< Maliko 3 >

1 A Yeshu gubhajinjile kabhili nshinagogi, na nkati mula ashinkupagwa mundu jumo apolweshe nkono.
Καὶ εἰσῆλθεν πάλιν εἰς συναγωγήν, καὶ ἦν ἐκεῖ ἄνθρωπος, ἐξηραμμένην ἔχων τὴν χεῖρα.
2 Bhandu bhananji bhalinginji mwenemo, gubhaalolesheyenje a Yeshu ibhaga shibhannamye Lyubha lya Pumulila nkupinga bhapatanje shiumilo sha kwaalugula.
Καὶ παρετήρουν αὐτὸν, εἰ τοῖς Σάββασιν θεραπεύσει αὐτόν, ἵνα κατηγορήσωσιν αὐτοῦ.
3 A Yeshu gubhannugulile apolweshe nkono jula, “Jiya ujime pakati pakati pano.”
Καὶ λέγει τῷ ἀνθρώπῳ τῷ τὴν χεῖρα ἔχοντι ξηράν, “Ἔγειρε εἰς τὸ μέσον.”
4 Kungai, a Yeshu gubhaabhushiyenje bhandunji bhala, “Bhuli, inapinjikwa Lyubha lya Pumulila kutenda ya mmbone eu kutenda yangali ya mmbone, kunnamya mundu eu kummulaga?” Ikabheje bhangajangulanga.
Καὶ λέγει αὐτοῖς, “Ἔξεστιν τοῖς Σάββασιν ἀγαθοποιῆσαι ἢ κακοποιῆσαι, ψυχὴν σῶσαι ἢ ἀποκτεῖναι;” Οἱ δὲ ἐσιώπων.
5 Penepo a Yeshu gubhaalolilenje bhowe bhali bhatumbele, akuno bhaliinjika, kwa ligongo lya mitima jabhonji jangapinga kulupalila. Kungai gubhammalanjile mundu jula, “Goloya nkono gwako!” Jwalakwe gwagolweye nkono gwakwe, na shangupe guulamile.
Καὶ περιβλεψάμενος αὐτοὺς μετʼ ὀργῆς, συλλυπούμενος ἐπὶ τῇ πωρώσει τῆς καρδίας αὐτῶν, λέγει τῷ ἀνθρώπῳ, “Ἔκτεινον τὴν χεῖρα σου.” Καὶ ἐξέτεινεν, καὶ ἀπεκατεστάθη ἡ χεὶρ αὐτοῦ.
6 Shangu Mapalishayo gubhakopokenje palanga, gubhatemingenenje pamo na bhandunji bha a Elode nkupangana muutendelo, kupinga bhaabhulaganje a Yeshu.
Καὶ ἐξελθόντες, οἱ Φαρισαῖοι εὐθὺς μετὰ τῶν Ἡρῳδιανῶν συμβούλιον ἐποίησαν κατʼ αὐτοῦ, ὅπως αὐτὸν ἀπολέσωσιν.
7 A Yeshu gubhajabhwile penepo na bhaajiganywa bhabho, gubhapite kulitanda lya Galilaya, na lugwinjili lwa bhandu lukwaakagulaga, kukopoka ku Yelushalemu na ku Yudea,
Καὶ ὁ ˚Ἰησοῦς μετὰ τῶν μαθητῶν αὐτοῦ, ἀνεχώρησεν πρὸς τὴν θάλασσαν· καὶ πολὺ πλῆθος ἀπὸ τῆς Γαλιλαίας ἠκολούθησεν, καὶ ἀπὸ τῆς Ἰουδαίας,
8 na ku Idumea na kung'ambu lushi lwa Yolodani na ku Tilo na ku Shidoni. Lwene lugwinjili lwa bhandulo lwashinkwajendela ku Yelushalemu bhakapilikananjeje indu yaigwinji ibhatendaga.
