< Luke 10 >

1 Masuole chu, Pumapa'n, midang sômsarileinik a thanga, abop abopin an sena rang khopuitina le muntina, ama motona a tîra.
Μετὰ δὲ ταῦτα ἀνέδειξεν ὁ κύριος [καὶ] ἑτέρους ἑβδομήκοντα, καὶ ἀπέστειλεν αὐτοὺς ἀνὰ δύο πρὸ προσώπου αὐτοῦ εἰς πᾶσαν πόλιν καὶ τόπον οὗ ἤμελλεν αὐτὸς ἔρχεσθαι.
2 An kôma, “Bu ât rang atama, ania a mintûp ranga sin rang mi an tôm, Masikin, a bu mintûp ranga sintho rang mi tîr rangin bu pumapa kôm ngên roi.”
ἔλεγεν δὲ πρὸς αὐτούς, Ὁ μὲν θερισμὸς πολύς, οἱ δὲ ἐργάται ὀλίγοι· δεήθητε οὖν τοῦ κυρίου τοῦ θερισμοῦ, ὅπως ἐργάτας ἐκβάλῃ εἰς τὸν θερισμὸν αὐτοῦ.
3 “Se roi! Melang lâia belrite om anga han nangni ki tîr ani.
ὑπάγετε· ἰδοὺ ἀποστέλλω ὑμᾶς ὡς ἄρνας ἐν μέσῳ λύκων.
4 Sumkok mo, cholite mo, kekok mo, chôi no roi; lampuia khom tute chibai no roi.
μὴ βαστάζετε βαλλάντιον μὴ πήραν μὴ ὑποδήματα, καὶ μηδένα κατὰ τὴν ὁδὸν ἀσπάσησθε.
5 In nin lûtna kipa, ‘Hi ina hin rathanngamna om rese’ ti bak roi.
εἰς ἣν δ᾽ ἂν εἰσέλθητε οἰκίαν, πρῶτον λέγετε, Εἰρήνη τῷ οἴκῳ τούτῳ.
6 Rathanngamna midit mi an oma anîn chu nin rathanngamna chibai hah an chunga om a tih; an om nôn chu nin chibai hah lâk kîr nôk roi.
καὶ ἐὰν ᾖ ἐκεῖ υἱὸς εἰρήνης, ἐπαναπαύσεται ἐπ᾽ αὐτὸν ἡ εἰρήνη ὑμῶν· εἰ δὲ μή γε, ἐφ᾽ ὑμᾶς ἀνακάμψει.
7 Nin tungna ina han omtit ungla, nangni an pêk murdi sâk ungla, nêk roi, sinthopu chu lo pêk rang ani sikin. In tin lôrdul no roi.
ἐν αὐτῇ δὲ τῇ οἰκίᾳ μένετε, ἔσθοντες καὶ πίνοντες τὰ παρ᾽ αὐτῶν· ἄξιος γὰρ ὁ ἐργάτης τοῦ μισθοῦ αὐτοῦ. Μὴ μεταβαίνετε ἐξ οἰκίας εἰς οἰκίαν.
8 Khopui nin lûta nangni an modôma anîn chu, nangni an pêk kai chu sâk roi.
καὶ εἰς ἣν ἂν πόλιν εἰσέρχησθε, καὶ δέχωνται ὑμᾶς, ἐσθίετε τὰ παρατιθέμενα ὑμῖν,
9 Ma khuoa damloi ngei mindam ungla, an kôma, ‘Pathien Rêngram nin kôma ajuong nâi zoi’ tipe ngei roi.
καὶ θεραπεύετε τοὺς ἐν αὐτῇ ἀσθενεῖς, καὶ λέγετε αὐτοῖς, Ἤγγικεν ἐφ᾽ ὑμᾶς ἡ βασιλεία τοῦ θεοῦ.
