Lukas 17
1 Yesus nafadꞌe ana dedꞌenu nara nae, “Lao hetar atahori tudꞌa salaꞌ, huu atahori laen tatao-nonoꞌi nara. Te atahori mana pode-edoꞌ, ara soe rala seli.
Monda pedig a tanítványoknak: Lehetetlen dolog, hogy botránkozások ne essenek; de jaj annak, a ki által esnek.
2 Mete ma atahori pode-edꞌoꞌ losa tao anadikiꞌ sa tudꞌa salaꞌ, dei fo Lamatualain fee huku-dokiꞌ beran seli neu e. Malole lenaꞌ paꞌa fatu monaeꞌ sa neu bꞌoton, fo nggari e tasi rala neu.
Jobb annak, ha egy malomkövet vetnek a nyakába, és ha a tengerbe vettetik, hogynem mint egyet e kicsinyek közül megbotránkoztasson.
3 De minea ao mara malolole fo ama afiꞌ tao atahori tudꞌa salaꞌ! Te mete ma toronom tao salaꞌ, na, ai e. Mete ma ana dꞌoaꞌ, de nema noꞌe ambon, na, sudꞌi musunedꞌa salan fai.
Őrizzétek meg magatokat: ha pedig a te atyádfia vétkezik ellened, dorgáld meg őt; és ha megtér, bocsáss meg néki.
4 Mete ma toronoom esa tao salaꞌ lao hitu sia faiꞌ sa rala, boe ma ana dꞌoaꞌ, ma nema lao hitu fo noꞌe ambon, na, ho musi liliiꞌ hendi salan lao hitu.”
És ha egy napon hétszer vétkezik ellened, és egy napon hétszer te hozzád tér, mondván: Megbántam; megbocsáss néki.
5 Faiꞌ sa, Yesus ana dedꞌenu nara rema randaa ro E de roꞌe rae, “Ama Meser! Hai nemehere mara nda mahereꞌ sa. De tulun tao nehere hai nemehere, mara dei.”
És mondának az apostolok az Úrnak: Növeljed a mi hitünket!
6 Boe ma Yesus nataa nae, “Mete ma hei mimihere neu Lamatualain koasan, mae anak o, hei parenda hau huu ineꞌ ia mae, ‘Neneleaꞌ fo lali tasi muu!’ Dei fo hau huu ineꞌ naa o tungga hei parendam neuꞌ ena boe.”
Monda pedig az Úr: Ha annyi hitetek volna, mint a mustármag, ezt mondanátok ím ez eperfának: Szakadj ki gyökerestől, és plántáltassál a tengerbe; és engede néktek.
7 Basa ma Yesus olaꞌ fai nae, “Haꞌi conto. Hambu ate mana tatati rae sia osi, ma nanea bibꞌi lombo sia mooꞌ a. Basa ues ra ma, ate a baliꞌ ume neu. Neꞌo malanggan nda olaꞌ no e nae, ‘Uma fo ruꞌa nggita taa taꞌabꞌue leo!’
Kicsoda pedig ti közületek az, a ki, ha egy szolgája van, és az szánt vagy legeltet, tüstént azt mondja annak, mihelyt a mezőről megjő: Jer elő, ülj asztalhoz?
8 Hokoꞌ! Tungga matetun, malangga a denu e nae, ‘Muu lole-lau mei a fee au dei. Basaꞌ fo, muu mua-minu sia deaꞌ.’
Sőt nem ezt mondja-e néki: Készíts vacsorámra valót, és felövezvén magadat, szolgálj nékem, míg én eszem és iszom; és azután egyél és igyál te?
9 Mete ma ate a tao tungga malanggan hihii-nanaun, neꞌo hei mae malangga noꞌe makasi mbali e, do? Hokoꞌ!
Avagy megköszöni-é annak a szolgának, hogy azt mívelte, a mit néki parancsolt? Nem gondolom.
10 Hei onaꞌ naa boe. Mete ma hei ue-tao basa saa fo Lamatuaꞌ parendaꞌ a ena, na, hei olaꞌ mae, ‘Hai atahori dedꞌenuꞌ a, hai nda sangga kokoaꞌ sa. Hai milalaoꞌ a hai ue-tataos mara.’”
Ezenképen ti is, ha mindazokat megcselekedtétek, a mik néktek parancsoltattak, mondjátok, hogy: Haszontalan szolgák vagyunk; mert a mit kötelesek voltunk cselekedni, azt cselekedtük.
11 Leleꞌ Yesus se lao risiꞌ Yerusalem, ara losa propensi Galilea no propensi Samaria rae toor na.
És lőn, mikor útban vala Jeruzsálem felé, hogy ő Samariának és Galileának közepette méne által.
12 Leleꞌ ara rae risiꞌ kamboꞌ esa sia naa, hambu atahori kusta sanahulu rema rae randaa ro Yesus. Ara rambariiꞌ miaꞌ a dodꞌooꞌ.
