< لُوکَح 21 >

اَتھَ دھَنِلوکا بھانْڈاگارے دھَنَں نِکْشِپَنْتِ سَ تَدیوَ پَشْیَتِ، 1
És mikor feltekintett, látá, hogy a gazdagok hányják az ő ajándékaikat a perselybe.
ایتَرْہِ کاچِدِّینا وِدھَوا پَنَدْوَیَں نِکْشِپَتِ تَدْ دَدَرْشَ۔ 2
Láta pedig egy szegény özvegy asszonyt is, hogy abba két fillért vete.
تَتو یِیشُرُواچَ یُشْمانَہَں یَتھارْتھَں وَدامِ، دَرِدْرییَں وِدھَوا سَرْوّیبھْیودھِکَں نْیَکْشیپْسِیتْ، 3
És monda: Igazán mondom néktek, hogy e szegény özvegy mindenkinél többet vete:
یَتونْیے سْوَپْراجْیَدھَنیبھْیَ اِیشْوَرایَ کِنْچِتْ نْیَکْشیپْسُح، کِنْتُ دَرِدْرییَں وِدھَوا دِنَیاپَنارْتھَں سْوَسْیَ یَتْ کِنْچِتْ سْتھِتَں تَتْ سَرْوَّں نْیَکْشیپْسِیتْ۔ 4
Mert mind ezek az ő fölöslegükből vetettek Istennek az ajándékokhoz: ez pedig az ő szegénységéből minden vagyonát, a mije volt, oda veté.
اَپَرَنْچَ اُتَّمَپْرَسْتَرَیرُتْسرِشْٹَوْیَیشْچَ مَنْدِرَں سُشوبھَتیتَراں کَیشْچِدِتْیُکْتے سَ پْرَتْیُواچَ 5
És mikor némelyek mondának a templom felől, hogy szép kövekkel és ajándékokkal van felékesítve, monda:
یُویَں یَدِدَں نِچَیَنَں پَشْیَتھَ، اَسْیَ پاشانَیکوپْیَنْیَپاشانوپَرِ نَ سْتھاسْیَتِ، سَرْوّے بھُوسادْبھَوِشْیَنْتِ کالویَمایاتِ۔ 6
Ezekből, a miket láttok, jőnek napok, melyekben kő kövön nem marad, mely le nem romboltatnék.
تَدا تے پَپْرَچّھُح، ہے گُرو گھَٹَنیدرِشِی کَدا بھَوِشْیَتِ؟ گھَٹَنایا ایتَسْیَسَشْچِہْنَں وا کِں بھَوِشْیَتِ؟ 7
Megkérdék pedig őt, mondván: Mester, mikor lesznek azért ezek? és mi lesz a jel, mikor mind ezek meglesznek?
تَدا سَ جَگادَ، ساوَدھانا بھَوَتَ یَتھا یُشْماکَں بھْرَمَں کوپِ نَ جَنَیَتِ، کھِیشْٹوہَمِتْیُکْتْوا مَمَ نامْرا بَہَوَ اُپَسْتھاسْیَنْتِ سَ کالَح پْرایینوپَسْتھِتَح، تیشاں پَشْچانْما گَچّھَتَ۔ 8
Ő pedig monda: Meglássátok, hogy el ne hitessenek benneteket: mert sokan jőnek el az én nevemben, kik ezt mondják: Én vagyok; és: Az idő elközelgett; ne menjetek azért utánok.
یُدّھَسْیوپَپْلَوَسْیَ چَ وارْتّاں شْرُتْوا ما شَنْکَدھْوَں، یَتَح پْرَتھَمَمْ ایتا گھَٹَنا اَوَشْیَں بھَوِشْیَنْتِ کِنْتُ ناپاتے یُگانْتو بھَوِشْیَتِ۔ 9
És mikor hallotok háborúkról és zendülésekről, meg ne félemljetek; mert ezeknek meg kell lenni előbb, de nem jő mindjárt a vég.
