2 Coríntios 7

1 Amados, por termos tais promessas, limpemo-nos de toda impureza da carne e do espírito, aperfeiçoando a santificação no temor de Deus.

Mivel tehát ilyen ígéreteink vannak, szeretteim, tisztítsuk meg magunkat minden testi és lelki tisztátalanságtól, Isten félelmében vigyük végbe megszentelésünket.

2 Dai lugar a nós [em vossos corações]; contra ninguém agimos mal, a ninguém corrompemos, a ninguém abusamos para nosso proveito.

Fogadjatok be minket. Senkit meg nem bántottunk, senkit meg nem károsítottunk, senkit meg nem csaltunk.

3 Não digo [isto] para [vos] condenar; porque já disse antes que vós estais em nossos corações, para juntamente morrermos e vivermos.

Nem vádként mondom, hiszen az előbb mondtam, hogy szívünkben vagytok, hogy együtt haljunk, együtt éljünk.

4 Muita confiança eu tenho em vós; eu tenho muito orgulho de vós; eu estou cheio de consolação; excedo sobremaneira de alegria em todas as nossas aflições.

Nagyon bízom bennetek, és sok dicsekedni valóm van veletek. Tele vagyok vigasztalódással, sok nyomorúságunkban is túlárad bennem az öröm.

5 Porque até quando viemos à Macedônia, nenhum repouso teve nossa carne; mas em tudo fomos afligidos: lutas por fora, temores por dentro.

Mert amikor Macedóniába jöttünk, semmi nyugalma sem volt testünknek, sőt minden felől zaklattak: kívül harc, belül félelem.

6 Mas Deus, que consola aos abatidos, nos consolou com a vinda de Tito.

De az Isten, a megalázottak vigasztalója, minket is megvigasztalt Titusz megjöttével.

7 E não somente com a vinda dele, mas também com a consolação com que foi consolado quanto a vós, contando-nos vossas saudades, vosso choro e vosso zelo por mim, de maneira que me alegrei ainda mais.

Sőt nem megjöttével csupán, hanem azzal a vigasztalással is, amellyel ti vigasztaltátok meg. Hírül hozta ugyanis nekünk a ti vágyódásotokat, kesergéseteket, hozzám való ragaszkodásotokat, úgyhogy én még jobban megörültem.

8 Porque, ainda que eu tenha vos entristecido com a carta, não me arrependo, ainda que tenha me causado pesar; porque vejo que aquela carta vos entristeceu, ainda que por pouco tempo.

Mert ha megszomorítottalak titeket azzal a levéllel nem bánom, noha bántam, mert látom, hogy az a levél, ha ideig-óráig meg is szomorított titeket,

9 Agora eu me alegro, não porque vós vos entristecestes, mas porque vos entristecestes para o arrependimento. Porque vós vos entristecestes segundo [a vontade de] Deus; de maneira que em nada sofrestes dano por nós.

most örülök, nem azért, hogy megszomorodtatok, hanem hogy megtérésre szomorodtatok meg. Isten akarata szerint szomorodtatok meg, hogy miattunk semmiben kárt ne valljatok.

10 Pois a tristeza segundo [a vontade de] Deus opera arrependimento para a salvação, de que ninguém se arrepende; mas a tristeza do mundo opera a morte.

Mert az Isten szerint való szomorúság üdvösségre vezető, visszavonhatatlan megtérést munkál, a világ szerinti szomorúság pedig halálba visz.

11 Porque vede isto mesmo, quanto empenho que vossa tristeza segundo Deus produziu em vós! E também defesa [própria], indignação, temor, saudades, zelo, e desejo de justiça! Em tudo vos mostrastes estar puros quanto a este assunto.

A ti Isten szerint való szomorúságtok milyen nagy buzgóságot keltett bennetek, sőt védekezést, sőt méltatlankodást, sőt félelmet, sőt vágyakozást, sőt buzgóságot, sőt igazságszolgáltatást. Mindenképpen bebizonyítottátok, hogy tiszták vagytok e dologban.

12 Portanto, ainda que tenha escrito para vós, eu não [fiz isso] por causa daquele que fez o dano, nem por causa daquele que sofreu o dano; mas sim para que nosso empenho por vós diante de Deus vos fosse revelado.

Ha tehát írtam is nektek, nem a sértő és nem a sértett miatt tettem, hanem azért, hogy nyilvánvalóvá legyen Isten előtt irántunk való odaadástok.

13 Por isso fomos consolados com vosso consolo; e muito mais nos alegramos com a alegria de Tito, de que seu espírito foi revigorado por todos vós.

Ezért megvigasztalódtunk. Vigasztalódásunkban még sokkal inkább örültünk Titusz örömén, hogy ti mindnyájan megnyugtattátok lelkét.

14 Porque se em alguma coisa me orgulhei de vós diante dele, não fiquei envergonhado; mas assim como falamos de vós com verdade, assim também nosso orgulho diante de Tito se confirmou verdadeiro.

Ha előtte dicsekedtem is veletek, nem maradtam szégyenben, mert amint nektek is csak igazat szóltunk, úgy Titusz előtt is igaznak bizonyult veletek való dicsekedésünk.

15 E os sentimentos dele por vós estão ainda maiores, por se lembrar da obediência de todos vós, de como o recebestes com temor e tremor.

És most még jobb szívvel van irántatok, visszaemlékezve mindnyájatok engedelmességére, és hogy milyen félve és aggódva fogadtátok.

16 Por isso eu me alegro de que em tudo posso confiar em vós.

Örülök, hogy minden tekintetben bízhatom bennetek.