És mikor egy faluba beméne, jöve elébe tíz bélpoklos férfi, kik távol megállának:
13 Boe ma nggasi randaa rae, “Yesus! Lamatuaꞌ! Kasian hai dei!”
És felemelék szavokat, mondván: Jézus, Mester, könyörülj rajtunk!
14 Leleꞌ Yesus nita se, ma, Ana denu nae, “Mii mitudꞌu ao mara reu malangga agama dei, fo ara paresaꞌ rae, Hei kusta ma hai ena, do feꞌe hokoꞌ.” Rena taꞌo naa ma, ara lao. Te sia dꞌala taladꞌan, aiboiꞌ ma, basa se hai reuꞌ ena.
És mikor őket látta, monda nékik: Elmenvén mutassátok meg magatokat a papoknak. És lőn, hogy míg odamenének, megtisztulának.
15 Ara lao rakandoo no nemehoot. Te hambu esa baliꞌ nisiꞌ Yesus. Ana nggasi nae, “Koa-kio Lamatuaꞌ! Huu au hai ena!”
Egy pedig ő közülök, mikor látta, hogy meggyógyult, visszatére, dicsőítvén az Istent nagy szóval;
16 Boe ma ana sendeꞌ lululanggan de noꞌe makasi naeꞌ mbali Yesus. (Tao-tao te eni nda atahori Yahudi sa. Eni atahori Samaria mana radꞌedꞌea rakandooꞌ a ro atahori Yahudi ra.)
És arczczal leborula az ő lábainál hálákat adván néki: és az Samariabeli vala.
17 Boe ma Yesus natane atahori mana tungga E nae, “Taꞌo bee, e? Faꞌra Au uꞌuhahaiꞌ atahori kusta sanahulu, to? Atahori sio sia bee?
Felelvén pedig Jézus, monda: Avagy nem tízen tisztulának-é meg? A kilencze pedig hol van?
18 Taꞌo bee de akaꞌ atahori feaꞌ ia baliꞌ nema fo noꞌe makasi neu Lamatualain, ma soꞌu koa-kioꞌ neu E?”
Nem találkoztak a kik visszatértek volna dicsőséget adni az Istennek, csak ez az idegen?
19 Boe ma Ana nafadꞌe atahori naa nae, “Ho malole ena huu mumuhere tebꞌe-tebꞌeꞌ neu Au. De fela fo baliꞌ mo masoi-masodꞌaꞌ.
És monda néki: Kelj föl, és menj el: a te hited téged megtartott.
20 Faiꞌ sa, atahori Farisi hira rema ratane Yesus rae, “Ama Meser! Mufadꞌe dꞌei! Fai hiraꞌ fo Lamatualain nalalao parendan?” Ma Yesus nataa nae, “Taꞌo ia! Afiꞌ duꞌa mae Lamatuaꞌ nalalao parendan nendiꞌ tanda mataꞌ-mataꞌ sia raefafoꞌ ia fo atahori bisa rita no mata nara. Atahori nda hambu bꞌuti fo rae, ‘Mete ia dꞌei! Huu Lamatualain nalalao parendan sia ia!’, do ‘Hambu sia naa!’ Hokoꞌ! Te Ana nalalao parendan sia taladꞌa mara sia atahori ra rala nara.”
Megkérdeztetvén pedig a farizeusoktól, mikor jő el az Isten országa, felele nékik és monda: Az Isten országa nem szemmel láthatólag jő el.
Sem azt nem mondják: Ímé itt, vagy: Ímé amott van; mert ímé az Isten országa ti bennetek van.
22 Basa ma Yesus nafadꞌe ana dedꞌenu nara nae, “Nda doo sa te Au, Atahori Matetuꞌ ia, nda uꞌubꞌue o hei sa ena. Dei fo sia fai sususaꞌ ra, hei hii mae doo bee fo mita Au baliꞌ uma. Te Au nda feꞌe uma sa.
Monda pedig a tanítványoknak: Eljő az idő, mikor kívántok látni egyet az ember Fiának napjai közül, és nem láttok.
23 Mete ma atahori rema rafadꞌe nggi rae, ‘Kristus sia ia!’ do, ‘Kristus sia naa!’ na, ama afiꞌ miꞌibebꞌenggeꞌ ao mara fo sangga mii-ima, huu oꞌola nara, peko-lelekoꞌ.
És mondják majd néktek: Ímé itt, vagy: Ímé amott van; de ne menjetek el, és ne kövessétek:
24 Te mete ma Atahori Matetuꞌ a baliꞌ nema, tatandan manggareloꞌ ena, onaꞌ ndelas naronda fo tao lalai dadꞌi manggareloꞌ mia suuꞌ seri nisi suuꞌ seri neu.
Mert miként a felvillanó villámlás az ég aljától az ég aljáig fénylik; úgy lesz az embernek Fia is az ő napján.
25 Te huu Ana musi lemba-dꞌoi doidꞌosoꞌ mataꞌ-mataꞌ dei. Ma atahori leleꞌ ia, nda nau rena ma nda nau simbo E sa.
De előbb sokat kell néki szenvednie és megvettetnie e nemzetségtől.
