< ایّوب 4 >

و الیفاز تیمانی در جواب گفت: ۱ 1
Felelt a Témánbeli Elífáz és mondta:
«اگر کسی جرات کرده، با تو سخن گوید، آیا تورا ناپسند می‌آید؟ لیکن کیست که بتواند از سخن‌گفتن بازایستد؟ ۲ 2
ajjon ha szólni próbálnánk hozzád, terhedre volna-e; de visszatartani a szavakat ki bírja?
اینک بسیاری را ادب آموخته‌ای و دستهای ضعیف را تقویت داده‌ای. ۳ 3
Íme, oktattál sokakat, és lankadt kezeket megerősítettél;
سخنان تو لغزنده را قایم داشت، و تو زانوهای لرزنده را تقویت دادی. ۴ 4
a megbotlót fönntartották szavaid és görnyedező térdeket megszilárdítottál.
لیکن الان به تو رسیده است و ملول شده‌ای، تو را لمس کرده است وپریشان گشته‌ای. ۵ 5
Most hogy reád jött, terhedre van, hozzád ér, és megrémültél?
آیا توکل تو بر تقوای تونیست؟ و امید تو بر کاملیت رفتار تو نی؟ ۶ 6
Nemde istenfélelmed a te bizodalmad, reményed pedig útjaid gáncstalansága!
الان فکر کن! کیست که بی‌گناه هلاک شد؟ و راستان درکجا تلف شدند؟ ۷ 7
Gondolj csak rá: ki az, ki ártatlanul veszett el, és hol semmisültek meg egyenesek?
چنانکه من دیدم آنانی که شرارت را شیار می‌کنند و شقاوت را می‌کارندهمان را می‌دروند. ۸ 8
A mint én láttam: kik jogtalanságot szántottak és bajt vetettek, azt aratják is;
از نفخه خدا هلاک می‌شوندو از باد غضب او تباه می‌گردند. ۹ 9
Isten leheletétől elvesztek, s haragja fuvallatától elenyésznek.
غرش شیر ونعره سبع و دندان شیربچه‌ها شکسته می‌شود. ۱۰ 10
Oroszlán ordítása, vadállat üvöltése és az oroszlánkölykök fogai kitörettek.
شیر نر از نابودن شکار هلاک می‌شود وبچه های شیر ماده پراکنده می‌گردند. ۱۱ 11
Oroszlán elvész ragadmány híján, s a nőstényoroszlán fiai szertezüllenek.
«سخنی به من در خفا رسید، و گوش من آواز نرمی از آن احساس نمود. ۱۲ 12
De én hozzám egy ige lopódzott, és neszt fogott fel fülem belőle.
در تفکرها ازرویاهای شب، هنگامی که خواب سنگین بر مردم غالب شود، ۱۳ 13
Képzetek közt az éj látományaitól, mikor mély álom esik az emberekre:
خوف و لرز بر من مستولی شد که جمیع استخوانهایم را به جنبش آورد. ۱۴ 14
rettegés lepett meg és remegés, és összes csontjaimat megrettentette.
آنگاه روحی از پیش روی من گذشت، و مویهای بدنم برخاست. ۱۵ 15
S egy szellem suhant el arczom mellett, borzadott testemnek hajaszála.
در آنجا ایستاد، اما سیمایش راتشخیص ننمودم. صورتی در‌پیش نظرم بود. خاموشی بود و آوازی شنیدم ۱۶ 16
Ott áll, de nem ismerem meg ábrázatát, egy alak van szemeim előtt; suttogást meg hangot hallok:
که آیا انسان به حضور خدا عادل شمرده شود؟ و آیا مرد در نظرخالق خود طاهر باشد؟ ۱۷ 17
Igaznak bizonyul-e halandó az Isten előtt, vagy alkotója előtt tisztának-e a férfi?
اینک بر خادمان خوداعتماد ندارد، و به فرشتگان خویش، حماقت نسبت می‌دهد. ۱۸ 18
Lám, szolgáiban nem hisz és angyalaira vet gáncsot;
پس چند مرتبه زیاده به ساکنان خانه های گلین، که اساس ایشان در غبار است، که مثل بید فشرده می‌شوند! ۱۹ 19
hát még kik agyagházakban laknak, a kiknek a porban van alapjuk, összezúzzák őket hamarább molynál.
از صبح تا شام خردمی شوند، تا به ابد هلاک می‌شوند و کسی آن را به‌خاطر نمی آورد. ۲۰ 20
Reggeltől estig összetöretnek, észrevétlenül elvesznek örökre.
آیا طناب خیمه ایشان ازایشان کنده نمی شود؟ پس بدون حکمت می‌میرند. ۲۱ 21
Nemde megszakad bennök kötelük, meghalnak, de nem bölcsességben!

< ایّوب 4 >