Lukas 9
1 Lao esa, Yesus naꞌabꞌue ana dedꞌenun atahori sanahulu rua. Boe ma Ana fee se koasa fo reu oi nitur ra, ma tao rahaiꞌ atahori mamahedꞌiꞌ mataꞌ-mataꞌ.
Miután összehívta Jézus tizenkét tanítványát, erőt és hatalmat adott nekik minden ördög felett, és betegségek gyógyítására is.
2 Ana denu se, fo reu rafadꞌe atahori soꞌal Lamatualain toꞌu parendaꞌ. Ana o denu se fo reu tao rahaiꞌ atahori mamahedꞌiꞌ sia bee-bꞌee.
Aztán elküldte őket, hogy prédikálják Isten országát, és betegeket gyógyítsanak.
3 Te Ana nafadꞌe se nae, “Misinedꞌa malolole! Afiꞌ mendi saa-saa boe sia dalaꞌ. Mendiꞌ a badꞌu siaꞌ ao mara. Afiꞌ mendi teteas, do tas, do lepa-ngges, ma dꞌoiꞌ. Afiꞌ mendi badꞌu seluaoꞌ boe!
Ezt mondta nekik: „Semmit ne vigyetek az útra, se botot, se táskát, se kenyeret, se pénzt, két-két ruhátok se legyen.
4 Mete ma hei misiꞌ kamboꞌ sa, ma hambu atahori nau simbo nggi, na, mii leo sia ume nara. Afiꞌ heheli ume. Leo mikindoo sia naa, losa hei lao hela kamboꞌ naa.
Amelyik házba bementek, ott maradjatok, és onnan induljatok tovább.
5 Mete ma misiꞌ kamboꞌ sa, ma atahori sia kamboꞌ naa, nda nau simbo ma nda rena nggi sa, na, soꞌu ei mara fo lao hela se leo. Mete ma hei lao hela mamanaꞌ naa, na, tao tungga hadꞌat fo hendaꞌ hendi afu mia ei mara. Mifadꞌe se mae, ‘Hei nda nau rena sa, na, hela neu fo hei lemba-misaa ao mara!’”
Ha nem fogadnak be titeket, amikor kimentek abból a városból, még a port is verjétek le lábatokról, bizonyságul ellenük.“
6 Basa ma, ana dedꞌenuꞌ ra lao mia kamboꞌ risi kamboꞌ. Ara reu rafadꞌe Lamatualain Hara-lii Malolen neu atahori ra. Ma ara tao rahaiꞌ atahori mamahedꞌiꞌ ra boe.
Azok tehát útra keltek, bejárták a falvakat, hirdették az evangéliumot, és gyógyítottak mindenütt.
7 Leleꞌ naa, Mane Herodes Antipas rena dudꞌuit mataꞌ-mataꞌ soꞌal Yesus. Ana rena dudꞌuit naa ra, ma ana bingun, huu hambu atahori hira rafadꞌe rae, “Yesus naa, naeni Yohanis Mana Saraniꞌ a nasodꞌa baliꞌ ena.”
Heródes, a negyedes fejedelem meghallotta mindazt, ami történt, és zavarban volt, mert némelyek azt mondták, hogy János támadt fel a halálból.
8 Hambu ruma fai rafadꞌe rae, “Eni ia, baꞌi Elia mana nasodꞌa baliꞌ ena.” Hambu ruma fai rae, “Eni ia, esa mia Lamatuaꞌ mana ola-olan laen ra eniꞌ a dalahulun.”
Mások szerint Illés jelent meg, ismét mások pedig, hogy a próféták közül támadt fel valaki.
9 Te Herodes nasanedꞌa nae, “Faiꞌ naa, au mana denu tati etu Yohanis langgan. Ana nasodꞌa baliꞌ, do saa? Te ia, seka fai?” Boe ma ana sangga dalaꞌ fo nae nandaa mataꞌ no Yesus.