26 Te dei fo leleꞌ Ana nae baliꞌ nema, atahori ra rasodꞌa roꞌ a deꞌulakaꞌ onaꞌ biasa, onaꞌ Noh lelen.
És miként a Noé napjaiban lett, úgy lesz az ember Fiának napjaiban is.
27 Leleꞌ naa, ara raa-rinu, tao feta-dote kakabꞌiꞌ, losa faiꞌ leleꞌ Noh masoꞌ nisiꞌ ofan rala. Te atahori naa ra o nda nau rena sa boe. Basa ma, aiboiꞌ neuꞌ ena te, oe monaeꞌ nandali nema de tao nalutu basa se.
Ettek, ittak, házasodtak, férjhezmentek mindama napig, a melyen Noé a bárkába beméne, és eljöve az özönvíz, és mindeneket elveszte.
28 Naa o onaꞌ atahori mana rasodꞌa deꞌulakaꞌ sia Lot lelen. Leleꞌ naa, ara raa-rinu, raseo-rahasaꞌ, tao osi-lutu, rafefela ume, ma rasodꞌa deꞌulakaꞌ onaꞌ biasa.
Hasonlóképen mint a Lót napjaiban is lett; ettek, ittak, vettek, adtak, ültettek, építettek;
29 Te atahori ra nda nau rena sa. Basa ma, fefetuꞌ naa, leleꞌ Lot nela hela kota Sodꞌom, aiboiꞌ ma udꞌa ai-baleran onda nema mia lalai de lalangge hendi basa se.
De a mely napon kiment Lót Sodomából, tűz és kénkő esett az égből, és mindenkit elvesztett:
30 Dadꞌi hei musi besa-bꞌesa, e! Afi losa leleꞌ Atahori Matetuꞌ a nae baliꞌ nema, te atahori ra rasodꞌa biasa-biasaꞌ a. Huu aiboiꞌ ma Ana losa boe.
Ezenképen lesz azon a napon, melyen az embernek Fia megjelenik.
31 Faiꞌ naa, atahori mana sia ume nembeleon, na, sudꞌi ume rala mii fo lolelau fai. Atahori mana tao ues sia osi, afi baliꞌ ume mii haꞌi sudꞌiꞌ a saa mara fai.
Az nap, a ki a háztetőn lesz, és az ő holmija a házban, ne szálljon le, hogy elvigye; és a ki a mezőn, azonképen ne forduljon hátra.
32 Misinedꞌa saa mana dadꞌi neu Lot saon mia lele uluꞌ a. Ana mate, huu nasanedꞌa sudꞌiꞌ a saa nara sia ume.
Emlékezzetek Lót feleségére!
33 Atahori nda mana nau tungga Au sa huu sueꞌ a aon, dei fo masodꞌan parsumaꞌ a. Te atahori mana nau tungga Au losa ana fee masodꞌan huu sue Au, dei fo ana hambu masoi-masodꞌaꞌ, ma nasodꞌa nakandoo no Lamatualain.
Valaki igyekezik az ő életét megtartani, elveszti azt, és valaki elveszti azt, megeleveníti azt.
34 Au ufadꞌe mema! Leleꞌ Atahori Matetuꞌ a baliꞌ nema, mete ma hambu atahori rua sungguꞌ sia mamanaꞌ sa, aiboiꞌ ma Lamatuaꞌ soꞌu nendi esa, ma lao hela esa.
Mondom néktek, azon az éjszakán ketten lesznek egy ágyban; az egyik felvétetik, és a másik elhagyatik.
35 Mete ma hambu inaꞌ rua mbau are raꞌabꞌue, dei fo Lamatuaꞌ soꞌu nendi esa, te lao hela esa.
Két asszony őröl együtt; az egyik felvétetik, és a másik elhagyatik.
36 [Mete ma hambu atahori rua tao ues raꞌabꞌue sia osi, dei fo Lamatuaꞌ soꞌu nendi esa, ma lao hela esa.]”
Ketten lesznek a mezőn; az egyik felvétetik, és a másik elhagyatik.
37 Yesus ana dedꞌenu nara rena rala taꞌo naa, ma ratane E rae, “Ama Meser! Dei fo basa naa ra dadꞌi sia bee?” Ma Yesus nggari dedꞌeat nae, ‘Taꞌo ia. Mete ma hei mita mbui kaaꞌ ra ratambele raꞌabꞌue risiꞌ bee, hei bubꞌulu naa dadꞌi tanda oi, ara raa mana mburuꞌ sia mamanaꞌ naa ena.” [Naa sosoa maꞌafunin nae, dei fo leleꞌ Kristus baliꞌ nema, tatanda nara manggareloꞌ ena, mete ma atahori baca rahine.]
És felelvén, mondának néki: Hol, Uram? Ő pedig monda nékik: a hol a test, oda gyűlnek a saskeselyűk.