καὶ ἀπὸ Ἱεροσολύμων, καὶ ἀπὸ τῆς Ἰδουμαίας, καὶ πέραν τοῦ Ἰορδάνου, καὶ περὶ Τύρον καὶ Σιδῶνα, πλῆθος πολύ ἀκούοντες ὅσα ἐποίει, ἦλθον πρὸς αὐτόν.
9 Kwa ligongo lya gwinji gwa bhandu, a Yeshu gubhatumile bhaajiganywa bhabho bhaabhishilanje ntumbwi gumo, nkupinga bhanabhandishilwe na bhandunji.
Καὶ εἶπεν τοῖς μαθηταῖς αὐτοῦ ἵνα πλοιάριον προσκαρτερῇ αὐτῷ διὰ τὸν ὄχλον, ἵνα μὴ θλίβωσιν αὐτόν.
10 Pabha bhashinkulamya bhandu bhabhagwinji, bhalwelenji bhowe gubhanokolenenje nkupinga bhaakwayanje bhalamanje.
Πολλοὺς γὰρ ἐθεράπευσεν, ὥστε ἐπιπίπτειν αὐτῷ, ἵνα αὐτοῦ ἅψωνται ὅσοι εἶχον μάστιγας.
11 Na maoka gangali ga mmbone gala pugaabhonaga a Yeshu, gatendaga kwaagwiyanga bhandunji bhala mmujo jabho, akuno galijobhela, galinkuti, “Mmwe Bhanabhabho a Nnungu!”
Καὶ τὰ πνεύματα τὰ ἀκάθαρτα, ὅταν αὐτὸν ἐθεώρουν, προσέπιπτον αὐτῷ καὶ ἔκραζον λέγοντα, ὅτι “Σὺ εἶ ὁ Υἱὸς τοῦ ˚Θεοῦ.”
12 Ikabheje a Yeshu gubhaakalipilenje bhanaamanyiyanje ku bhandu.
Καὶ πολλὰ ἐπετίμα αὐτοῖς ἵνα μὴ αὐτὸν φανερὸν ποιήσωσιν.
13 A Yeshu gubhajombweshe kwiitumbi, gubhaashemilenje bhubhaapinjilenje bhayene. Bhai gubhaajendelenje,
Καὶ ἀναβαίνει εἰς τὸ ὄρος, καὶ προσκαλεῖται οὓς ἤθελεν αὐτός, καὶ ἀπῆλθον πρὸς αὐτόν.
14 gubhaagwile bhandu likumi limo na bhabhili, gubhaashemilenje mitume, nkupinga bhatame nabhonji bhaatumanje liengo lya pita lunguya,
Καὶ ἐποίησεν δώδεκα, οὓς καὶ ἀποστόλους ὠνόμασεν, ἵνα ὦσιν μετʼ αὐτοῦ, καὶ ἵνα ἀποστέλλῃ αὐτοὺς κηρύσσειν
15 na bhakombolanje kushoya maoka.
καὶ ἔχειν ἐξουσίαν ἐκβάλλειν τὰ δαιμόνια.
16 Bhai, bhene likumi limo na bhabhili bhaagulwenje bhala mena gabhonji pugaliji, a Shimoni, bhapegwilwe lina lya a Petili na a Yeshu
Καὶ ἐποίησεν τοὺς δώδεκα: καὶ ἐπέθηκεν ὄνομα τῷ Σίμωνι, Πέτρον,
17 na a Yakobho na a Yowana apwabho, bhana bha a Shebhedayo, a Yeshu gubhaapelenje lina lya Bhoanege, malombolelo gakwe “Bhana bha nnjai,”
καὶ Ἰάκωβον τὸν τοῦ Ζεβεδαίου, καὶ Ἰωάννην τὸν ἀδελφὸν τοῦ Ἰακώβου, καὶ ἐπέθηκεν αὐτοῖς ὀνόματα Βοανηργές, ὅ ἐστιν “Υἱοὶ βροντῆς”,
18 A Ndeleya na a Pilipi na a Bhatolomeyo na a Matei na a Tomashi na a Yakobho bhanabhabho a Alupayo na a Tadei na a Shimoni Bhakanaani na
καὶ Ἀνδρέαν, καὶ Φίλιππον, καὶ Βαρθολομαῖον, καὶ Ματθαῖον, καὶ Θωμᾶν, καὶ Ἰάκωβον τὸν τοῦ Ἁλφαίου, καὶ Θαδδαῖον, καὶ Σίμωνα τὸν Καναναῖον,
19 a Yuda Ishikaliote bhaatendebhwishe a Yeshu.
