ἀπεκατεστάθη ἡ χεὶρ αὐτοῦ.
6 Popelapo Bafalisi balapula mung'anda yakupaililamo balaya kukumana ne bantu ba mulikoto lya Helode, kwambeti bacane nshila yakushininamo Yesu.
Καὶ ἐξελθόντες, οἱ Φαρισαῖοι εὐθὺς μετὰ τῶν Ἡρῳδιανῶν συμβούλιον ἐποίησαν κατʼ αὐτοῦ, ὅπως αὐτὸν ἀπολέσωσιν.
7 Yesu ne beshikwiya bakendi balafumako ne kuya ku lwenje lwa Galileya, nomba likoto lya bantu lyalamukonka, beshikufuma ku Galileya ne ku Yudeya,
Καὶ ὁ ˚Ἰησοῦς μετὰ τῶν μαθητῶν αὐτοῦ, ἀνεχώρησεν πρὸς τὴν θάλασσαν· καὶ πολὺ πλῆθος ἀπὸ τῆς Γαλιλαίας ἠκολούθησεν, καὶ ἀπὸ τῆς Ἰουδαίας,
8 ne ku Yelusalemu ne ku Idumeya kayi ne kutala kwa Yolodani ne mu bibela bya Tulo ne Sidoni. Bonse balanyumfwa mbyalikwinsa balabungana nkwalikuba.
καὶ ἀπὸ Ἱεροσολύμων, καὶ ἀπὸ τῆς Ἰδουμαίας, καὶ πέραν τοῦ Ἰορδάνου, καὶ περὶ Τύρον καὶ Σιδῶνα, πλῆθος πολύ ἀκούοντες ὅσα ἐποίει, ἦλθον πρὸς αὐτόν.
9 Bantu balikuba bangi kwine, neco Yesu walambila beshikwiya bakendi kwambeti bamuleteleko bwato atantemo, kukineti bantu kabatamushankanya.
Καὶ εἶπεν τοῖς μαθηταῖς αὐτοῦ ἵνα πλοιάριον προσκαρτερῇ αὐτῷ διὰ τὸν ὄχλον, ἵνα μὴ θλίβωσιν αὐτόν.
10 Pakwinga walikali lasengulupo bantu bangi, bonse balikuba bekatwa ne mishimu yaipa, kayi ne malwashi apensha balikabanyakana kwambeti bamukumyeko.
Πολλοὺς γὰρ ἐθεράπευσεν, ὥστε ἐπιπίπτειν αὐτῷ, ἵνα αὐτοῦ ἅψωνται ὅσοι εἶχον μάστιγας.
11 cindi conse mishimu yaipa, yamubona Yesu yalikupesheti bantu bekatwa mishimu iyo bawe panshi pamyendo yakendi. Mishimu yaipa yalikubilikisheti, “Amwe njamwe Mwanendi Lesa!”
Καὶ τὰ πνεύματα τὰ ἀκάθαρτα, ὅταν αὐτὸν ἐθεώρουν, προσέπιπτον αὐτῷ καὶ ἔκραζον λέγοντα, ὅτι “Σὺ εἶ ὁ Υἱὸς τοῦ ˚Θεοῦ.”
12 Nomba Yesu walikuyambilishisha mishimu isa kwambeti kaitamuyubululanga.
Καὶ πολλὰ ἐπετίμα αὐτοῖς ἵνα μὴ αὐτὸν φανερὸν ποιήσωσιν.
13 Yesu walatanta pa mulundu ne kukuwako bonka balikuyandika, naboyo balaya nkwalikuba.
Καὶ ἀναβαίνει εἰς τὸ ὄρος, καὶ προσκαλεῖται οὓς ἤθελεν αὐτός, καὶ ἀπῆλθον πρὸς αὐτόν.
14 Walasalapo bantu likumi ne babili mbwalakuweti, “batumwa” Ne kubambileti “Ndamusala kwambeti mwikalenga ne njame, ndimutumenga kuya kukambauka.
Καὶ ἐποίησεν δώδεκα, οὓς καὶ ἀποστόλους ὠνόμασεν, ἵνα ὦσιν μετʼ αὐτοῦ, καὶ ἵνα ἀποστέλλῃ αὐτοὺς κηρύσσειν
15 Kayi ndamupanga ngofu shakupulisha mishimu yaipa.”
καὶ ἔχειν ἐξουσίαν ἐκβάλλειν τὰ δαιμόνια.
