< دوم سموئیل 6 >

و داود بار دیگر جمیع برگزیدگان اسرائیل، یعنی سی هزار نفر را جمع کرد. ۱ 1
Összegyűjtött Dávid újból minden ifjat Izraelben: harmincezret.
و داود باتمامی قومی که همراهش بودند برخاسته، ازبعلی یهودا روانه شدند تا تابوت خدا را که به اسم، یعنی به اسم یهوه صبایوت که بر کروبیان نشسته است، مسمی می‌باشد، از آنجا بیاورند. ۲ 2
Fölkelt és elment Dávid meg az egész nép, mely vele volt, Báalé-Jehúdából, hogy onnan fölvigyék az Isten ládáját, amely neveztetett a Névről, az Örökkévalónak, a seregek Urának nevéről, aki a kerubokon székel.
و تابوت خدا را بر ارابه‌ای نو گذاشتند و آن را از خانه ابیناداب که در جبعه است، برداشتند، و عزه واخیو، پسران ابیناداب، ارابه نو را راندند. ۳ 3
Rátették az Isten ládáját új szekérre és elvitték Abínádáb házából, mely a dombon volt; Uzza és Achjó pedig, Abínádáb fiai, vezették az új szekeret.
و آن رااز خانه ابیناداب که در جبعه است با تابوت خداوند آوردند و اخیو پیش تابوت می‌رفت. ۴ 4
Elvitték Abínádáb házából, mely a dombon volt, Isten ládájával menve; Achjó pedig ment a láda előtt.
وداود و تمامی خاندان اسرائیل با انواع آلات چوب سرو و بربط و رباب و دف و دهل و سنجهابه حضور خداوند بازی می‌کردند. ۵ 5
Dávid pedig és Izrael egész háza játszadoztak az Örökkévaló színe előtt mindenféle ciprusfa hangszereken: hárfákon, lantokon, dobokon, csörgőkön és cimbalmokon.
و چون به خرمنگاه ناکون رسیدند عزه دست خود را به تابوت خداوند دراز کرده، آن را گرفت زیرا گاوان می‌لغزیدند. ۶ 6
Midőn a Nákhón szérűhöz értek, Uzza odanyúlt Isten ládájához és megfogta, mert megcsúszott a marha.
پس غضب خداوند برعزه افروخته شده، خدا او را در آنجا به‌سبب تقصیرش زد، و در آنجا نزد تابوت خدا مرد. ۷ 7
Erre föllobbant az Örökkévaló haragja Uzza ellen, és megverte őt ott Isten a vétség miatt; és meghalt ott az Isten ládája mellett.
وداود غمگین شد زیرا خداوند بر عزه رخنه کرده بود، و آن مکان را تا به امروز فارص عزه نام نهاد. ۸ 8
És haragjára volt Dávidnak, hogy rést tört az Örökkévaló Uzzán; és elnevezték ama helyet Uzza résének mind e mai napig.
و در آن روز، داود از خداوند ترسیده، گفت که تابوت خداوند نزد من چگونه بیاید. ۹ 9
És megfélemlett Dávid ama napon az Örökkévalótól és mondta: Miképpen jöjjön hozzám az Örökkévaló ládája?
و داودنخواست که تابوت خداوند را نزد خود به شهرداود بیاورد. پس داود آن را به خانه عوبید ادوم جتی برگردانید. ۱۰ 10
Nem akarta tehát Dávid magához vitetni az Örökkévaló ládáját Dávid városába; hanem félre vitette Dávid a Gátbeli Óbéd-Edóm házába.
و تابوت خداوند در خانه عوبید ادوم جتی سه ماه ماند و خداوند عوبیدادوم و تمامی خاندانش را برکت داد. ۱۱ 11
És maradt az Örökkévaló ládája a Gátbeli Óbéd-Edóm házában három hónapig; s megáldotta az Örökkévaló Óbéd-Edómot és egész házát.
و داود پادشاه را خبر داده، گفتند که: خداوند خانه عوبید ادوم و جمیع مایملک او را به‌سبب تابوت خدا برکت داده است. پس داود رفت و تابوت خدا را از خانه عوبید ادوم به شهر داود به شادمانی آورد. ۱۲ 12
Tudtára adták Dávid királynak, mondván: Megáldotta az Örökkévaló Óbéd-Edóm házát és mindent ami az övé, Isten ládája kedvéért. Erre elment Dávid és fölvitte az Isten ládáját Óbéd-Edóm házából Dávid városába örvendezés közt.