Heródes ezt mondta: „Jánost lefejeztettem, kicsoda hát ez, akiről én ilyen dolgokat hallok?“És látni akarta őt.
10 Lao esa, Yesus ana dedꞌenun fo ana dꞌenuꞌ ra, baliꞌ fo raꞌabꞌue ro E fai. Ara rafadꞌe neu E basa saa fo sira taoꞌ ra ena. Basa ma Yesus se laoꞌ nee-nee risiꞌ mamanaꞌ sa deka no kambo Betsaida, fo reu hahae ao nara sia naa.
Amikor visszatértek, az apostolok elbeszéltek neki mindent, amit cselekedtek. Akkor maga mellé vette őket, és elvonult velük egy magányos helyre, egy Bétsaida nevű városba.
11 Te atahori hetar rahine Yesus se rae reu sia bee, de ara tungga E. Dadꞌi Yesus simbo se no maloleꞌ, ma tao nahaiꞌ basa atahori mamahedꞌi ra, ma dui se soꞌal Lamatualain toꞌu parendaꞌ.
Amikor a sokaság ezt megtudta, követte őt, és ő örömmel fogadta őket, Isten országáról beszélt nekik, és akiknek gyógyulásra volt szükségük, azokat meggyógyította.
12 Bꞌobꞌon ma, Ana dedꞌenu kasanahulu ruaꞌ ra, roe mbali Yesus rae, “Malole lenaꞌ Amaꞌ denu atahori ia ra risiꞌ kamboꞌ mana deka-deka ia ra, fo sangga nanaat ao nara. Ma hela neu fo ara sangga mamana susungguꞌ. Huu mamana rouꞌ onaꞌ ia, taꞌo bee fo ara hambu raa?”
Amikor a nap már hanyatlani kezdett, a tizenkettő odament hozzá, ezt mondták neki: „Bocsásd el a sokaságot, hogy menjenek el, és a környező falvakban és majorokban megszálljanak, és élelmet találjanak, mert itt puszta helyen vagyunk.“
13 Te Yesus nataa nae, “Taꞌo ia! Hela fo hei mana mihao se!” Te ara rareresi rae, “Aweꞌ, Amaꞌ dei! Nda bisa taꞌo naa sa ma? Atahori ia ra, rifon lima lenaꞌ! Naa feꞌe akaꞌ touꞌ ra, nda feꞌe reken inaꞌ ra ro ana ka ra sa! Ma hai roti ma akaꞌ bꞌueꞌ limaꞌ a, ma uꞌu boaꞌ ruaꞌ a. Mete ma Amaꞌ nau hai mihao atahori ia ra, na, taꞌo bee fo hai bisa hasa nanaat naeꞌ fee se?!” Boe ma Yesus denu se nae, “Dꞌenu atahori ia ra endoꞌ raꞌabꞌue reu mamanaꞌ sa na lima nulu-lima nuluꞌ.”
Ő pedig ezt mondta nekik: „Adjatok nekik ti enni!“Azok így válaszoltak: „Nekünk sincs több öt kenyérnél és két halnál, ha csak el nem megyünk, és nem veszünk eledelt az egész sokaságnak.“
Mert mintegy ötezer férfi volt ott. Így szólt tanítványaihoz: „Ültessétek le őket csoportokban ötvenenként.“
15 Boe ma reu ator se endoꞌ taꞌo naa.
Így cselekedtek, és leültették valamennyit.
16 Leleꞌ ara endoꞌ rala ma, Yesus haꞌi nala roti bꞌue ka limaꞌ ma uꞌu boaꞌ ka ruaꞌ naa ra. De Ana oroꞌa lalai ata neu, ma hule-oꞌe noꞌe makasi. Basa de Ana bibꞌibꞌi roti no uꞌu ra, de loo fee neu ana dedꞌenu nara fo reu babꞌanggi fee neu atahori naa ra.
