Jó 13

1 Eis que meus olhos têm visto tudo [isto]; meus ouvidos o ouviram, e entenderam.

Ímé, mindezeket látta az én szemem, hallotta az én fülem és megértette.

2 Assim como vós o sabeis, eu também o sei; não sou inferior a vós.

A mint ti tudjátok, úgy tudom én is, és nem vagyok alábbvaló nálatok.

3 Mas eu falarei com o Todo-Poderoso, e quero me defender para com Deus.

Azonban én a Mindenhatóval akarok szólani; Isten előtt kivánom védeni ügyemet.

4 Pois na verdade vós sois inventores de mentiras; todos vós sois médicos inúteis.

Mert ti hazugságnak mesterei vagytok, és mindnyájan haszontalan orvosok.

5 Bom seria se vos calásseis por completo, pois seria sabedoria de vossa parte.

Vajha legalább mélyen hallgatnátok, az még bölcseségtekre lenne.

6 Ouvi agora meu argumento, e prestai atenção aos argumentos de meus lábios.

Halljátok meg, kérlek, az én feddőzésemet, és figyeljetek az én számnak pörlekedéseire.

7 Por acaso falareis perversidade por Deus, e por ele falareis engano?

Az Isten kedvéért szóltok-é hamisságot, és ő érette szóltok-é csalárdságot?

8 Fareis acepção de sua pessoa? Brigareis em defesa de Deus?

Az ő személyére néztek-é, ha Isten mellett tusakodtok?

9 Seria bom [para vós] se ele vos investigasse? Enganareis a ele como se engana a algum homem?

Jó lesz-é az, ha egészen kiismer benneteket, avagy megcsalhatjátok-é őt, a mint megcsalható az ember?

10 Certamente ele vos repreenderá, se em oculto fizerdes acepção de pessoas.

Keményen megbüntet, ha titkon vagytok is személyválogatók.

11 Por acaso a majestade dele não vos espantará? E o temor dele não cairá sobre sobre vós?

Az ő fensége nem rettent-é meg titeket, a tőle való félelem nem száll-é rátok?

12 Vossos conceitos são provérbios de cinzas; vossas defesas são como defesas de lama.

A ti emlékezéseitek hamuba írott példabeszédek, a ti menedékváraitok sárvárak.

13 Calai-vos diante de mim, e eu falarei; e venha sobre mim o que vier.

Hallgassatok, ne bántsatok: hadd szóljak én, akármi essék is rajtam.

14 Por que tiraria eu minha carne com meus dentes, e poria minha alma em minha mão?

Miért szaggatnám fogaimmal testemet, és miért szorítanám markomba lelkemet?

15 Eis que, ainda que ele me mate, nele esperarei; porém defenderei meus caminhos diante dele.

Ímé, megöl engem! Nem reménylem; hiszen csak utaimat akarom védeni előtte!

16 Ele mesmo será minha salvação; pois o hipócrita não virá perante ele.

Sőt az lesz nékem segítségül, hogy képmutató nem juthat elébe.

17 Ouvi com atenção minhas palavras, e com vossos ouvidos minha declaração.

Hallgassátok meg figyelmetesen az én beszédemet, vegyétek füleitekbe az én mondásomat.

18 Eis que já tenho preparado minha causa; sei que serei considerado justo.

Ímé, előterjesztem ügyemet, tudom, hogy nékem lesz igazam.

19 Quem é o que brigará comigo? Pois então eu me calaria e morreria.

Ki az, a ki perelhetne velem? Ha most hallgatnom kellene, úgy kimulnék.

20 Somente duas coisas não faças comigo; então eu não me esconderei de teu rosto:

Csak kettőt ne cselekedj velem, szined elől akkor nem rejtőzöm el.

21 Afasta tua mão de sobre mim, e teu terror não me espante.

Vedd le rólam kezedet, és a te rettentésed ne rettentsen engem.

22 Chama, e eu responderei; ou eu falarei, e tu me responde.

Azután szólíts és én felelek, avagy én szólok hozzád és te válaszolj.

23 Quantas culpas e pecados eu tenho? Faze-me saber minha transgressão e meu pecado.

Mennyi bűnöm és vétkem van nékem? Gonoszságomat és vétkemet add tudtomra!

24 Por que escondes teu rosto, e me consideras teu inimigo?

Mért rejted el arczodat, és tartasz engemet ellenségedül?

25 Por acaso quebrarás a folha arrebatada [pelo vento]? E perseguirás a palha seca?

A letépett falevelet rettegteted-é, és a száraz pozdorját üldözöd-é?

26 Por que escreves contra mim amarguras, e me fazes herdar as transgressões de minha juventude?

Hogy ily sok keserűséget szabtál reám, és az én ifjúságomnak vétkét örökölteted velem?!

27 Também pões meus pés no tronco, e observas todos os meus caminhos. Tu pões limites às solas dos meus pés.

Hogy békóba teszed lábaimat, vigyázol minden én utamra, és vizsgálod lábomnak nyomait?

28 Eu me consumo como a podridão, como uma roupa que a traça rói.

Az pedig elsenyved, mint a redves fa, mint ruha, a melyet moly emészt.