و چون بردارندگان تابوت خداوند شش قدم رفته بودند، گاوان و پرواریهاذبح نمود. ۱۳ 13
És volt, amint hat lépést léptek az Örökkévaló ládájának vivői, áldozott egy ökröt és hízlalt barmot.
و داود با تمامی قوت خود به حضور خداوند رقص می‌کرد، و داود به ایفودکتان ملبس بود. ۱۴ 14
Dávid pedig táncolt egész erővel az Örökkévaló színe előtt; Dávid fel volt övezve len-éfóddal.
پس داود و تمامی خاندان اسرائیل، تابوت خداوند را به آواز شادمانی وآواز کرنا آوردند. ۱۵ 15
Így vitték föl Dávid és Izrael egész háza az Örökkévaló ládáját riadás és harsonaszó mellett.
و چون تابوت خداوندداخل شهر داود می‌شد، میکال دختر شاول ازپنجره نگریسته، داود پادشاه را دید که به حضورخداوند جست وخیز و رقص می‌کند، پس او رادر دل خود حقیر شمرد. ۱۶ 16
Mialatt beért az Örökkévaló ládája Dávid városába, Míkhál, Sául leánya letekintett az ablakon és látta Dávid királyt, amint ugrándozik és táncol az Örökkévaló színe előtt; ekkor lenézte őt szívében.
و تابوت خداوند را درآورده، آن را درمکانش در میان خیمه‌ای که داود برایش برپاداشته بود، گذاشتند، و داود به حضور خداوندقربانی های سوختنی و ذبایح سلامتی گذرانید. ۱۷ 17
Bevitték az Örökkévaló ládáját és fölállították a helyére a sátorban, melyet fölvont számára Dávid, és bemutatott Dávid égőáldozatokat az Örökkévaló színe előtt, meg békeáldozatokat.
و چون داود از گذرانیدن قربانی های سوختنی و ذبایح سلامتی فارغ شد، قوم را به اسم یهوه صبایوت برکت داد. ۱۸ 18
Midőn végzett Dávid azzal, hogy bemutassa az égőáldozatot és békeáldozatokat, megáldotta a népet az Örökkévalónak, a seregek Urának nevében.
و به تمامی قوم، یعنی به جمیع گروه اسرائیل، مردان و زنان به هر یکی یک گرده نان و یک پاره گوشت و یک قرص کشمش بخشید، پس تمامی قوم هر یکی به خانه خودرفتند. ۱۹ 19
És kiosztott az egész népnek, Izrael egész sokaságának, mind férfinak, mind asszonynak, kinek-kinek egy kerek kenyeret, egy darab húst és egy aszú szőlőlepényt; erre elment a nép, ki-ki a házába.
اما داود برگشت تا اهل خانه خود را برکت دهد. و میکال دختر شاول به استقبال داود بیرون آمده، گفت: «پادشاه اسرائیل امروز چه قدرخویشتن را عظمت داد که خود را در نظر کنیزان بندگان خود برهنه ساخت، به طوری که یکی ازسفها خود را برهنه می‌کند.» ۲۰ 20
És visszatért Dávid, hogy megáldja a házát, ekkor kijött Míkhál, Sául leánya Dávid elejébe és mondta: Mi dicső volt ma Izrael királya, aki mutatkozott ma szolgáinak szolgálóleányai előtt, amint mutatkozni szokott egyike a léháknak.
و داود به میکال گفت: «به حضور خداوند بود که مرا بر پدرت و برتمامی خاندانش برتری داد تا مرا بر قوم خداوند، یعنی بر اسرائیل پیشوا سازد، از این جهت به حضور خداوند بازی کردم. ۲۱ 21
Erre szólt Dávid Míkhálhoz: Az Örökkévaló színe előtt, aki kiválasztott engem inkább, mint atyádat és egész házát, engem rendelvén fejedelmül az Örökkévaló népe fölé, Izrael fölé – ha játszadozom az Örökkévaló színe előtt,
و از این نیز خود رازیاده حقیر خواهم نمود و در نظر خود پست خواهم شد، لیکن در نظر کنیزانی که درباره آنهاسخن گفتی، معظم خواهم بود.» ۲۲ 22
úgy hogy még ennél is alázottabbnak látszanám és alacsony volnék szemeimben: a szolgálók előtt, kikről szóltál, mégis dicsőnek látszanám.
و میکال دخترشاول را تا روز وفاتش اولاد نشد. ۲۳ 23
Míkhálnak, Sául leányának pedig nem volt gyermeke halála napjáig.

< دوم سموئیل 6 >