Ő pedig vette az öt kenyeret és két halat, égre emelte szemét, megáldotta azokat, és megszegte, és a tanítványoknak adta, hogy a sokaság elé tegyék.
17 Basa se raa losa raꞌabꞌeta. Basa de, ara radꞌuru rala nanaa lenaꞌ ra, sofe boa sanahulu rua.
Mindnyájan ettek és jóllaktak, és összeszedték a megmaradt darabokat, tizenkét kosárral.
18 Lao esa, Yesus mesaꞌ ne hule-oꞌe sia mamanaꞌ sa. Basa ma, ana dedꞌenu nara raꞌabꞌue ro E. Hule-oꞌe basa ma, Ana natane se nae, “Hei rena-renaꞌ atahori ola-olaꞌ rae, Au ia, seka?
Történt, hogy amikor egyszer magában imádkozott, és csak a tanítványok voltak vele, megkérdezte őket: „Kinek mond engem a sokaság?“
19 Ara rataa rae, “Ruma rae Amaꞌ ia, Yohanis Mana Saraniꞌ a. Laen ra rae, mbei ma Amaꞌ ia, baꞌi Elia. Hokoꞌ na, esa mia Lamatualain mana ola-olan maꞌahulun nasodꞌa baliꞌ ena.”
Azok így válaszoltak: „Keresztelő Jánosnak, mások Illésnek, mások pedig azt mondják, hogy a régi próféták közül támadt fel valaki.“
20 Boe ma Yesus natane se fai nae, “Mete ma tungga hei, na, hei mae Au ia, se?” Basa ma Petrus nataa nae, “Amaꞌ ia, Kristus, naeni Atahori fo Lamatualain dudꞌu memaꞌ eniꞌ a dalahulun!”
Ő ekkor ezt mondta nekik: „Hát ti kinek mondtok engem?“Péter így válaszolt: „Az Isten Krisztusának!“
21 Basa ma Yesus naꞌangge se nae afiꞌ mifadꞌe neu see-see boe mae, Au ia, Kristus.
Ő pedig rájuk parancsolt, és meghagyta nekik, hogy ezt senkinek se mondják.
22 Basa ma, Yesus olaꞌ selu nae, “Au ia, Atahori Matetuꞌ a. Au musi lemba doidꞌoso beran mataꞌ-mataꞌ. Dei fo atahori Yahudi ra lasi-lasi adꞌat, ma malangga agama nara, ro meser agama ra nda nau simbo rae, Au ia, Kristus. Basa fo ara risa Au. Memaꞌ Au mate, te finiesan ma, Au usodꞌa baliꞌ!”
Majd így szólt: „Az Emberfiának sokat kell szenvednie, és megvettetnie a vénektől, a főpapoktól és az írástudóktól, és meg kell öletnie, és harmadnapon feltámadnia.“
23 Basa ma, Ana nafadꞌe atahori hetar nae, “Atahori mana nae tungga Au, na, musi naꞌatataaꞌ tungga nakandoo fais-fais. Ana musi mboꞌi hendi hihii-nanaun. Musi tungga nakandooꞌ a, onaꞌ mae atahori ra rae tao risa e, onaꞌ atahori rasaa hau ngganggen fo neu nisiꞌ eni mamana mamates na.
Azután így szólt mindnyájukhoz: „Ha valaki utánam akar jönni, tagadja meg magát, és vegye fel keresztjét mindennap, és kövessen engem.
24 Te atahori mana nahehere mate huu tungga Au, dei fo ana hambu masodꞌaꞌ nakandoo no Lamatuaꞌ. Te atahori fo nau nasodꞌa soaꞌ neu akaꞌ aon, dei fo ana saranggaa no Lamatualain.
Mert aki meg akarja tartani életét, elveszti azt, aki pedig elveszti életét énérettem, megtartja azt.
25 Mete ma atahori sa hambu basa raefafoꞌ no isi oen, te Lamatualain nda simbo e sa, na, ana hambu onton saa?
Mert mit használ az embernek, ha az egész világot megnyeri is, önmagát pedig elveszti, vagy kárt vall?
