Whakatauki 29

1 Ko te tangata he maha nei nga riringa i tona he, a ka whakapakeke i tona kaki, ka whatiia ohoreretia ia; te taea te rongoa.

A feddés embere, a ki megkeményíti nyakát, hirtelen fog megtöretni és nincs gyógyulás.

2 Ka whakanuia te hunga tika, ka koa te iwi; ka kingi te tangata kino, ka aue te iwi.

Midőn sokasodnak az igazak, örül a nép; de midőn uralkodik a gonosz, nyög a nép.

3 Ko te tangata e matenui ana ki te whakaaro nui e whakahari ana i tona papa; ko te tangata ia e piri ana ki nga wahine kairau, he maumau taonga tana.

Ember, ki bölcsességet szeret, megörvendezteti atyját, de a ki parázna nőkkel társul, elveszíti a vagyont.

4 Ma te whakawa a te kingi e mau ai te whenua; ka whakataka ia e te tangata e tango ana i nga mea homai noa.

A király jog által fennállást ad az országnak, de az adók embere lerombolja.

5 Ko te tangata e whakapati ana ki tona hoa, e whakatakoto kupenga ana mo ona waewae.

Férfi, ki hízeleg felebarátjának, hálót terít ki lábainak.

6 He rore kei roto i te he o te tangata kino; ko te tangata tika ia he waiata tana, he koa.

Rossz ember büntettében tőr van, de az igaz ujjong és örül.

7 E mahara ana te tangata tika ki te take a te rawakore: kahore o te tangata kino whakaaro kia mohiotia e ia.

Ismeri az igaz a szegények jogát, a gonosz nem érti meg a tudást.

8 Ma nga tangata whakahi e tahu te pa kia mura: ko ta te hunga whakaaro nui ia he whakatahuri atu i te riri.

A csúfolás emberei fölszítják a várost, de a bölcsek lecsillapítják a haragot.

9 Ki te totohe te tangata whakaaro nui ki te tangata wairangi, ahakoa riri ia, kata ranei, kahore he tanga.

Bölcs ember, ki pörösködik oktalan emberrel, akár háborog, akár mosolyog, nincs nyugta.

10 E mauahara ana te tangata whakaheke toto ki te tangata i te ngakau tapatahi: tena ko te hunga tika, ka whai ratou kia whakaorangia ia.

A vérontás emberei gyűlölik a gáncstalant, és az egyenesek gondoskodnak lelkükről.

11 E tuakina ana e te wairangi tona riri katoa ki waho: e puritia mai ana ia e te tangata whakaaro nui, e pehia ana.

Egész indulatát szabadon engedi a balga, de a bölcs utoljára lecsendesíti.

12 Ki te whakarongo te rangatira ki te teka, he kino katoa ana tangata.

Uralkodó, ki hazug szóra figyel, annak szolgái mind gonoszok.

13 E tutaki ana te rawakore raua ko te kaitukino ki a raua; ko Ihowa te kaiwhakamarama o nga kanohi o raua tokorua.

Szegény és elnyomás embere találkoztak, mindkettejük szemeinek megvilágosítója az Örökkévaló.

14 Ko te kingi e pono ana tana whakawa mo nga rawakore, ka whakapumautia tona torona ake ake.

Király, ki igazsággal ítéli a szegényeket, annak trónja mindenkorra megszilárdul.

15 Ko te whiu, ko te riri i te he, he mea homai era i te whakaaro nui: tena ko te tamaiti mahue noa, ka whakama i a ia tona whaea.

Vessző és intés bölcsességet ad, de a szabadjára eresztett fiú szégyent hoz anyjára.

16 Ka tokomaha te hunga kino, ka nui te he: ka kite ia te hunga tika i to ratou hinganga.

Midőn megsokasodnak a gonoszok, sokasodik a bűn, de az igazak meglátják elestüket.

17 Pakia tau tama, a ka whai okiokinga koe i a ia; ae ra, he ahuareka tana e homai ai ki tou wairua.

Fenyítsd fiadat és nyugalmat ad neked, és gyönyöröket szerez lelkednek.

18 Ki te kahore he whakakitenga, ka kore te iwi e tupato: ko te kaipupuri ia i te ture, ka hari ia.

Látomás nélkül elvadul a nép, de a ki megőrzi a tant, boldog az!

19 Ehara te kupu i te papaki mo te pononga: ahakoa hoki ia matau, e kore ia e rongo.

Szavak által nem okul a szolga, mert érti ugyan, de nincs felelet.

20 Ka kite ranei koe i te tangata kaika ki te korero? engari te wairangi ka totika ake i a ia.

Láttál embert, ki hirtelenkedik beszédében; inkább van a balgának reménye, mint neki.

21 Ko te tangata e penapena ana i tana pononga mai o te tamarikitanga, ka waiho ia e ia i te mutunga hei tama tupu.

Ki elkényezteti ifjúkortól fogva szolgáját, a végén az úrfivá lesz.

22 He whakaoho whawhai ta te tangata pukuriri: he nui rawa hoki te he o te tangata aritarite.

Haragos ember viszályt gerjeszt, és indulatos embernél sok a bűntett.

23 Ka whakaititia iho te tangata e tona whakapehapeha: ka whai honore ia te tangata ngakau papaku.

Az ember büszkesége megalázza őt, de az alázatos lelkű szert tesz tiszteletre.

24 Ko te tangata e whakauru ana ki ta te tahae, e kino ana ki tona ake wairua: e rongo ana ia i te kanga, kahore e kiki.

Ki tolvajjal osztozkodik, gyűlöli a lelkét; esküt hall, de nem vallhat.

25 He rore e homai ana e te wehi ki te tangata: ko te tangata ia e whakawhirinaki ana ki a Ihowa ka mawhiti.

Az ember rettegése tőrt szerez, de ki az Örökkévalóban bízik, megótalmaztatik.

26 He tokomaha e whai ana kia paingia e te rangatira: otiia i ahu mai i a Ihowa te whakawa mo te tangata.

Sokan keresik fel az uralkodó színét, de az Örökkévalótól van az ember igaza.

27 He mea whakarihariha ki te hunga tika te tangata whakahaere he; a he mea whakarihariha hoki ki te tangata kino te tangata he tika tona ara.

Az igazak utálata a jogtalanság embere és a gonosznak utálata az egyenes útu.