اَپَرَنْچَ کَتھَیاماسَ، تَدا دیشَسْیَ وِپَکْشَتْوینَ دیشو راجْیَسْیَ وِپَکْشَتْوینَ راجْیَمْ اُتّھاسْیَتِ، 10
Akkor monda nékik: Nemzet nemzet ellen támad, és ország ország ellen;
ناناسْتھانیشُ مَہابھُوکَمْپو دُرْبھِکْشَں مارِی چَ بھَوِشْیَنْتِ، تَتھا وْیومَمَنْڈَلَسْیَ بھَیَنْکَرَدَرْشَنانْیَشْچَرْیَّلَکْشَنانِ چَ پْرَکاشَیِشْیَنْتے۔ 11
És minden felé nagy földindulások lesznek, és éhségek és döghalálok; és rettegtetések és nagy jelek lesznek az égből.
کِنْتُ سَرْوّاسامیتاساں گھَٹَناناں پُورْوَّں لوکا یُشْمانْ دھرِتْوا تاڈَیِشْیَنْتِ، بھَجَنالَیے کارایانْچَ سَمَرْپَیِشْیَنْتِ مَمَ نامَکارَنادْ یُشْمانْ بھُوپاناں شاسَکانانْچَ سَمُّکھَں نیشْیَنْتِ چَ۔ 12
De mind ezeknek előtte kezeiket reátok vetik, és üldöznek titeket, adván a gyülekezetek elé, és tömlöczökbe és királyok és helytartók elé visznek az én nevemért.
ساکْشْیارْتھَمْ ایتانِ یُشْمانْ پْرَتِ گھَٹِشْیَنْتے۔ 13
De ebből néktek lesz tanúbizonyságotok.
تَدا کِمُتَّرَں وَکْتَوْیَمْ ایتَتْ نَ چِنْتَیِشْیامَ اِتِ مَنَحسُ نِشْچِتَنُتَ۔ 14
Tökéljétek el azért a ti szívetekben, hogy nem gondoskodtok előre, hogy mit feleljetek védelmetekre:
وِپَکْشا یَسْماتْ کِمَپْیُتَّرَمْ آپَتِّنْچَ کَرْتُّں نَ شَکْشْیَنْتِ تادرِشَں واکْپَٹُتْوَں جْنانَنْچَ یُشْمَبھْیَں داسْیامِ۔ 15
Mert én adok néktek szájat és bölcseséget, melynek ellene nem szólhatnak, sem ellene nem állhatnak mind azok, a kik magokat ellenetekbe vetik.
کِنْچَ یُویَں پِتْرا ماتْرا بھْراتْرا بَنْدھُنا جْناتْیا کُٹُمْبینَ چَ پَرَکَریشُ سَمَرْپَیِشْیَدھْوے؛ تَتَسْتے یُشْماکَں کَنْچَنَ کَنْچَنَ گھاتَیِشْیَنْتِ۔ 16
Elárulnak pedig titeket szülők és testvérek is, rokonok és barátok is; és megölnek némelyeket ti közületek.
مَمَ نامْنَح کارَناتْ سَرْوَّے رْمَنُشْیَے رْیُویَمْ رِتِییِشْیَدھْوے۔ 17
És gyűlöletesek lesztek mindenki előtt az én nevemért.
کِنْتُ یُشْماکَں شِرَحکیشَیکوپِ نَ وِنَںکْشْیَتِ، 18
De fejeteknek egy hajszála sem vész el.
تَسْمادیوَ دھَیرْیَّمَوَلَمْبْیَ سْوَسْوَپْرانانْ رَکْشَتَ۔ 19
A ti béketűréstek által nyeritek meg lelketeket.
اَپَرَنْچَ یِرُوشالَمْپُرَں سَینْیَویشْٹِتَں وِلوکْیَ تَسْیوچّھِنَّتایاح سَمَیَح سَمِیپَ اِتْیَوَگَمِشْیَتھَ۔ 20
Mikor pedig látjátok Jeruzsálemet hadseregektől körülvéve, akkor tudjátok meg, hogy elközelgett az ő elpusztulása.