10 Khopui nin lûtna nâm nangni an modôm nôn chu, lampuia jôkpai ungla,
εἰς ἣν δ᾽ ἂν πόλιν εἰσέλθητε, καὶ μὴ δέχωνται ὑμᾶς, ἐξελθόντες εἰς τὰς πλατείας αὐτῆς εἴπατε,
11 nin khopuia pildi, kin kea kop tena khom nin chunga kin khôngthâk nôk vang ania, ‘Pathien Rêngram chu nin kôm ajuong nâi zoi!’ tipe ngei roi, a tia.
Καὶ τὸν κονιορτὸν τὸν κολληθέντα ἡμῖν ἐκ τῆς πόλεως ὑμῶν εἰς τοὺς πόδας ἀπομασσόμεθα ὑμῖν· πλὴν τοῦτο γινώσκετε, ὅτι ἤγγικεν ἡ βασιλεία τοῦ θεοῦ.
12 Nangni ki ril, Pathien Roijêk Nikhuo tika chu, ma khopuingei tuong rang nêkin chu, Sodom chu ajâi om uol atih!”
λέγω ὑμῖν ὅτι Σοδόμοις ἐν τῇ ἡμέρᾳ ἐκείνῃ ἀνεκτότερον ἔσται ἢ τῇ πόλει ἐκείνῃ.
13 “Korazin, na chungroi arik bah na! Bethsaida, khom na chung roi arik bah na! Nangnia sininkhêl itho ngei hah Tyre le Sydon khuoa tho nisenla chu, thoila puon insilin, pildi inpolin an sietnangei insîr an tih.
Οὐαί σοι Χοραζείν, οὐαί σοι Βηθσαϊδά· ὅτι εἰ ἐν Τύρῳ καὶ Σιδῶνι ἐγενήθησαν αἱ δυνάμεις αἱ γενόμεναι ἐν ὑμῖν, πάλαι ἂν ἐν σάκκῳ καὶ σποδῷ καθήμενοι μετενόησαν.
14 Roijêk Nîn chu nin tuong rang nêkin Tyre le Sydon chu ajâi om uol an tih.
πλὴν Τύρῳ καὶ Σιδῶνι ἀνεκτότερον ἔσται ἐν τῇ κρίσει ἢ ὑμῖν.
15 Nangma Capernaum khom, nethenin invân idênin nên pâk rang mini? Dûkmuna kêng vôrpai na ni rang.” (Hadēs g86)
καὶ σὺ Καφαρναοὺμ μὴ ἕως οὐρανοῦ ὑψωθήσῃ; ἕως τοῦ ᾅδου καταβιβασθήσῃ. (Hadēs g86)
16 Jisua'n a ruoisingei kôma, “Tutu nin chong rangâi chu ko chong rangâi ani, tutu nangni heng chu ni heng ani, tutu ni heng chu ni tîrpu heng ani,” a tia.
ὁ ἀκούων ὑμῶν ἐμοῦ ἀκούει, καὶ ὁ ἀθετῶν ὑμᾶς ἐμὲ ἀθετεῖ· ὁ δὲ ἐμὲ ἀθετῶν ἀθετεῖ τὸν ἀποστείλαντά με.
17 Hanchu, sômsarileinik ngei hah râisân takin an hong kîra, “Pumapa, ni rimingin ramkhoringei tena kin chong an jôm” an tia.
Ὑπέστρεψαν δὲ οἱ ἑβδομήκοντα μετὰ χαρᾶς λέγοντες, Κύριε, καὶ τὰ δαιμόνια ὑποτάσσεται ἡμῖν ἐν τῷ ὀνόματί σου.
18 Jisua'n a thuon ngeia, “Soitan, invân renga kôlinlek anga juong tâk ku mu,” a tia.
εἶπεν δὲ αὐτοῖς, Ἐθεώρουν τὸν Σατανᾶν ὡς ἀστραπὴν ἐκ τοῦ οὐρανοῦ πεσόντα.