καὶ Ἰούδαν Ἰσκαριώθ, ὃς καὶ παρέδωκεν αὐτόν.
20 Kungai a Yeshu gubhajinjile nnyumba. Lugwinjili lwa bhandu lukugumbalaga kabhili, a Yeshu na bhaajiganywa bhabho gubhalepelenje nkali kulya shalya.
Καὶ ἔρχεται εἰς οἶκον, καὶ συνέρχεται πάλιν ὁ ὄχλος, ὥστε μὴ δύνασθαι αὐτοὺς μηδὲ ἄρτον φαγεῖν.
21 Bhai, ashaalongo ajabhonji bhakapilikananjeje genego gubhapitengene kukwakamula, pabha bhandunji pubhabheleketangaga kuti bhalwele shalubha.
Καὶ ἀκούσαντες, οἱ παρʼ αὐτοῦ ἐξῆλθον κρατῆσαι αὐτόν, ἔλεγον γὰρ, ὅτι “Ἐξέστη.”
22 Nabhalabhonji bhaajiganya bha Shalia gubhaikengene kukopoka ku Yelushalemu, gubhashitenje, “Bhashikola Bhelishebhuli! Numbe bhanashoya maoka kwa mashili gaka nkulungwa jwa maoka.”
Καὶ οἱ γραμματεῖς, οἱ ἀπὸ Ἱεροσολύμων καταβάντες ἔλεγον, ὅτι “Βεελζεβοὺλ ἔχει”, καὶ, ὅτι “Ἐν τῷ ἄρχοντι τῶν δαιμονίων, ἐκβάλλει τὰ δαιμόνια.”
23 Penepo, a Yeshu gubhaashemilenje gubhaabhalanjilenje kwa ndango, “Lishetani shakombole bhuli kwiibhinga nnyene?
Καὶ προσκαλεσάμενος αὐτοὺς, ἐν παραβολαῖς ἔλεγεν αὐτοῖς, “Πῶς δύναται Σατανᾶς Σατανᾶν ἐκβάλλειν;
24 Ibhaga upalume gumo ugabhanikaga nibha makundi gataukangana, gwene upalumego ukalonjeya.
Καὶ ἐὰν βασιλεία ἐφʼ ἑαυτὴν μερισθῇ, οὐ δύναται σταθῆναι ἡ βασιλεία ἐκείνη.
25 Na kabhili, bha likaja limo bhalekanaga nibha likaja litaukangana, lyene likajalyo likalonjeya.
Καὶ ἐὰν οἰκία ἐφʼ ἑαυτὴν μερισθῇ, οὐ δυνήσεται ἡ οἰκία ἐκείνη σταθῆναι.
26 Na ibhaga, upalume uka Lishetani ugabhanikaga nibha ikundi, ukalonjeya, ikabhe shigupele.
Καὶ εἰ ὁ Σατανᾶς ἀνέστη ἐφʼ ἑαυτὸν καὶ ἐμερίσθη, οὐ δύναται στῆναι, ἀλλὰ τέλος ἔχει.
27 “Jwakwapi mundu akombola kujinjila nnyumba jika mundu akwete mashili, nikumpokonyola indu yakwe, ikabhe antabheoti mundu akwete mashilijo, penepo shakombole kumpokonyola indu yakwe.
