Luke 15
1 Sûnkhat chu sumrusuongpungei mi tamtak le mi nunsiengei Jisua kôm chong rangâi rangin an honga.
A vámszedők és a bűnösök mindnyájan hozzá mentek, hogy hallgassák őt.
2 Phariseengei le Balam minchupungeiin, “Hi mi hin, mi nunsiengei a modôma, munkhatin sâk khom an sâkpui ngâi,” tiin an chiera.
A farizeusok és az írástudók pedig így zúgolódtak: „Bűnösöket fogad magához, és velük együtt eszik.“
3 Masikin, Jisua'n hi chongmintêk hih a rila.
Ő pedig ezt a példázatot mondta nekik:
4 Nin kâra inkhatlam hin belri razakhat nei ungla, inkhat inmang senla imo a tho rang? Sômkuoleikuo hah sûla mâng a ta, ânmang hah aman mâka rok noni mo?
„Kicsoda az közületek, akinek ha száz juha van, és egyet azok közül elveszít, nem hagyja ott a kilencvenkilencet a pusztában, és nem megy az elveszett után, míg meg nem találja azt?
5 A manin chu râisân takin a dâra hong ruputin a ina hongpui a tih.
És ha megtalálta, örömében felveszi vállára.
6 Hanchu a ruolngei, a bungmingei koitûp a ta, ke belri inmang ka man nôk zoia, ka râiasân. Masikin, râisânna mi tho pui roi tîng a tih.
És hazamenve, összehívja barátait és szomszédait, és ezt mondja nekik: Örüljetek velem, mert megtaláltam juhomat, amely elveszett.
7 Ma anghan, nangni ki ril, mi sômkuoleikuo insîr nâng khâiloi ngei nêkin mi nunsie inkhat insîr sikin invâna râisânna a om uol ngâi.
Mondom nektek, hogy ugyanígy nagyobb öröm lesz a mennyben egy megtérő bűnösön, mint kilencvenkilenc igaz emberen, akinek nincs szüksége megtérésre.
8 Nupang inkhatin sumdâr sôm nei senla, inkhat minmang senla, imo tho ni? Châti mochokin a in phiet a ta, a man nôk mâka takintâi takin rok a tih.
„Vagy ha egy asszonynak tíz drahmája van, és elveszít egy drahmát, nem gyújt-e lámpást, nem söpri-e ki a házat, és nem keresi-e gondosan, míg meg nem találja?
9 A man nôkin chu a chamnungei le a bungmingei koitûp a ta, an kôma, ku sumdâr minmang ka man nôk zoi ka râiasân, râisânna mi thopui roi tîng a tih.
És ha megtalálta, összehívja barátnőit és szomszédait, és így szól: Örüljetek velem, mert megtaláltam a drahmát, amit elveszítettem!
10 Nangni ki ril, ma anghan mi nunsie inkhat insîr sikin Pathien vântîrtonngei an râiasân ngâi.
Mondom nektek, ugyanígy öröm van Isten angyalainak színe előtt egy bűnös ember megtérésén.“
11 Jisua'n, “Mi inkhatin nâipasal inik a neia;
Azután ezt mondta: „Egy embernek volt két fia.
12 nâipang uolin a pa kôma, ‘O, pa rochon ka chang rangtum chu atûn mi pêk ta roh,’ a tia. Hanchu, a rochon hah a nâingei an ruonin a sem pe ngeia.
És az ifjabb azt mondta atyjának: Atyám, add ki a vagyonból a rám eső részt. És ő megosztotta közöttük a vagyont.
13 A nâipang uol han, sûntomte suole chu a changtum murdi a juora a lâk rieia. Hanchu a in mâkin ram lataka a sea, nuomninga omin a sum a hekpe zoia.
Nem sok nap múlva a kisebbik fiú összeszedte mindenét, és messze vidékre költözött, és ott eltékozolta minden vagyonát, mert kicsapongó életet élt.
14 Hanchu, a sum a hekpe suole chu, ha rama han mâitâm achula, ite sâk rang nei khâi maka.
Miután mindenét elköltötte, nagy ínség támadt azon a vidéken, úgyhogy nélkülözni kezdett.
15 Hanchu, ha rama mi inkhat ava pana, ama han a vokngei enkol rangin a loia a tîra.
Ekkor elment, és elszegődött annak a vidéknek egyik polgárához, aki elküldte őt mezőjére disznókat legeltetni.
16 Vokngei sâk ngâi bê hôkngei sâk rangin a ôi zoia, ania, tutên ama a sâk rang pêk mak ngeia.”
Ő pedig szívesen megtöltötte volna gyomrát azzal a moslékkal, amit a disznók ettek, de senki sem adott neki.
17 “Nangkana, a honng inrietsuok le chu, ‘Ka pa ina inlo mingei bu nêk zoiloi pêna a nei intam tia laka, kei lakate hin vonchâmin ki thi rang na!
