Tiago 1
1 Tiago, servo de Deus e do Senhor Jesus Cristo, às doze tribos que [estão] na dispersão, saudações!
Jakab, Istennek és az Úr Jézus Krisztusnak szolgája, az elszórtan lévő tizenkét nemzetségnek üdvözletét küldi.
2 Meus irmãos, tende toda alegria quando vos encontrardes em várias provações,
Teljes örömnek tartsátok, atyámfiai, amikor különféle kísértésekbe estek,
3 sabendo que a prova da vossa fé produz perseverança.
tudván, hogy a ti hitetek próbája állhatatosságot eredményez.
4 E que a perseverança tenha uma realização completa, para que sejais completos e íntegros, faltando em nada.
Az állhatatosság pedig tökéletessé teszi a cselekedetet, hogy tökéletesek és fedhetetlenek legyetek minden fogyatkozás nélkül.
5 Se algum de vós tem falta de sabedoria, peça a Deus, que concede generosamente a todos sem repreender, e lhe será dada.
Ha pedig valakinek nincsen bölcsessége, kérje Istentől, aki mindenkinek készségesen és szemrehányás nélkül megadja.
6 Porém deves pedi-la em fé, duvidando em nada; pois quem duvida é semelhante à onda do mar que é levada pelo vento, e lançada.
De hittel kérje semmit sem kételkedve, mert aki kételkedik, olyan, mint a tenger hulláma, amelyet a szél sodor és ide-oda hajt.
7 Tal pessoa não pense que receberá algo do Senhor.
Ne gondolja, hogy kaphat valamit az Úrtól az ilyen
8 O homem de dupla mentalidade [é] inconstante em todos os seus caminhos.
kétszívű és minden útjában állhatatlan ember.
9 Mas o irmão que é humilde se orgulhe quando é exaltado,
Dicsekedjék pedig az alacsony sorsú méltóságával,
10 e o que é rico quando é abatido, porque ele passará como a flor da erva.
a gazdag pedig nyomorúságával, mert elmúlik, mint a fű virága.
11 Pois o sol sai com ardor, então seca a erva, a sua flor cai, e a beleza do seu aspecto perece; assim também o rico murchará nos seus caminhos.
Mert felkel a nap nagy hevével és elszárítja a füvet, és annak virága elhull, és szépsége elvész: így vész el a gazdag is a maga útján.
12 Bendito é o homem que suporta a provação; pois, quando for aprovado, receberá a coroa da vida, que [o Senhor] prometeu aos que o amam.
Boldog ember az, aki a kísértésben kitart, mert miután kiállta a próbát, elveszi az élet koronáját, amit az Úr ígért az őt szeretőknek.
13 Ninguém, quando for tentado, diga: “Sou tentado por Deus”; porque Deus não é tentado pelo mal, e ele mesmo tenta ninguém;
Senki se mondja, amikor megkísértetik: az Isten kísért engem, mert Isten gonoszsággal nem kísérthető és őmaga sem kísért senkit.
14 Mas cada um é tentado quando é atraído e seduzido pelo seu próprio mau desejo.
Mert mindenkit saját kívánsága vonja és csábítja.
15 Depois do mau desejo ter concebido, dá à luz o pecado; e o pecado, quando é completado, gera a morte.
Azután a kívánság megfoganva bűnt szül. A bűn pedig teljességre jutva halált nemz.
16 Não vos enganeis, meus amados irmãos.
Ne tévelyegjetek, szeretett atyámfiai.
17 Toda boa dádiva e todo dom perfeito vem do alto, e desce do Pai das luzes, em quem não há mudança nem sombra de variação.
Minden jó adomány és minden tökéletes ajándék felülről való, a világosság Atyjától származik, akinél nincs változás, sem a változandóságnak árnyéka.
18 Conforme a sua própria vontade, ele nos gerou pela palavra da verdade, para que fôssemos os primeiros frutos dentre as suas criaturas.
Az ő akarata szült minket az igazságnak igéje által, hogy az ő teremtményeinek első zsengéje legyünk.
19 Entendei [isso], meus amados irmãos. Mas toda pessoa seja pronta para ouvir, tardia para falar, tardia para se irar;
Azért, szeretett atyámfiai, legyen minden ember gyors a hallásra, késedelmes a szólásra, késedelmes a haragra,
20 porque a ira humana não cumpre a justiça de Deus.
mert ember haragja Isten igazságát nem szolgálja.
21 Por isso, rejeitai toda impureza e abundância de malícia, e recebei com mansidão a palavra implantada em [vós], que pode salvar as vossas almas;
Elvetve azért minden szennyet és mindenféle gonoszságot, szelídséggel fogadjátok a belétek oltott igét, amely megtarthatja lelketeket.
22 e sede praticantes da palavra, e não somente ouvintes, enganando a vós mesmos.
Az igének pedig megtartói legyetek, nemcsak hallgatói, megcsalva magatokat.
23 Pois, se alguém é ouvinte da palavra e não praticante, esse é semelhante a um homem que observa num espelho o seu rosto natural;
Mert ha valaki hallgatója az igének és nem megtartója, az ahhoz az emberhez hasonlít, aki tükörben megnézi arcát.
24 porque observou a si mesmo e saiu, e logo se esqueceu de como era.
Megnézi ugyan magát, de elmegy és azonnal elfelejti, milyen volt.
25 Mas aquele que dá atenção à lei perfeita, a da liberdade, e [nela] persevera, não sendo ouvinte que esquece, mas sim praticante da obra, esse tal será bendito no que fizer.
De aki belenéz a szabadság tökéletes törvényébe és megmarad mellette, az nem feledékeny hallgatója, sőt tevékeny megvalósítója: az boldog lesz cselekedeteiben.
26 Se alguém pensa ser religioso, mas não controla a sua língua, então engana o seu próprio coração, e a religião desse é vã.
Ha valaki kegyesnek látszik közöttetek, de nem zabolázza meg nyelvét, és még önmagát is áltatja, annak kegyessége hiábavaló.
27 A religião pura e não contaminada para com Deus e Pai é esta: visitar os órfãos e as viúvas nas suas aflições, e guardar-se sem a corrupção do mundo.
A tiszta és igazi kegyesség Isten és az Atya előtt ez: meglátogatni az árvákat és özvegyeket nyomorúságukban, és tisztán megőrizni önmagát a világtól.
