< Acts 4 >

1 Jitia Peter aru John duijon pora manu khan logote kotha kori thakise, purohit khan aru mondoli laga henedhikari khan aru kunba sadducee khan taikhan duijon logot te ahise.
Míg ők azonban a néphez szólottak, oda léptek hozzájuk a papok és a templom felügyelője és a sadduczeusok,
2 Taikhan bisi chinta hoi jaise, kelemane Peter aru John duijon to Jisu mora pora jinda uthijaise koi kene manu khan ke sikhai thakise.
Neheztelve a miatt, hogy ők a népet tanítják, és hirdetik a Jézusban a halálból való feltámadást;
3 Aru taikhan duijon ke dhori kene dusra din phojur tak bondhi ghor te rakhidise, kelemane saam hoija karone.
És rájuk veték kezüket, és veték őket őrizet alá másnapig, mert már este vala.
4 Kintu jiman manu etu kotha hunise taikhan Jisu ke biswas korise; aru biswas kora manu khan sob milai kene panch hajar nisena hoi jaise.
Sokan pedig azok közül, kik hallgaták az ígét, hivének; és lőn a férfiak száma mintegy ötezer.
5 Aru dusra dinte cholawta aru bura manu khan aru niyom likha khan sob Jerusalem te joma hoise.
Lőn pedig, hogy másnapra egybegyűlének azoknak fejei, vénei és írástudói Jeruzsálembe.
6 Aru Annas moha purohit bhi ta te thakise, aru Caiaphas, John aru Alexandra aru jiman dangor purohit sob joma hoise.
És Annás, a főpap, és Kajafás és János és Sándor, és a kik csak főpapi nemzetségbeliek valának.
7 Aru jitia Peter aru John ke taikhan laga majote rakhise, taikhan ke hudise, “Kun laga takot aru kun laga naam pora tumikhan etu korise?”
És mikor őket a középre állaták, tudakozzák vala: Micsoda hatalommal, vagy micsoda név által cselekedtétek ti ezt?
8 Titia Peter, Pobitro Atma pora bhorta hoi kene, taikhan ke koise, “Apuni cholawta khan, aru bura manu khan,
Akkor Péter, Szent Lélekkel megtelve, monda nékik: Népnek fejedelmei és Izráelnek vénei!
9 amikhan ke ekta bemar manu ke bhal kaam kori diya nimite hudi ase koile, kineka kori kene tai bhal hoise?
Ha e mai napon mi egy nyavalyás emberrel való jótétemény felől hallgattatunk ki, mi által gyógyult meg ez:
10 Apuni khan aru Israel laga manu sob pora jani lobi, Nazareth Jisu Khrista naam pora, kunke tumikhan Cross te morai dise, kintu mora pora Taike Isor jinda kori dise, Tai laga naam pora etu manu bhal hoi kene tumikhan usorte khara ase.
Legyen tudtotokra mindnyájotoknak és az Izráel egész népének, hogy a názáretbeli Jézus Krisztusnak neve által, a kit ti megfeszítettetek, kit Isten feltámasztott halottaiból, az által áll ez ti előttetek épségben.
11 Jisu Khrista etu pathor ase junke apuni khan pora phelai dise, ghor bona manu khan, kintu etu pathor he sob pora bhal aru kaam laga pathor hoi jaise.
Ez ama kő, melyet ti építők megvetettetek, mely lett a szegeletnek fejévé.
12 Aru Tai nohoile dusra kun bhi poritran dibole na paribo, kelemane sorgo laga nichete kun bhi eneka nai amikhan laga paap pora mukti dibole nimite.”
És nincsen senkiben másban idvesség: mert nem is adatott emberek között az ég alatt más név, mely által kellene nékünk megtartatnunk.
13 Jitia taikhan Peter aru John laga mon dangor dikhise, aru taikhan likha pora manu nohoi koi kene janise, taikhan asurit lagise, aru titia taikhan Jisu logote thakise koi kene chini bole parise.
Mikor pedig látták Péternek és Jánosnak a szólásban való bátorságukat, és megértették, hogy írástudatlan és közönséges emberek, csodálkoznak vala; meg is ismerék őket, hogy a Jézussal voltak vala.