Amikor magába szállt, ezt mondta: Az én atyámnak milyen sok bérese bővölködik kenyérben, én pedig éhen halok!
18 Inthoi ka ta ka pa kôma se nôk ki tih, a kôma, O pa, Pathien chunga le nangma chunga ku nunsie zoi.
Felkelek, és elmegyek az én atyámhoz, és ezt mondom neki: Atyám, vétkeztem az ég ellen és teellened,
19 Na nâia be rangin luo chuk khâi mu-ung, no kôma inlo mi inkhat angin mi be ta roh,’ tîng ki tih,” a tia.
és nem vagyok méltó, hogy fiadnak nevezz. Tégy engem olyanná, mint a te béreseid közül egy!
20 “Hanchu ânthoia, a pa kôma a se zoia. Lâtaka a la om lâiin a pa'n a lei mua, lungkham amu oka, a tâna, a kola, a tuma.
Felkelt, és elment atyjához. Amikor pedig még távol volt, meglátta őt az ő atyja, és megesett rajta a szíve, és hozzáfutott, nyakába borult, és megcsókolta.
21 Hanchu, ‘O pa, Pathien chunga le nangma chunga, ku nunsie zoi, na nâia be rangin chuk khâi mu-ung,’ a tia.
A fiú ezt mondta neki: Atyám, vétkeztem az ég ellen és teellened. Nem vagyok immár méltó, hogy fiadnak nevezz.
22 Hannisenla a pa'n, a suokngei kôma, Innot takin rovo satak min hak roi, a kutruola kutsabi minbun ungla, a kea kekok minbun roi.
Atyja pedig ezt mondta szolgáinak: Hozzátok ki a legszebb ruhát, és adjátok föl rá, és húzzatok gyűrűt a kezére és sarut a lábára!
23 Serat tuoi sa tak that ungla, râisânna ruolhoi sâk ei tih.
És hozzátok elő a hízott tulkot, és vágjátok le, és együnk és vigadjunk.
24 Hi ka nâipasal hih, a thia ân thoinôk ani; ânmanga man nôk ani,” a tia. Hanchu râisânna ruolhoi an phut zoi.
Mert az én fiam meghalt és feltámadott és elveszett és megtaláltatott. Elkezdtek azért vigadozni.
25 Hanchu a nâi ulien uolpu chu loia a oma, in a hongtung rangin chu, berlem miring le lâm rahang a rieta,
Az ő nagyobbik fia pedig a mezőn volt. És amikor hazajött, és közeledett a házhoz, hallotta a zenét és a táncot.
26 Hanchu tîrlâm inkhat a koia, Imo ani zoi? tiin a rekela.
Előhívott egyet a szolgái közül, és megtudakolta, mi történt.
27 Hanchu, a kôma, “Na nâipa a hongkîr nôka, nin pa'n a ring a dama amu nôk sikin râisânnân serat tuoi thâitak a thata, ruolhoi a tho ani,” a tipea.
Mire az így felelt: A te öcséd jött meg, és atyád levágatta a hízott tulkot, mivel egészségben kapta vissza.
28 Hanchu, a ulienpa chu a taksi sabaka, ina khom lût nuom khâi maka, hanchu a pa a hongsuoka, a methêma.
Erre ő megharagudott, és nem akart bemenni. De az Atyja kiment, és kérlelni kezdte.
29 Ania a pa kôma, “En roh, hi ten kum hih nata rangin tîrlâm sinin ki sina, no chong khom jôm loiin om ngâi mu-ung. Ania imo mini pêk ngâia? Ka malngei leh ruolhoi thona rangin, kêlte luo mi pêk ngâi mak che.
Ő pedig így válaszolt atyjának: Íme, én ennyi éve szolgálok neked, és soha át nem hágtam parancsaidat, és nekem egy kecskefiat sem adtál, hogy az én barátaimmal vigadjak.
30 Hannisenla, hi na nâi norchon notizuorngei kôma ânchêk suole a hongkîr nôkin chu, serat tuoi thâitak na thatpui,” a tia.
Amikor pedig ez a te fiad megjött, aki paráznákkal tékozolta el a vagyonodat, levágattad neki a hizlalt tulkot.
31 A pân a kôma, “ka nâipasal ko kôma omtit kêng nini, ki nei murdi hih nata kêng.
Ő pedig azt mondta neki: Fiam, te mindenkor velem vagy, és mindenem a tied!
32 Ania, râisâna ei mang rang kêng ani, na nâipa hih a thia a ring nôk kêng ani, ânmanga ei man nôk ani sikin,” a tipea.
Vigadnod és örülnöd kellene, hogy a te testvéred meghalt és feltámadt, elveszett és megtaláltatott.“