19 An kôma, “Rangâi roi, murûlngei le âinuvet chunga lôn theina le râlngei roineina chunga rachamneina nangni ke pêk, itên nangni minna thei noni ngei,” a tia.
ἰδοὺ δέδωκα ὑμῖν τὴν ἐξουσίαν τοῦ πατεῖν ἐπάνω ὄφεων καὶ σκορπίων, καὶ ἐπὶ πᾶσαν τὴν δύναμιν τοῦ ἐχθροῦ, καὶ οὐδὲν ὑμᾶς οὐ μὴ ἀδικήσει.
20 “Ania ramkhoringeiin nin chong an jôm sikin nan râiminsân no roia, Invâna nin riming mizieka a om sikin nan râiminsân roi” a tipe ngeia.
πλὴν ἐν τούτῳ μὴ χαίρετε ὅτι τὰ πνεύματα ὑμῖν ὑποτάσσεται· χαίρετε δὲ ὅτι τὰ ὀνόματα ὑμῶν ἐγγέγραπται ἐν τοῖς οὐρανοῖς.
21 Ma zora han Jisua Ratha Inthiengin a sipa, “O Pa, invân le pilchung Pumapa, mivâr, mi theithiem ngei kôma ni ip, mi inmôlngei kôma nu phuong sikin nang ki minpâk. Ani, O Pa, maha nu lungdo le na nuomlam tak ani,” a tia.
Ἐν αὐτῇ τῇ ὥρᾳ ἠγαλλιάσατο τῷ πνεύματι τῷ ἁγίῳ, καὶ εἶπεν, Ἐξομολογοῦμαί σοι, πάτερ κύριε τοῦ οὐρανοῦ καὶ τῆς γῆς, ὅτι ἀπέκρυψας ταῦτα ἀπὸ σοφῶν καὶ συνετῶν, καὶ ἀπεκάλυψας αὐτὰ νηπίοις· ναὶ ὁ πατήρ, ὅτι οὕτως εὐδοκία ἐγένετο ἔμπροσθέν σου.
22 Ka Pa'n neinun murdi ni pêk zoi. Tutên, Pa ti loiin chu Nâipasal riet mak. Tutên Nâipasal ti loiin chu Pa khom riet mak, Nâipasalin ânphuongna ngei tiloiin chu.
Πάντα μοι παρεδόθη ὑπὸ τοῦ πατρός μου, καὶ οὐδεὶς γινώσκει τίς ἐστιν ὁ υἱὸς εἰ μὴ ὁ πατήρ, καὶ τίς ἐστιν ὁ πατὴρ εἰ μὴ ὁ υἱὸς καὶ ᾧ ἂν βούληται ὁ υἱὸς ἀποκαλύψαι.
23 Hanchu, Jisua ruoisingei tieng ân heia, inrûkten, “Hi ngei nin mu hih idôra mi satvur mo nin ni!
Καὶ στραφεὶς πρὸς τοὺς μαθητὰς κατ᾽ ἰδίαν εἶπεν, Μακάριοι οἱ ὀφθαλμοὶ οἱ βλέποντες ἃ βλέπετε·
24 Dêipungei, rêngngei tamtakin nin mu ngei hih mu rang an nuoma chuh mu mak ngei, nin iriet ngei a riet an nuoma chuh riet mak ngei,” a tipe ngeia.
λέγω γὰρ ὑμῖν ὅτι πολλοὶ προφῆται καὶ βασιλεῖς ἠθέλησαν ἰδεῖν ἃ ὑμεῖς βλέπετε καὶ οὐκ εἶδαν, καὶ ἀκοῦσαι ἃ ἀκούετε καὶ οὐκ ἤκουσαν.