26 Au ia, Atahori Matetuꞌ a. Dadꞌi atahori mana mae tungga Au, ma mae toꞌu nenori ngga, dei fo Au o mae utaa e sia Lamatualain matan leleꞌ Au baliꞌ mia sorga uma. Huu dei fo Au onda uma o Ama ngga koasa manaselin, o basa ate nara mia sorga ra.
Mert aki szégyell engem és az én beszédemet, az Emberfia is szégyellni fogja azt, amikor eljön a maga, az Atya és az angyalok dicsőségében.
27 Au ufadꞌe tebꞌe-tebꞌeꞌ neu nggi. Hambu hira mia hei mana sia ia ra, dei fo rita rala Lamatuaꞌ toꞌu parendaꞌ, fo ara feꞌe mate na.”
Bizony mondom nektek, hogy vannak az itt állók között, akik nem ízlelnek halált, míg meg nem látják Isten országát.“
28 Basa fai kafalun, ma Yesus noꞌe no Petrus, Yohanis ma Yakobis reu sia leteꞌ esa fo hule-oꞌe.
Történt e beszédek után mintegy nyolc nappal, hogy maga mellé vette Pétert, Jánost és Jakabot, és felment a hegyre imádkozni.
29 Leleꞌ Yesus hule-oꞌe, boe ma mata-aon dadꞌi laen, ma bua-baꞌu nara dadꞌi muti makahahadꞌoꞌ.
Imádkozás közben arckifejezése megváltozott, és ruhája fehér és fénylő lett.
30 Aibꞌoiꞌ ma, atahori rua rema boe. Ruꞌa se, naeni baꞌi Musa no baꞌi Elia. Boe ma ara ola-olaꞌ ro Yesus.
És íme két férfi beszélt vele: Mózes és Illés,
31 Ara o randela-rasaꞌa. Teluꞌ se ola-olaꞌ soꞌal Yesus mamaten sia Yerusalem.
akik dicsőségben jelentek meg, és az ő haláláról beszéltek, amelyet Jeruzsálemben kell beteljesítenie.
32 Leleꞌ naa, Petrus no nonoon karuaꞌ ra nduar kau-kau de ara sungguꞌ. Leleꞌ ara fela, boe ma rita Yesus nambariiꞌ no atahori rua. Ara o rita Yesus naronda manggareloꞌ boe.
Pétert és a vele lévőket elnyomta az álom, de amikor felébredtek, látták az ő dicsőségét és azt a két férfit, akik ott álltak vele.
33 Leleꞌ baꞌi Musa no baꞌi Elia rae lao, ma Petrus bingun, nda nitaꞌ nae tao saa sa boe. Boe ma ana olaꞌ leli nae, “Papa! Sia ia maloleꞌ, o! Dadꞌi malole lenaꞌ hai miririi lalaaꞌ telu. Esa fee neu Papa, esa fee neu baꞌi Musa, ma esa fai fee neu baꞌi Elia.”
Történt, hogy amikor azok távozóban voltak, Péter ezt mondta Jézusnak: „Mester, jó nekünk itt lennünk. Csináljunk azért három sátrat: egyet neked, egyet Mózesnek és egyet Illésnek.“De nem tudta, mit beszél.
34 Te leleꞌ ana feꞌe ola-olaꞌ taꞌo naa, ma lelee bubꞌueꞌ sa nema tatana nala se. Boe ma Petrus se ramatau.
Amikor ezeket mondta, felhő támadt, és beárnyékolta őket, ők pedig megijedtek, amikor felhőbe kerültek.