16 Batumwa likumi ne babili mbwalasala balikuba aba Shimoni ngwalatumbiketi Petulo,
Καὶ ἐποίησεν τοὺς δώδεκα: καὶ ἐπέθηκεν ὄνομα τῷ Σίμωνι, Πέτρον,
17 ne Jemusi ne Yohane banabendi Sebedayo, Aba babili Yesu walabapa lina lya Bowanege, lilapandululungeti Bana ba kukunkuma,
καὶ Ἰάκωβον τὸν τοῦ Ζεβεδαίου, καὶ Ἰωάννην τὸν ἀδελφὸν τοῦ Ἰακώβου, καὶ ἐπέθηκεν αὐτοῖς ὀνόματα Βοανηργές, ὅ ἐστιν “Υἱοὶ βροντῆς”,
18 ne Ndileya ne Filipo ne Batolomeya ne Mateyo ne Tomasi ne Jemusi mwanendi Alufeyo ne Tadeyo ne Shimoni wa mucipani ca bantu balikulwanina lwanguluko mu cishi ca Islayeli,
καὶ Ἀνδρέαν, καὶ Φίλιππον, καὶ Βαρθολομαῖον, καὶ Ματθαῖον, καὶ Θωμᾶν, καὶ Ἰάκωβον τὸν τοῦ Ἁλφαίου, καὶ Θαδδαῖον, καὶ Σίμωνα τὸν Καναναῖον,
19 kayi ne Yuda Isikalyoti uyo walayaba Yesu kubalwani.
καὶ Ἰούδαν Ἰσκαριώθ, ὃς καὶ παρέδωκεν αὐτόν.
20 Yesu walabwela kung'anda nkwalikushikila, likoto lya bantu lyalabungana kayi kopeloko, cakwambeti Yesu ne beshikwiya balabula ne cindi cakulya.
Καὶ ἔρχεται εἰς οἶκον, καὶ συνέρχεται πάλιν ὁ ὄχλος, ὥστε μὴ δύνασθαι αὐτοὺς μηδὲ ἄρτον φαγεῖν.
21 Nomba bakwabo mpobalanyumfweco, balikuyanda kuya kumufunyako, pakwinga bantu balikwambeti, “Yesu lakonyo!”
Καὶ ἀκούσαντες, οἱ παρʼ αὐτοῦ ἐξῆλθον κρατῆσαι αὐτόν, ἔλεγον γὰρ, ὅτι “Ἐξέστη.”
22 Nomba beshikwiyisha milawo ya Mose balafumina ku Yelusalemu balikwambeti, “Wekatwa ne Belesebulu, mwami wamishimu yaipa, endiye lamupanga ngofu sha kupulisha mishimu yaipa.”
Καὶ οἱ γραμματεῖς, οἱ ἀπὸ Ἱεροσολύμων καταβάντες ἔλεγον, ὅτι “Βεελζεβοὺλ ἔχει”, καὶ, ὅτι “Ἐν τῷ ἄρχοντι τῶν δαιμονίων, ἐκβάλλει τὰ δαιμόνια.”
23 Kayi Yesu walabakuwa, ne kutatika kubapa mikoshanyo ne kwambeti, “Inga Satana ngaucikonsheconi kupulisha Satana?
Καὶ προσκαλεσάμενος αὐτοὺς, ἐν παραβολαῖς ἔλεγεν αὐτοῖς, “Πῶς δύναται Σατανᾶς Σατανᾶν ἐκβάλλειν;
24 Na bwami bupansana bwine, bwami ubo nkabwela kwikalisha sobwe,
Καὶ ἐὰν βασιλεία ἐφʼ ἑαυτὴν μερισθῇ, οὐ δύναται σταθῆναι ἡ βασιλεία ἐκείνη.
25 Na bantu ba mukowa umo batatika kubukilana palwabo, mukowa uyo nkawelela kwikalisha sobwe.
Καὶ ἐὰν οἰκία ἐφʼ ἑαυτὴν μερισθῇ, οὐ δυνήσεται ἡ οἰκία ἐκείνη σταθῆναι.