25 Balam minchupu inkhat Jisua minvak rangin a honga, a kôma, “Minchupu, Kumtuong ringna ka manna rangin imo ki sin rang?” a tia. (aiōnios g166)
Καὶ ἰδοὺ νομικός τις ἀνέστη ἐκπειράζων αὐτὸν [καὶ] λέγων, Διδάσκαλε, τί ποιήσας ζωὴν αἰώνιον κληρονομήσω; (aiōnios g166)
26 Jisua'n a thuona, “Lekhabu'n imo ati? Imo no pore ngâi?” a tia.
ὁ δὲ εἶπεν πρὸς αὐτόν, Ἐν τῷ νόμῳ τί γέγραπται; πῶς ἀναγινώσκεις;
27 Hanchu ama'n, “Pumapa na Pathien chu, nu mulung murdi'n, ni ringna murdi'n, na râtna murdi'n ni mindonna murdi'n lungkham roh. Nangma lung nên kham anghan nu bungmingei lungkham roh ati,” tiin a thuona.
ὁ δὲ ἀποκριθεὶς εἶπεν, Ἀγαπήσεις κύριον τὸν θεόν σου, ἐξ ὅλης [τῆς] καρδίας σου, καὶ ἐν ὅλῃ τῇ ψυχῇ σου, καὶ ἐν ὅλῃ τῇ ἰσχύϊ σου, καὶ ἐν ὅλῃ τῇ διανοίᾳ σου· καὶ τὸν πλησίον σου ὡς σεαυτόν.
28 Jisua'n a kôma, “Ni ti mindik, ha angtak han thô inla, ring ni tih,” a tia.
Εἶπεν δὲ αὐτῷ, Ὀρθῶς ἀπεκρίθης· τοῦτο ποίει, καὶ ζήσῃ.
29 Hannisenla, Balam minchupu hah theiintum nuomin, Jisua kôma, “Tumo ku bungngei?” a tia.
ὁ δὲ θέλων δικαιῶσαι ἑαυτὸν εἶπεν πρὸς τὸν Ἰησοῦν, Καὶ τίς ἐστίν μου πλησίον;
30 Hanchu, Jisua'n a thuona, “Hanchu voikhat, mi inkhat Jerusalem renga Jericho'a a sea, inru ngei a tonga, an jêmpola, an tôk bita, a thi vângin an mâk raka.
ὑπολαβὼν ὁ Ἰησοῦς εἶπεν, Ἄνθρωπός τις κατέβαινεν ἀπὸ Ἱερουσαλὴμ εἰς Ἱεριχώ, καὶ λῃσταῖς περιέπεσεν, οἳ καὶ ἐκδύσαντες αὐτὸν καὶ πληγὰς ἐπιθέντες ἀπῆλθον, ἀφέντες ἡμιθανῆ.
31 Hanchu ha lampuia han ochai inkhat a juong sea, ha mi hah a mûn chu lam dang tieng a piela.
κατὰ συγκυρίαν δὲ ἱερεύς τις κατέβαινεν ἐν τῇ ὁδῷ ἐκείνῃ, καὶ ἰδὼν αὐτὸν ἀντιπαρῆλθεν.
32 Ma ang nanâk han, Levi mi a juonga, a ena, hanchu lamsîr tieng a piela.
ὁμοίως δὲ καὶ Λευείτης κατὰ τὸν τόπον ἐλθὼν καὶ ἰδὼν ἀντιπαρῆλθεν.
33 Hanchu, Samari mi inkhat han ha lampuia lônin a honga, a mûn chu lungkham a mua.
Σαμαρείτης δέ τις ὁδεύων ἦλθεν κατ᾽ αὐτόν, καὶ ἰδὼν [αὐτὸν] ἐσπλαγχνίσθη,
34 A kôm ava pana, a sâbengei sariek le uain a buoka, a thom pea, a sakuording chunga a minchuonga, khuol tung ina a tuonga, a donsûi zoia.
καὶ προσελθὼν κατέδησεν τὰ τραύματα αὐτοῦ, ἐπιχέων ἔλαιον καὶ οἶνον· ἐπιβιβάσας δὲ αὐτὸν ἐπὶ τὸ ἴδιον κτῆνος ἤγαγεν αὐτὸν εἰς πανδοχεῖον, καὶ ἐπεμελήθη αὐτοῦ.