تَدا یِہُودادیشَسْتھا لوکاح پَرْوَّتَں پَلایَنْتاں، یے چَ نَگَرے تِشْٹھَنْتِ تے دیشانْتَرَں پَلایَنْتا، یے چَ گْرامے تِشْٹھَنْتِ تے نَگَرَں نَ پْرَوِشَنْتُ، 21
Akkor a kik Júdeában lesznek, fussanak a hegyekre; és a kik annak közepette, menjenek ki abból; és a kik a mezőben, ne menjenek be abba.
یَتَسْتَدا سَمُچِتَدَنْڈَنایَ دھَرْمَّپُسْتَکے یانِ سَرْوّانِ لِکھِتانِ تانِ سَپھَلانِ بھَوِشْیَنْتِ۔ 22
Mert azok a bosszúállásnak napjai, hogy beteljesedjenek mind azok, a mik megírattak.
کِنْتُ یا یاسْتَدا گَرْبھَوَتْیَح سْتَنْیَداوْیَشْچَ تاماں دُرْگَتِ رْبھَوِشْیَتِ، یَتَ ایتالّوکانْ پْرَتِ کوپو دیشے چَ وِشَمَدُرْگَتِ رْگھَٹِشْیَتے۔ 23
Jaj pedig a terhes és szoptató asszonyoknak azokban a napokban; mert nagy szükség lesz e földön, és harag e népen.
وَسْتُتَسْتُ تے کھَنْگَدھارَپَرِوَّنْگَں لَپْسْیَنْتے بَدّھاح سَنْتَح سَرْوَّدیشیشُ نایِشْیَنْتے چَ کِنْچانْیَدیشِییاناں سَمَیوپَسْتھِتِپَرْیَّنْتَں یِرُوشالَمْپُرَں تَیح پَدَتَلَے رْدَلَیِشْیَتے۔ 24
És elhullanak fegyvernek éle által, és fogva vitetnek minden pogányok közé; és Jeruzsálem megtapodtatik a pogányoktól, míglen betelik a pogányok ideje.
سُورْیَّچَنْدْرَنَکْشَتْریشُ لَکْشَنادِ بھَوِشْیَنْتِ، بھُوِ سَرْوَّدیشِییاناں دُحکھَں چِنْتا چَ سِنْدھَو وِیچِیناں تَرْجَنَں گَرْجَنَنْچَ بھَوِشْیَنْتِ۔ 25
És lesznek jelek a napban, holdban és csillagokban; és a földön pogányok szorongása a kétség miatt, mikor a tenger és a hab zúgni fog,
بھُوبھَو بھاوِگھَٹَناں چِنْتَیِتْوا مَنُجا بھِیامرِتَکَلْپا بھَوِشْیَنْتِ، یَتو وْیومَمَنْڈَلے تیجَسْوِنو دولایَمانا بھَوِشْیَنْتِ۔ 26
Mikor az emberek elhalnak a félelem miatt és azoknak várása miatt, a mik e föld kerekségére következnek: mert az egek erősségei megrendülnek.
تَدا پَراکْرَمینا مَہاتیجَسا چَ میگھارُوڈھَں مَنُشْیَپُتْرَمْ آیانْتَں دْرَکْشْیَنْتِ۔ 27
És akkor meglátják az embernek Fiát eljőni a felhőben, hatalommal és nagy dicsőséggel.
کِنْتْویتاساں گھَٹَنانامارَمْبھے سَتِ یُویَں مَسْتَکانْیُتّولْیَ اُورْدَدھْوَں دْرَکْشْیَتھَ، یَتو یُشْماکَں مُکْتیح کالَح سَوِدھو بھَوِشْیَتِ۔ 28
Mikor pedig ezek kezdenek meglenni, nézzetek fel és emeljétek fel a ti fejeteket; mert elközelget a ti váltságtok.
