Jobs 38
1 Og Herren svarte Job ut av et stormvær og sa:
Majd felele az Úr Jóbnak a forgószélből és monda:
2 Hvem er han som formørker mitt råd med ord uten forstand?
Ki az, a ki elhomályosítja az örök rendet tudatlan beszéddel?
3 Nuvel, omgjord dine lender som en mann! Så vil jeg spørre dig, og du skal lære mig.
Nosza övezd fel, mint férfiú derekadat, én majd kérdezlek, te meg taníts engem!
4 Hvor var du da jeg grunnfestet jorden? Si frem hvis du vet det!
Hol voltál, mikor a földnek alapot vetettem? Mondd meg, ha tudsz valami okosat!
5 Hvem fastsatte vel dens mål? Vet du det? Eller hvem spente målesnor ut over den?
Ki határozta meg mértékeit, ugyan tudod-é; avagy ki húzta el felette a mérő zsinórt?
6 Hvor blev dens støtter rammet ned, eller hvem la dens hjørnesten,
Mire bocsátották le oszlopait, avagy ki vetette fel szegeletkövét;
7 mens alle morgenstjerner jublet, og alle Guds sønner ropte av fryd?
Mikor együtt örvendezének a hajnalcsillagok, és Istennek minden fiai vigadozának?
8 Og hvem lukket for havet med dører, da det brøt frem og gikk ut av mors liv,
És kicsoda zárta el ajtókkal a tengert, a mikor előtünt, az anyaméhből kijött;
9 da jeg gjorde skyer til dets klædebon og skodde til dets svøp
Mikor ruházatává a felhőt tevém, takarójául pedig a sürű homályt?
10 og merket av en grense for det og satte bom og dører
Mikor reávontam törvényemet, zárat és ajtókat veték eléje:
11 og sa: Hit skal du komme og ikke lenger, her skal dine stolte bølger legge sig?
És azt mondám: Eddig jőjj és ne tovább; ez itt ellene áll kevély habjaidnak!
12 Har du i dine dager befalt morgenen å bryte frem, har du vist morgenrøden dens sted,
Parancsoltál-é a reggelnek, a mióta megvagy? Kimutattad-é a hajnalnak a helyét?
13 forat den skulde gripe fatt i jordens ender, og de ugudelige rystes bort fra den?
Hogy belefogózzék a földnek széleibe, és lerázassanak a gonoszok róla.
14 Jorden tar da form likesom ler under seglet, og tingene treder frem som et klædebon,
Hogy átváltozzék mint a megpecsételt agyag, és előálljon, mint egy ruhában.
15 og de ugudelige unddras sitt lys, og den løftede arm knuses.
Hogy a gonoszoktól elvétessék világosságuk, és a fölemelt kar összetöressék?
16 Er du kommet til havets kilder, og har du vandret på dypets bunn?
Eljutottál-é a tenger forrásáig, bejártad-é a mélységnek fenekét?
17 Har dødens porter vist sig for dig, og har du sett dødsskyggens porter?
Megnyíltak-é néked a halálnak kapui; a halál árnyékának kapuit láttad-é?
18 Har du sett ut over jordens vidder? Si frem dersom du kjenner alt dette!
Áttekintetted-é a föld szélességét, mondd meg, ha mindezt jól tudod?
19 Hvor er veien dit hvor lyset bor? Og mørket - hvor er dets sted,
Melyik út visz oda, hol a világosság lakik, és a sötétségnek hol van a helye?
20 så du kunde hente det frem til dets område, så du kjente stiene til dets hus?
Hogy visszavinnéd azt az ő határába, és hogy megismernéd lakása útjait.
21 Du vet det vel; dengang blev du jo født, og dine dagers tall er stort.
Tudod te ezt, hiszen már akkor megszülettél; napjaidnak száma nagy!
22 Er du kommet til forrådskammerne for sneen, og har du sett forrådshusene for haglet,
Eljutottál-é a hónak tárházához; vagy a jégesőnek tárházát láttad-é?
23 som jeg har opspart til trengselens tid, til kampens og krigens dag?
A mit fentartottam a szükség idejére, a harcz és háború napjára?
24 Hvad vei følger lyset når det deler sig, og østenvinden når den spreder sig over jorden?
Melyik út visz oda, a hol szétoszlik a világosság, és szétterjed a keleti szél a földön?
25 Hvem har åpnet renner for regnskyllet og vei for lynstrålen
Ki hasított nyílást a záporesőnek, és a mennydörgő villámnak útat?
26 for å la det regne over et øde land, over en ørken hvor intet menneske bor,
Hogy aláessék az ember nélkül való földre, a pusztaságra, holott senki sincsen;
27 for å mette ørk og øde og få gressbunnen til å gro?
Hogy megitasson pusztát, sivatagot, és hogy sarjaszszon zsenge pázsitot?
28 Har regnet nogen far? Eller hvem har avlet duggens dråper?
Van-é atyja az esőnek, és ki szülte a harmat cseppjeit?
29 Av hvis liv er vel isen gått frem, og himmelens rim - hvem fødte det?
Kinek méhéből jött elő a jég, és az ég daráját kicsoda szülte?
30 Vannet blir hårdt som sten, og havets overflate stivner.
Miként rejtőznek el a vizek mintegy kő alá, és mint zárul be a mély vizek színe?
31 Kan du knytte Syvstjernens bånd, eller kan du løse Orions lenker?
Összekötheted-é a fiastyúk szálait; a kaszáscsillag köteleit megoldhatod-é?
32 Kan du føre Dyrekretsens stjernebilleder frem i rette tid, og Bjørnen med dens unger - kan du styre deres gang?
A hajnalcsillagot előhozhatod-é az ő idejében, avagy a gönczölszekeret forgathatod-é fiával együtt?
33 Kjenner du himmelens lover? Fastsetter du dens herredømme over jorden?
Ismered-é az ég törvényeit, vagy te határozod-é meg uralmát a földön?
34 Kan din røst nå op til skyen, så en flom av vann dekker dig?
Felemelheted-é szavadat a felhőig, hogy a vizeknek bősége beborítson téged?
35 Kan du sende ut lynene, så de farer avsted, så de sier til dig: Se, her er vi?
Kibocsáthatod-é a villámokat, hogy elmenjenek, vagy mondják-é néked: Itt vagyunk?
36 Hvem har lagt visdom i de mørke skyer, eller hvem har lagt forstand i luftsynet?
Ki helyezett bölcseséget a setét felhőkbe, vagy a tüneményeknek ki adott értelmet?
37 Hvem teller skyene med visdom, og himmelens vannsekker - hvem heller vannet ut av dem,
Ki számlálta meg a bárányfelhőket bölcseséggel, és ki üríti ki az égnek tömlőit;
38 når støvet flyter sammen til en fast masse, og jordklumpene henger fast ved hverandre?
Mikor a por híg sárrá változik, és a göröngyök összetapadnak?
39 Jager du rov for løvinnen, og metter du de grådige ungløver,
Vadászol-é prédát a nőstény oroszlánnak, és az oroszlánkölykök éhségét kielégíted-é;
40 når de dukker sig ned i sine huler og ligger på lur i krattet?
Mikor meglapulnak tanyáikon, és a bokrok közt lesben vesztegelnek?
41 Hvem lar ravnen finne sin mat, når dens unger skriker til Gud og farer hit og dit uten føde?
Ki szerez a hollónak eledelt, mikor a fiai Istenhez kiáltoznak; kóvályognak, mert nincs mit enniök?