35 A nangtûka chu, sum dârnik a kelsuoa, khuol tung in enkolpu a pêka, ‘Lei donsûi inla,’ a chunga na thâm kai chu ko hong kîr nôk tika nang thuon ki tih” a tia.
καὶ ἐπὶ τὴν αὔριον ἐκβαλὼν δύο δηνάρια ἔδωκεν τῷ πανδοχεῖ, καὶ εἶπεν, Ἐπιμελήθητι αὐτοῦ, καὶ ὅ τι ἂν προσδαπανήσῃς, ἐγὼ ἐν τῷ ἐπανέρχεσθαί με ἀποδώσω σοι.
36 Jisua'n, a kôma, “Inthum ngei lâia han atu tak ha mo inru ngei tongpu bungmi ani ranga ni iem?” a tia.
τίς [οὖν] τούτων τῶν τριῶν πλησίον δοκεῖ σοι γεγονέναι τοῦ ἐμπεσόντος εἰς τοὺς λῃστάς;
37 Balam minchupu han a kôma, “inriengmupu tak hah” tiin a thuona. Jisua'n, “Sênla, nang khom ha ang tak han tho roh,” a tipea.
Ὁ δὲ εἶπεν, Ὁ ποιήσας τὸ ἔλεος μετ᾽ αὐτοῦ. εἶπεν δὲ αὐτῷ ὁ Ἰησοῦς, Πορεύου, καὶ σὺ ποίει ὁμοίως.
38 Hanchu, Jisua le a ruoisingei an khuol se nân, khuo inkhata an lûta, nupang a riming Martha a ina a modôm ngeia.
Ἐν δὲ τῷ πορεύεσθαι αὐτούς, [καὶ] αὐτὸς εἰσῆλθεν εἰς κώμην τινά· γυνὴ δέ τις ὀνόματι Μάρθα ὑπεδέξατο αὐτὸν εἰς τὸν οἶκον [αὐτῆς].
39 A juorpuinu riming chu Mary ani, ama han Pumapa ke bula insungin, a chongril a rangâia.
καὶ τῇδε ἦν ἀδελφὴ καλουμένη Μαρία, ἣ καὶ παρακαθεσθεῖσα πρὸς τοὺς πόδας τοῦ κυρίου ἤκουεν τὸν λόγον αὐτοῦ·
40 Ania, Martha chu sinthôn ânpol oka, a honga, “Pumapa, kênzirpui nûn ke theivaia sintho ranga ni mâkrak hih ni mindon pe mak che mo hi?” ni hong san rangin tipe roh! a tia.
ἡ δὲ Μάρθα περιεσπᾶτο περὶ πολλὴν διακονίαν· ἐπιστᾶσα δὲ εἶπεν, Κύριε, οὐ μέλει σοι ὅτι ἡ ἀδελφή μου μόνην με κατέλει πεν διακονεῖν; εἰπὲ οὖν αὐτῇ ἵνα μοι συναντιλάβηται.
41 Pumapa'n amanu kôma, “Martha, Martha, neinun tamtak ni mindon sika nênjêl kêng.
ἀποκριθεὶς δὲ εἶπεν αὐτῇ ὁ Ἰησοῦς, Μάρθα, Μάρθα, μεριμνᾷς καὶ θορυβάζῃ περὶ πολλά·
42 Inkhat vai kêng ai nâng, Mary hin neinun dik a thanga, a kôm renga isut nôk rang ni khâi mak,” a tipea.
ἑνὸς δέ ἐστιν χρεία. Μαρία δὲ τὴν ἀγαθὴν μερίδα ἐξελέξατο, ἥτις οὐκ ἀφαιρεθήσεται [ἀπ᾽] αὐτῆς.

< Luke 10 >