35 Boe ma ara rena haraꞌ sa mia leleeꞌ naa nae, “Ia, Au Ana ngga fo Au pili memaꞌ a! Ana olaꞌ, na, rena malolole neu E!”
Szózat hallatszott a felhőből: „Ez az én Fiam, akit kiválasztottam, őt hallgassátok!“
36 Olaꞌ basa ma, Petrus se rita akaꞌ Yesus mesaꞌ ne. Teluꞌ se nee-neeꞌ a ma nda dui neu esa sa boe, saa fo sira ritaꞌ naa. Doo-doo dei de ara feꞌe dui neu atahori laen.
Miközben a szózat hallatszott, Jézus már egyedül maradt ott. Ők pedig hallgattak, és azokban a napokban semmit sem mondtak el abból, amit hallottak és láttak.
37 Mbilaꞌ neu ma, Leleꞌ Yesus no Petrus se onda mia leteꞌ naa, atahori hetar rema randaa ro Yesus.
Történt a következő napon, amikor lementek a hegyről, nagy sokaság ment eléje.
38 Boe ma atahori sa nameli mbali E nae, “Ama Meser, e! Tulun seꞌu ana mone ise ngga dei!
És íme, egy ember így kiáltott a sokaságból: „Mester, kérlek téged, tekints a fiamra, mert ő az én egyetlenem.
39 Te nitu akaꞌ toꞌu nala e, fo tao e nggasi aiboiꞌ-aiboiꞌ, ma mbembesiꞌ e losa fufureꞌ lua mia bꞌafan. Nitu naa o, akaꞌ momoko e, ma neu kakaur e nakandooꞌ a.
És íme, valami lélek szokta megragadni őt, és hirtelen kiáltozni kezd, és rázza őt annyira, hogy tajtékzik, és nehezen távozik tőle, miután gyötörte.
40 Au oꞌe tulun Amaꞌ ana dedꞌenun nara fo oi hendi nitu naa, te ara nda bole e sa!”
Kértem tanítványaidat, hogy űzzék ki, de nem tudták.“
41 Rena taꞌo naa, ma Yesus bꞌua basa se nae, “Woi! Hei nda mimihere mae Lamatuaꞌ bisa tao nahaiꞌ nala atahori, sa do? Hei ia ra, memaꞌ atahori nda mana mihine misodꞌa tungga dꞌala ndoos sa! Au musi uꞌubꞌue o hei losa fai hiraꞌ fai, dei fo hei nau mimihere neu Au? Au musi uꞌutataaꞌ o hei losa faiꞌ bee fai!?” Basa ma Ana olaꞌ no amaꞌ naa nae, “Mo anam ia nema leo!”
Jézus így szólt: „Ó, hitetlen és elfajult nemzedék, meddig leszek közöttetek, és meddig tűrlek titeket? Hozd ide a fiadat!“
42 Leleꞌ ara roo anaꞌ naa nisiꞌ Yesus, boe ma nitu a rupa anaꞌ naa neu rae a, ma mbembesiꞌ naꞌamiminaꞌ e. Te Yesus parenda nitu a fo lao hela anaꞌ naa, boe ma anaꞌ naa hai neuꞌ ena. Basa de Yesus fee anaꞌ naa neu aman.
Amíg odament, az ördög leteperte, és megrázta. De Jézus ráparancsolt a tisztátalan lélekre, meggyógyította a gyermeket, és visszaadta atyjának.
43 Atahori mana rita Lamatuaꞌ koasa manaselin naa, basa se titindindii. Leleꞌ basa atahori ra feꞌe ola-olaꞌ soꞌal manadꞌadꞌiꞌ fo Yesus taoꞌ ra, Ana nafadꞌe ana dedꞌenun nara nae,
Ekkor elámultak mindnyájan Isten nagyságán. Amikor mindnyájan csodálkoztak mindazon, amit Jézus cselekedett, ezt mondta tanítványainak:
44 “Misinedꞌa malolole oꞌola ngga ia! Nda dooꞌ sa te, atahori rae seo hendi Au, Atahori Matetuꞌ ia. Ara fee Au isiꞌ atahori dꞌeaꞌ ra.”