14 Aru taikhan dikhise bhal hoi juwa manu tai duijon logote khara hoi thakise, aru taikhan eku bhi kobo para nai.
Mikor azonban látták, hogy a mely ember meggyógyult vala, ő velök együtt ott áll, semmit nem bírtak ellenök szólni.
15 Aru jitia apostle khan ke sabha laga bahar te pathai dise, taikhan nijor majot te kotha patise.
Mikor pedig őket a gyűlésből kiküldötték, tanácskoztak maguk közt, mondván:
16 Taikhan majot te eneka hudi thakise, “Amikhan etu duijon ke ki kori dile bhal hobo? Kelemane tai duijon pora asurit kaam kori diya to Jerusalem te thaka sob jani jaise, aru amikhan etu mana koribo na paribo.
Mit cselekedjünk ez emberekkel? Mert hogy nyilvánvaló csoda lőn általok, mindazoknak, kik Jeruzsálemben laknak, tudtokra van, és el nem tagadhatjuk.
17 Kintu etu kotha dusra jagate bisi najabo nimite, amikhan tai duijon ke koi dibo etu naam loi kene dusra ke aru nahikabole.”
De hogy tovább ne terjedjen a nép között, fenyegetéssel fenyegessük meg őket, hogy többé egy embernek se szóljanak ebben a névben.
18 Titia taikhan Peter aru John ke mati kene anise aru Jisu laga naam te nashika bole hukum dise.
Azért beszólítván őket, megparancsolák nékik, hogy teljességgel ne szóljanak és ne tanítsanak a Jézus nevében.
19 Kintu Peter aru John taikhan ke koise, “Isor laga kotha huna to thik ase na apnikhan laga kotha mana to thik ase, etu apnikhan bhabi sabi.
Péter és János pedig felelvén, mondának nékik: Vajjon igaz dolog-é Isten előtt, rátok hallgatnunk inkább, hogynem Istenre, ítéljétek meg!
20 Kelemane amikhan ki dikhise aru hunise etu nokoi kene thaki bole na paribo.”
Mert nem tehetjük, hogy a miket láttunk és hallottunk, azokat ne szóljuk.
21 Titia Peter aru John ke dhomki dikene jabole dise, kelemane manu khan tai duijon laga asurit kaam to dikhi kene Isor ke dhanyavad di thakise aru tai duijon ke sajai dibole eku golti taikhan dikha nai.
Amazok pedig nem találván semmi módot, hogyan büntessék meg őket, még megfenyegetvén, elbocsáták őket a nép miatt, mert mindnyájan dicsőítik vala az Istent azért, a mi történt.
22 Kelemane junke asurit pora changai kori dise etu manu chalis saal pora dangor thakise.
Mert több vala negyven esztendősnél az az ember, kin a gyógyításnak ez a csodája lett vala.
23 Jitia tai duijon ke chari dise, Peter aru John nijor manu khan logote jai kene maha purohit khan aru cholawta khan pora ki koise etu taikhan ke koi dise.
Mikor pedig elbocsáttattak, menének az övéikhez, és elbeszélék, a miket a főpapok és a vének mondottak nékik.
24 Jitia taikhan etu hunise, taikhan sob awaj uthaikene eke logote Isor ke prathana korise, “Probhu, apuni sorgo aru prithibi bonaise aru samundar te ki ase sob bonai diya Probhu Isor hoi.
Ezek pedig mikor hallották, egy szívvel-lélekkel felemelék szavokat az Istenhez, és mondának: Urunk, te vagy az Isten, ki teremtetted a mennyet és a földet, a tengert és minden azokban levő dolgot.
25 Apuni ekjon ase jun he Pobitro Atma pora Apuni laga noukar laga mukh pora koise, moi khan laga baba David, ‘Ki nimite Porjati manu khan khong uthise, Aru manu khan misa kotha khan kele bhabi thake?’
Ki Dávidnak, a te szolgádnak szája által ezt mondottad: Miért zúgolódtak a pogányok, és gondoltak a népek hiábavalókat?
