Salmenes 147

1 Lov Herren! For det er godt å lovsynge vår Gud, det er liflig, lovsang sømmer sig.

Dicsérjétek az Urat! Hiszen Istenünkről énekelni jó; hiszen őt dicsérni gyönyörűséges és illendő dolog!

2 Herren bygger Jerusalem, de bortdrevne av Israel samler han.

Az Úr építi Jeruzsálemet, összegyűjti Izráelnek elűzötteit;

3 Han helbreder dem som har et sønderknust hjerte, og forbinder deres smertefulle sår.

Meggyógyítja a megtört szívűeket, és bekötözi sebeiket.

4 Han fastsetter stjernenes tall, han gir dem alle navn.

Elrendeli a csillagok számát, és mindnyájokat nevéről nevezi.

5 Vår Herre er stor og rik på kraft; på hans forstand er det intet mål.

Nagy a mi Urunk és igen hatalmas, s bölcseségének nincsen határa.

6 Herren holder de saktmodige oppe, bøier de ugudelige ned til jorden.

Megtartja az Úr a nyomorultakat; a gonoszokat földig megalázza.

7 Svar Herren med takksigelse, lovsyng vår Gud til citar,

Énekeljetek az Úrnak hálaadással, pengessetek hárfát a mi Istenünknek!

8 ham som dekker himmelen med skyer, som lager regn for jorden, som lar gress spire frem på fjellene!

A ki beborítja az eget felhővel, esőt készít a föld számára, és füvet sarjaszt a hegyeken;

9 Han gir feet dets føde, ravneungene som roper.

A ki megadja táplálékát a baromnak, a holló-fiaknak, a melyek kárognak.

10 Han har ikke lyst til hestens styrke, han har ikke behag i mannens ben.

Nem paripák erejében telik kedve, nem is a férfi lábszáraiban gyönyörködik;

11 Herren har behag i dem som frykter ham, som venter på hans miskunnhet.

Az őt félőkben gyönyörködik az Úr, a kik kegyelmében reménykednek.

12 Pris Herren, Jerusalem, lov din Gud, Sion!

Dicsőitsd Jeruzsálem az Urat! Dicsérd, oh Sion, a te Istenedet!

13 For han har gjort dine portstenger faste, han har velsignet dine barn i dig.

Mert erősekké teszi kapuid zárait, s megáldja benned a te fiaidat.

14 Han er den som gir dine grenser fred, metter dig med den beste hvete.

Békességet ád határaidnak, megelégít téged a legjobb búzával.

15 Han er den som sender sin tale til jorden; såre hastig løper hans ord.

Leküldi parancsolatát a földre, nagy hirtelen lefut az ő rendelete!

16 Han er den som gir sne som ull, strør ut rim som aske.

Olyan havat ád, mint a gyapjú, és szórja a deret, mint a port.

17 Han kaster sin is ut som småstykker; hvem kan stå for hans kulde?

Darabokban szórja le jegét: ki állhatna meg az ő fagya előtt?

18 Han sender sitt ord og smelter dem; han lar sin vind blåse, da rinner vannene.

Kibocsátja szavát s szétolvasztja őket; megindítja szelét s vizek folydogálnak.

19 Han kunngjorde Jakob sitt ord, Israel sine bud og sine lover;

Közli igéit Jákóbbal, törvényeit s végzéseit Izráellel.

20 så har han ikke gjort mot noget hedningefolk, og lover kjenner de ikke. Halleluja!

Nem tesz így egyetlen néppel sem; végzéseit sem tudatja velök. Dicsérjétek az Urat!