تَتَسْتینَیتَدرِشْٹانْتَکَتھا کَتھِتا، پَشْیَتَ اُڈُمْبَرادِورِکْشاناں 29
Monda pedig nékik egy példázatot: Tekintsétek meg a fügefát és minden fákat:
نَوِینَپَتْرانِ جاتانِیتِ درِشْٹْوا نِداوَکالَ اُپَسْتھِتَ اِتِ یَتھا یُویَں جْناتُں شَکْنُتھَ، 30
Mikor immár hajtanak, és ezt látjátok, ti magatoktól tudjátok, hogy már közel van a nyár.
تَتھا سَرْوّاساماساں گھَٹَنانامْ آرَمْبھے درِشْٹے سَتِیشْوَرَسْیَ راجَتْوَں نِکَٹَمْ اِتْیَپِ جْناسْیَتھَ۔ 31
Ezenképen ti is, mikor látjátok, hogy ezek meglesznek, tudjátok meg, hogy közel van az Isten országa.
یُشْمانَہَں یَتھارْتھَں وَدامِ، وِدْیَمانَلوکانامیشاں گَمَناتْ پُورْوَّمْ ایتانِ گھَٹِشْیَنْتے۔ 32
Bizony mondom néktek, hogy e nemzetség el nem múlik, mígnem mind ezek meglesznek.
نَبھوبھُوورْلوپو بھَوِشْیَتِ مَمَ واکْ تُ کَداپِ لُپْتا نَ بھَوِشْیَتِ۔ 33
Az ég és a föld elmúlnak, de az én beszédeim semmiképen el nem múlnak.
اَتَایوَ وِشَماشَنینَ پانینَ چَ ساںمارِکَچِنْتابھِشْچَ یُشْماکَں چِتّیشُ مَتّیشُ تَدِّنَمْ اَکَسْمادْ یُشْمانْ پْرَتِ یَتھا نوپَتِشْٹھَتِ تَدَرْتھَں سْویشُ ساوَدھاناسْتِشْٹھَتَ۔ 34
De vigyázzatok magatokra, hogy valamikor meg ne nehezedjék a ti szívetek dobzódásnak, részegségnek és ez élet gondjainak miatta, és váratlanul reátok ne jőjjön az a nap:
پرِتھِوِیسْتھَسَرْوَّلوکانْ پْرَتِ تَدِّنَمْ اُنْماتھَ اِوَ اُپَسْتھاسْیَتِ۔ 35
Mert mintegy tőr, úgy lep meg mindeneket, a kik az egész föld színén lakoznak.
یَتھا یُویَمْ ایتَدْبھاوِگھَٹَنا اُتَّرْتُّں مَنُجَسُتَسْیَ سَمُّکھے سَںسْتھاتُنْچَ یوگْیا بھَوَتھَ کارَنادَسْماتْ ساوَدھاناح سَنْتو نِرَنْتَرَں پْرارْتھَیَدھْوَں۔ 36
Vigyázzatok azért minden időben, kérvén, hogy méltókká tétessetek arra, hogy elkerüljétek mindezeket, a mik bekövetkeznek, és megállhassatok az embernek Fia előtt!
اَپَرَنْچَ سَ دِوا مَنْدِرَ اُپَدِشْیَ راچَے جَیتُنادْرِں گَتْواتِشْٹھَتْ۔ 37
Tanít vala pedig naponta a templomban; éjszakára pedig kimenvén, a hegyen vala, mely Olajfák hegyének neveztetik.
تَتَح پْرَتْیُوشے لاکاسْتَتْکَتھاں شْروتُں مَنْدِرے تَدَنْتِکَمْ آگَچّھَنْ۔ 38
És kora reggel hozzá megy vala az egész nép, hogy őt hallgassa a templomban.

< لُوکَح 21 >