26 ‘Prithibi laga raja khan uthi khara hoise, Aru cholawta khan eke logote joma hoise, Probhu laga bhirodh te aru Khrista laga bhirodh te.’
Felállottak a földnek királyai, és a fejedelmek egybegyűltek az Úr ellen és az ő Krisztusa ellen.
27 Hosa pora, Herod aru Pontius Pilate, dusra jati aru Israel laga manu khan, sob eke logote joma hoi kene Apuni laga pobitro noukar junke Apuni asirbad korise taike manu khan pora hinsa korise.
Mert bizony egybegyűltek a te szent Fiad, a Jézus ellen, a kit felkentél, Heródes és Ponczius Pilátus a pogányokkal és Izráel népével,
28 Aru taikhan sob joma korise aru Apuni laga hath pora ki kori bole itcha asele etu sob poila pora hobo koi kene thakise.
Hogy véghezvigyék, a mikről a te kezed és a te tanácsod eleve elvégezte volt, hogy megtörténjenek.
29 Etiya, Probhu, taikhan laga dhomki ke sabi, aru Apuni laga noukar laga mon dangor kori dibi Apuni laga kotha bhoi nakorikena kobole nimite.
Most azért, Urunk, tekints az ő fenyegetéseikre: és adjad a te szolgáidnak, hogy teljes bátorsággal szólják a te beszédedet,
30 Etu karone Apuni laga hath changai kori bole nimite khuli dibi, aru Apuni laga pobitro noukar Jisu laga naam te asurit kaam kori bole nimite.”
A te kezedet kinyújtván gyógyításra; és hogy jelek és csodák történjenek a te szent Fiadnak, a Jézusnak neve által.
31 Aru jitia taikhan prathana kori khotom hoise taikhan jun jagate thakise etu hili bole shuru hoise, aru taikhan sob Pobitro Atma pora bhorta hoi jaise, aru taikhan bhoi nakori kene Isor laga kotha manu khan ke koise.
És minekutána könyörögtek, megmozdula a hely, a hol egybegyűltek; és betelének mindnyájan Szent Lélekkel, és az Isten beszédét bátorsággal szólják vala.
32 Aru jiman manu biswas te joma hoi thakise taikhan sob mon aru bhabona sob eke hoi thakise, aru kun pora bhi nijor laga dhun sompoti etu moi laga ase koi kene kowa nai kintu ekjon-ekjon logote bhag korise.
A hívők sokaságának pedig szíve-lelke egy vala; és senki semmi marháját nem mondá magáénak, hanem nékik mindenök köz vala.
33 Aru apostle khan dangor takot pora, Probhu Jisu jinda hoise koi kene gawahi di thakise, aru taikhan sob logote Isor laga anugrah thakise.
És az apostolok nagy erővel tesznek vala bizonyságot az Úr Jézus feltámadásáról; és nagy kegyelem vala mindnyájukon.
34 Aru taikhan majote kun bhi dukh nathaka hoise, kelemane kun logote kheti, ghor aru saman ase, tai etu sob bikiri kori kene etu laga daam ani di thakise.
Mert szűkölködő sem vala ő közöttük senki; mert valakik földek vagy házak birtokosai voltak, eladván, elhozák az eladottak árát,
35 Aru apostle khan laga theng nichete ani kene rakhi diye, aru taikhan kunke ki dorkar ase etu saikene bhag kori diye.
És letevék az apostolok lábainál: aztán elosztatott az egyesek közt, a mint kinek-kinek szüksége vala.
36 Titia Joseph, taike Barnabas koi kene apostle khan pora mate -Mon Dangor Kori Diya Putro bhi mate-, ekjon Levite, jonom pora Cyprus majuli laga manu,
József is, ki az apostoloktól Barnabásnak neveztetett el (a mi megmagyarázva annyi, mint Vígasztalás Fia), Lévita, származása szerint ciprusi.
37 tai laga ekta kheti thakise etu bikiri kori kene poisa anise aru apostle khan laga theng te rakhidise.
Mivelhogy néki mezeje vala, eladván, a pénzt elhozá, és az apostolok lábainál letevé.

< Acts 4 >