Salmenes 140

1 Til sangmesteren; en salme av David. Herre, fri mig ut fra onde mennesker, vokt mig for voldsmenn,

Az éneklőmesternek, Dávid zsoltára. Szabadíts meg engem, Uram, a gonosz embertől; a zsarnok férfitól védj meg engemet!

2 som tenker ondt ut i hjertet, som hver dag samler sig til krig!

A kik gonoszt gondolnak szívökben, és minden nap háborút kezdenek.

3 De skjerper sin tunge som en slange, ormegift er under deres leber. (Sela)

Nyelvöket élesítik, mint a kígyó; áspiskígyó mérge van ajkaik alatt. (Szela)

4 Bevar mig, Herre, for ugudeliges hender, vokt mig for voldsmenn, som tenker på å få mine føtter til fall!

Ments meg, oh Uram, a gonosz kezétől; a zsarnok férfitól védj meg engemet! A kik megejteni szándékoznak lépéseimet.

5 Overmodige har lagt skjulte feller og rep for mig, de har utspent garn ved siden av veien, de har satt snarer for mig. (Sela)

Tőrt hánytak elém titkon a kevélyek és köteleket; hálót terítettek ösvényem szélére, hurkokat vetettek elém! (Szela)

6 Jeg sier til Herren: Du er min Gud; vend øret, Herre, til mine inderlige bønners røst!

Mondám az Úrnak: Istenem vagy te! Hallgasd meg Uram könyörgésem szavát!

7 Herren, Israels Gud, er min frelses styrke; du dekker mitt hode på rustningens dag.

Én Uram, Istenem, szabadításom ereje: fedezd be fejemet a háború napján!

8 Herre, gi ikke den ugudelige hvad han attrår, la ikke hans onde råd få fremgang! De vilde da ophøie sig. (Sela)

Ne add meg Uram, a mit a gonosz kíván; rossz szándékát ne segítsd elő, mert felfuvalkodik! (Szela)

9 Over deres hoder som omgir mig, skal den ulykke komme som deres leber volder.

A körültem ólálkodóknak fejét borítsa be ajkaiknak átka.

10 Der skal rystes glør ut over dem; i ilden skal han styrte dem, i dype vann, så de ikke skal reise sig.

Eleven szenek hulljanak reájok; tűzbe vesse őket, örvényekbe, fel ne keljenek!

11 En munnkåt mann skal ikke bli stående i landet; den mann som gjør ugudelig vold, ham skal han jage med slag på slag.

A nyelves ember meg ne maradjon e földön; a zsarnok embert űzze a veszedelem, míg nyaka szakad.

12 Jeg vet at Herren gir den elendige rett, de fattige rettferdighet.

Tudom, hogy felfogja az Úr a szegények ügyét, a nyomorultaknak jogát.

13 Ja, de rettferdige skal prise ditt navn, de opriktige skal bo for ditt åsyn.

Csak az igazak magasztalják a te nevedet, s orczád előtt lakoznak az igazságosak.