Ἀλλʼ οὐ δύναται οὐδεὶς εἰς τὴν οἰκίαν τοῦ ἰσχυροῦ εἰσελθὼν τὰ σκεύη αὐτοῦ διαρπάσαι, ἐὰν μὴ πρῶτον τὸν ἰσχυρὸν δήσῃ, καὶ τότε τὴν οἰκίαν αὐτοῦ διαρπάσει.
28 “Kweli ngunakummalanjilanga, bhandu shibhaleshelelwanje yambi yabhonji yowe na kwaakupulu kowe a Nnungu,
Ἀμὴν, λέγω ὑμῖν ὅτι πάντα ἀφεθήσεται τοῖς υἱοῖς τῶν ἀνθρώπων τὰ ἁμαρτήματα καὶ αἱ βλασφημίαι, ὅσα ἐὰν βλασφημήσωσιν.
29 ikabheje, akummeleketela yangali ya mmbone Mbumu jwa Ukonjelo, ngu akaleshelelwa, pabha shene shambisho shinalonjeya pitipiti.” (aiōn g165, aiōnios g166)
Ὃς δʼ ἂν βλασφημήσῃ εἰς τὸ ˚Πνεῦμα τὸ Ἅγιον, οὐκ ἔχει ἄφεσιν εἰς τὸν αἰῶνα, ἀλλὰ ἔνοχός ἐστιν αἰωνίου ἁμαρτήματος”– (aiōn g165, aiōnios g166)
30 A Yeshu bhashinkubheleketa genego, pabha bhashinkwaalugulilanga kuti, “Bhashikola lioka jwangali jwa mmbone.”
ὅτι ἔλεγον, “Πνεῦμα ἀκάθαρτον ἔχει.”
31 Anyinabhabho na ashaapwabho a Yeshu gubhaikengene, nijimangana palanga, gubhantumilenje muntenga kukwaashema.
Καὶ ἔρχονται ἡ μήτηρ αὐτοῦ καὶ οἱ ἀδελφοὶ αὐτοῦ, καὶ ἔξω στήκοντες, ἀπέστειλαν πρὸς αὐτὸν καλοῦντες αὐτόν.
32 Bhandu bhabhagwinji bhashinkwaatimbililanga bhali bhatemingenenje. Bhai bhananji, gubhaalugulilenje, “Anyinabhenu na ashaapwenu pubhalinginji palanga bhanakunnoleyanga.”
Καὶ ἐκάθητο περὶ αὐτὸν ὄχλος, καὶ λέγουσιν αὐτῷ, “Ἰδοὺ, ἡ μήτηρ σου καὶ οἱ ἀδελφοί σου, ἔξω ζητοῦσίν σε.”
33 A Yeshu gubhaajangulenje, “A mama nne na ashaapwanga nne ashigani?”
Καὶ ἀποκριθεὶς αὐτοῖς λέγει, “Τίς ἐστιν ἡ μήτηρ μου, καὶ οἱ ἀδελφοί μου;”
34 Penepo gubhaalolilenje bhandunji bhaatimbililenje bhala, gubhashite, “Nnolanje! Abha ashaamama nne na ashaapwanga nne.
Καὶ περιβλεψάμενος τοὺς περὶ αὐτὸν, κύκλῳ καθημένους λέγει, “Ἴδε, ἡ μήτηρ μου καὶ οἱ ἀδελφοί μου!
35 Mundu jojowe atenda ibhapinga a Nnungu, jwenejo mpwanga nne na nnumbwangu nne na nyinagwangu nne.”
Ὃς γὰρ ἂν ποιήσῃ τὸ θέλημα τοῦ ˚Θεοῦ, οὗτος ἀδελφός μου καὶ ἀδελφὴ καὶ μήτηρ ἐστίν.”

< Maliko 3 >