„Jegyezzétek meg jól ezeket a szavakat: mert az Emberfia az emberek kezébe adatik!“
45 Te ana dedꞌenun nara titindindiiꞌ a. Ara nda rahine dudꞌuꞌan sa. Ara o ramatau ratane naa sosoan saa.
De ők nem értették ezt a mondást, és el volt rejtve előlük, hogy ne értsék meg, és féltek őt megkérdezni e mondás értelme felől.
46 Lao esa, Yesus ana dedꞌenun nara rareresi seka mia sira e dei fo mana dadꞌi malangga.
Majd az a gondolat támadt bennük, hogy ki a nagyobb közöttük.
47 Te Yesus bubꞌuluꞌ saa fo rareresiꞌ a. Boe ma Ana noꞌe anadikiꞌ sa, de fee ne nambariiꞌ neu bobꞌoan.
Jézus látva szívük gondolatát, kézen fogott egy kis gyermeket, maga mellé állította,
48 Basa ma nafadꞌe se nae, “Rena malolole! Atahori mana tungga Au fo mete-seꞌu atahori anadikiꞌ onaꞌ anaꞌ ia, naa sosoan, eni mete-seꞌu Au. Ma eni o mete-seꞌu Ama Ngga sia sorga mana denu Au raefafoꞌ uma. Hambu atahori naeꞌ hiiꞌ a raloe-radꞌae se. Onaꞌ atahori mana tudꞌa-loloeꞌ, atahori manasusaꞌ, atahori nda papakeꞌ ra sa, atahori mana soeꞌ, ma atahori anak ra. Naa! Atahori mana hiiꞌ a mete-seꞌu atahori mataꞌ naa ra, Lamatualain duꞌa nae sira manaseliꞌ ra.”
és ezt mondta nekik: „Aki egy kisgyermeket befogad az én nevemben, engem fogad be, és aki engem befogad, azt fogadja be, aki engem elküldött, mert aki a legkisebb mindnyájatok között, az a nagy.“
49 Basa ma Yohanis nafadꞌe Yesus nae, “Papa! Lao esa, hai mita atahori sa oi nitur nendiꞌ Papa naran. Dadꞌi hai ꞌai fo afiꞌ ingga-inggaꞌ Papa naran, huu eni nda hita atahorin sa.”
Megszólalt János, és ezt mondta: „Mester, láttunk valakit, aki a te nevedben ördögöket űz, és eltiltottuk, mert nem követ minket.“
50 Te Yesus nataa nae, “Afiꞌ! Huu atahori nda mana labꞌan hita sa, eni hita nonoon.”
Jézus azonban ezt mondta neki: „Ne tiltsátok el, mert aki nincs ellenünk, mellettünk van.“
51 Yesus bubꞌuluꞌ nae, Eni fai hehene sorga neu deka-deka ena. Boe ma Ana naꞌetuꞌ fo lao kota Yerusalem neu.
Történt, amikor már közeledett felemeltetésének ideje, elhatározta, hogy Jeruzsálembe megy.
52 Ana denu atahori lao raꞌahuluꞌ se, naa fo ara ralalau hela nanaa-nininuꞌ. Boe ma ara risiꞌ kamboꞌ sa sia propensi Samaria de rae ralalau mamana leleoꞌ.
Követeket küldött maga előtt. Azok elindultak, és betértek egy samáriai faluba, hogy neki szállást készítsenek.
53 Te atahori Samaria naa ra nda nau simbo Yesus se sa, huu Ana nae lao neu hule-oꞌe neu Lamatualain sia kota Yerusalem.
De nem fogadták be őt, mivel Jeruzsálembe ment.
54 Leleꞌ Yakobis no Yohanis rena atahori Samaria ra tatao nara, ma ara kokoe Yesus rae, “Papa! Taꞌo bee, ata toꞌe Lamatualain naꞌondaꞌ ai mia lalai nema naa hendi basa se?”