26 Ni cimo cimo, na bwendeleshi bwa Satana bulibukila bwine ne kupansana, bwendeleshi ubo nkabwela kwikalisha sobwe, nsombi bulenga kumapwililisho.”
Καὶ εἰ ὁ Σατανᾶς ἀνέστη ἐφʼ ἑαυτὸν καὶ ἐμερίσθη, οὐ δύναται στῆναι, ἀλλὰ τέλος ἔχει.
27 Paliya muntu welela kwingila mung'anda ya muntu wangofu ne kumantamo bibya byakendi, kwakubula nanshi kumusunga muntu wangofu. Ayinseco mpwelela kumantamo bibya mung'anda.
Ἀλλʼ οὐ δύναται οὐδεὶς εἰς τὴν οἰκίαν τοῦ ἰσχυροῦ εἰσελθὼν τὰ σκεύη αὐτοῦ διαρπάσαι, ἐὰν μὴ πρῶτον τὸν ἰσχυρὸν δήσῃ, καὶ τότε τὴν οἰκίαν αὐτοῦ διαρπάσει.
28 “Cakubinga ndamwambilinga, bantu nibakalekelelwe bwipishi ne byonse byaipa mbyebalambanga.
Ἀμὴν, λέγω ὑμῖν ὅτι πάντα ἀφεθήσεται τοῖς υἱοῖς τῶν ἀνθρώπων τὰ ἁμαρτήματα καὶ αἱ βλασφημίαι, ὅσα ἐὰν βλασφημήσωσιν.
29 nomba uliyense lanyanshanga Mushimu Uswepa nteti akalekelelwe sobwe. Nendi nakabe ne mulandu wa bwipishi butapu.” (aiōn g165, aiōnios g166)
Ὃς δʼ ἂν βλασφημήσῃ εἰς τὸ ˚Πνεῦμα τὸ Ἅγιον, οὐκ ἔχει ἄφεσιν εἰς τὸν αἰῶνα, ἀλλὰ ἔνοχός ἐστιν αἰωνίου ἁμαρτήματος”– (aiōn g165, aiōnios g166)
30 (Yesu walambeco pakwinga bantu bambi balikumwambeti, ukute mushimu waipa.)
ὅτι ἔλεγον, “Πνεῦμα ἀκάθαρτον ἔχει.”
31 Lino banyina ne bamakwabo Yesu balashika, ne kwimana pansa ne kumutumina muntu kuya kumukuwa.
Καὶ ἔρχονται ἡ μήτηρ αὐτοῦ καὶ οἱ ἀδελφοὶ αὐτοῦ, καὶ ἔξω στήκοντες, ἀπέστειλαν πρὸς αὐτὸν καλοῦντες αὐτόν.
32 Bantu bangi balikuba bamushinguluka Yesu, balamwambileti, “Banyoko ne ba kwenu bali pansa balakuyandanga.”
Καὶ ἐκάθητο περὶ αὐτὸν ὄχλος, καὶ λέγουσιν αὐτῷ, “Ἰδοὺ, ἡ μήτηρ σου καὶ οἱ ἀδελφοί σου, ἔξω ζητοῦσίν σε.”
33 Yesu pakubakumbula walambeti, “Bama ne bamakwetu nibani?”
Καὶ ἀποκριθεὶς αὐτοῖς λέγει, “Τίς ἐστιν ἡ μήτηρ μου, καὶ οἱ ἀδελφοί μου;”
34 Yesu pakubalangishisha pabantu balikuba bekala panshi kabali bamushinguluka, walambeti, “Bonani, aba ebama kayi ebamakwetu.”
Καὶ περιβλεψάμενος τοὺς περὶ αὐτὸν, κύκλῳ καθημένους λέγει, “Ἴδε, ἡ μήτηρ μου καὶ οἱ ἀδελφοί μου!
35 “Uliyense lenshinga kuyanda kwa Lesa, uyo emukwetu mutuloba nambi mutukashi kayi ebama.”
Ὃς γὰρ ἂν ποιήσῃ τὸ θέλημα τοῦ ˚Θεοῦ, οὗτος ἀδελφός μου καὶ ἀδελφὴ καὶ μήτηρ ἐστίν.”

< Maliko 3 >