Amikor ezt látták tanítványai, Jakab és János, ezt mondták: „Uram, akarod-e, hogy ezt mondjuk: Tűz szálljon le az égből, és égesse meg őket, amint Illés is tette?“
55 Te Yesus mete mbali ruꞌa se, ma ai nae, “Sudꞌi boe duꞌa taꞌo naa fai.”
Jézus azonban megfordulva megdorgálta őket, és ezt mondta: „Nem tudjátok, hogy milyen lélek van bennetek,
56 Basa ma ara lao rakandoo risiꞌ kamboꞌ laen.
mert az Emberfia nem azért jött, hogy elveszítse az emberek életét, hanem hogy megtartsa.“Elmentek azért más faluba.
57 Leleꞌ ara feꞌe lao-laoꞌ, hambu atahori sa olaꞌ no Yesus nae, “Amaꞌ! Amaꞌ neu sia bee o, au nau tungga ukundoo o Amaꞌ!”
Történt pedig, amikor mentek az úton, valaki ezt mondta neki: „Követlek téged, Uram, bárhová mégy.“
58 Te Yesus nataa nae, “Malole, boe! Te musunedꞌa taꞌo ia. Basa atahori ro banda ra esaꞌ no mamana luꞌu-leleon. Busa fui baliꞌ nisiꞌ ndolan. Mbuiꞌ bꞌaliꞌ nisiꞌ ndunan. Te Au, Atahori Matetuꞌ ia, nda maumeꞌ fo baliꞌ uu sa. Mamanaꞌ fo ndae langgaꞌ o, nese boe.”
Jézus azonban így felelt: „A rókáknak barlangjuk van, és az égi madaraknak fészkük, de az Emberfiának nincs fejét hová lehajtania.“
59 Lao esa, Yesus noꞌe atahori laen sa nae, “Uma tungga Au, fo dadꞌi atahori ngga.” Atahori naa nataa nae, “Neu! Te taꞌo ia, Lamatuaꞌ. Hela fo au baliꞌ mete-seꞌu ala ina-ama nggara dei. Mete ma ama ngga mate ena, dei fo au feꞌe tungga na.”
Egy másikhoz így szólt: „Kövess engem!“Az pedig ezt mondta: „Uram, engedd meg nekem, hogy előbb elmenjek, és eltemessem az atyámat!“
60 Te Yesus nafadꞌe neu e nae, “Taꞌo ia! Hela fo atahori nda mana ramahere neu Lamatuaꞌ sa, ralalau sira atahori mates nara. Te hei mana mimihere neu Lamatuaꞌ, hei ue-tataos mara mii mifadꞌe soꞌal Lamatualain toꞌu parendaꞌ.”
Jézus így válaszolt neki: „Hadd temessék el a halottak az ő halottaikat, te pedig menj el, és hirdesd Isten országát.“
61 Hambu atahori sa fai nae, “Malole boe, Lamatuaꞌ! Au ae tungga Lamatuaꞌ ukundoo. Te fee kakaꞌeꞌ fo uu idꞌu ala bobꞌonggi nggara, dei fo au baliꞌ uma tungga Lamatuaꞌ.”
Egy másik is ezt mondta: „Követlek, Uram, de előbb engedd meg nekem, hogy búcsút vegyek házam népétől.“
62 Te Yesus nafadꞌe neu e nae, “Taꞌo ia! Mete ma atahori tatati rala osi nara, basa ma ara mbute-mue roꞌ a ue-tatao laen ra losa ara liliiꞌ sela, na, osi naa nda dadꞌi sa. Onaꞌ naa boe atahori mana naꞌetuꞌ nae tungga Au, te akaꞌ nasanedꞌa masodꞌa maꞌahulun. Atahori mataꞌ naa nda naꞌena ngguna dadꞌi atahori mana ue-tao sia Lamatualain parendan sa.
Jézus így felelt: „Aki az eke szarvára veti kezét, és hátratekint, nem alkalmas Isten országára.“
