Hopa 34
1 I korero ano hoki a Erihu, i mea,
S megszólalt Élíhú és mondta:
2 Whakarongo ki aku kupu, e te hunga whakaaro nui; kia whai taringa ki ahau, e te hunga mohio.
Halljátok, bölcsek, szavaimat, és tudók ti, figyeljetek rám;
3 E whakamatau ana hoki te taringa i te kupu, e pera ana me ta te mangai ki te reka o te kai.
mert a fül vizsgálja, a szavakat s az íny ízlel, hogy egyék.
4 Ko ta tatou e whiriwhiri ai ma tatou ko te mea tika: kia mohiotia hoki e tatou, e tenei, e tenei, ko te aha te mea pai.
Válasszuk magunknak, a mi jog, tudjuk meg egymás közt, mi a jó.
5 Kua mea nei hoki a Hopa, He tika taku, a kua whakapeaua ketia e te Atua te whakawa moku:
Mert azt mondta Jób: igazam van, de Isten elvette jogomat.
6 Ahakoa kei ahau te tika ka kiia ahau he tangata teka; e kore e mahu toku werohanga, ahakoa kahore oku he.
Jogom ellenére hazudjak-e? Végzetes a nyíl, mely talált, bűntett nélkül.
7 Ko wai te tangata e rite ki a Hopa, me te mea he wai te tawai e inumia ana e ia?
Ki oly férfi, mint Jób, ki mint vizet issza a gúnyt;
8 Kua uru nei ki te tira o nga kaimahi i te he, a e haere tahi ana me nga tangata kikino.
s elmegy társulni jogtalanság cselekvőivel és járni gonoszság embereivel!
9 Kua mea hoki ia, Kahore he painga ki te tangata ki te ahuareka atu ia ki te Atua.
Mert azt mondta: nincs haszna a férfinak, midőn Istennél kedvessé teszi magát.
10 No reira whakarongo mai ki ahau, e nga tangata ngakau mohio: e kore rawa te Atua e mahi i te kino; e kore rawa hoki te Kaha Rawa e mahi i te he.
Azért, ész emberei, hallgassatok reám, távol legyen Isten a gonoszságtól s a Mindenható a jogtalanságtól!
11 Ka utua hoki e ia te tangata mo tana mahi, ka rite hoki ki to te tangata ara nga mea e whakawhiwhia e ia ki a ia.
Mert az ember művét megfizeti neki s a férfi útja szerint, úgy juttat neki.
12 Tika rawa, e kore te Atua e kino, e kore ano hoki te Kaha Rawa e whakaputa ke i te whakawa.
Úgy bizony, Isten nem tesz gonoszságot, és a Mindenható nem ferdít jogot.
13 Na wai ia i mea hei kaitirotiro mo te whenua? Na wai hoki i whakatakoto nga tikanga mo te ao katoa?
Ki bízta reá a földet, s ki tette reá az egész világot?
14 Ki te anga mai tona ngakau ki te tangata, ki te kohia atu e ia ki a ia tona wairua me tona manawa;
Ha csak önnönmagára fordítaná szívét, önnönmagához visszavonná szellemét és leheletét:
15 Ka hemo ngatahi nga kikokiko katoa, a ka hoki ano te tangata ki te puehu.
kimúlna minden halandó együttesen s az ember porhoz térne vissza.
16 Na ki te mea he ngakau mohio tou, whakarongo ki tenei; kia whai taringa mai ki te reo o aku kupu.
Ha tehát van értelem, halljad ezt, figyelj beszédem szavára.
17 E whai kingitanga ranei tetahi kotahi e kino ana ki te tika? E whakakino ranei koe ki te tangata tika, kaha hoki?
Vajon ki a jogot gyűlöli, kormányozhat-e, avagy az igazságost, hatalmast kárhoztathatod-e?
18 E tau ana ranei te mea atu ki te kingi, He weriweri koe? ki nga rangatira ranei, He kino koutou?
Mondhatni-e királynak: alávaló, nemeseknek: gonosz?
19 Kia iti rawa iho ki a ia e kore nei e whakapai ki te kanohi o nga rangatira, e kore nei e hira ake tona pai ki te hunga whai rawa i nga rawakore? No te mea he mahi ratou katoa na ona ringa.
A ki nem tekintette fejedelmek személyét a nem tűntette ki az előkelőt a szegénnyel szemben, mert kezeinek műve mindannyian.
20 Kihai i aha kua mate ratou, kua mate i waenganui po; ka wiri te iwi, ka pahemo atu, ka riro te hunga nunui, kahore hoki he ringa.
Pillanat alatt meghalnak, és éjfélkor megrendül a nép s eltűnik s elmozdítják a zsarnokot – nem kézzel.
21 Kei runga hoki i nga ara o te tangata ona kanohi, e kitea ana e ia ona hikoinga katoa.
Mert szemei rajta vannak az ember útjain, és mind a lépéseit látja.
22 Kahore he pouri, kahore he atarangi o te mate e piri ai nga kaimahi i te kino.
Nincs sötétség, nincs vakhomály, hogy ott elrejtőzzenek a jogtalanság cselekvői.
23 E kore hoki e nui atu i te tika te mea e whakawaha e ia ki te tangata, e haere ai ia ki te aroaro o te Atua ki te whakawa.
Mert nem kell többé ügyelnie az emberre, hogy Istenhez törvényre menjen.
24 Ka wawahia e ia nga tangata nunui, te mohiotia nga ara, a whakaturia ake etahi atu i muri i a ratou.
Megtöri a hatalmasakat kutatás nélkül s másokat állít helyökbe.
25 Na e mohio ana ia ki a ratou mahi; a hurihia ake ratou e ia i te po, a mongamonga noa ratou.
Ennélfogva ismeri tetteiket, feldúlja őket éjjel és szétűzetnek;
26 He hunga kino ratou, pakia iho e ia i te tirohanga a te tangata;
Mint gonoszokat lecsapta őket, nézőknek a helyén.
27 Mo ratou i tahuri ke i te whai i a ia, kihai hoki i whakaaro ki tetahi o ona ara:
Mivelhogy eltávoztak mellőle s mind az útjaira nem vetettek ügyet,
28 Na ratou hoki i puta ai te tangi a te rawakore ki a ia, a rongo ana ia ki te tangi a te hunga e tukinotia ana.
juttatván eléje a sanyarúnak jajkiáltását, hallja is a szegények jajkiáltását.
29 Ki te meinga e ia kia ata noho, ko wai hei whakararuraru? A ki te huna e ia tona kanohi, ko wai e kite i a ia? ahakoa i meatia ki te iwi, ki te tangata ranei, rite tonu.
S ha Ő nyugalmat szerez, ki kárhoztatná őt, s ha elrejti arczát, ki láthatja őt – mind népen, mind emberen egyaránt;
30 Kore ake te whakaponokore e whai kingitanga, kore ake te iwi e mahangatia.
nehogy uralkodjék istentelen ember, nehogy legyenek népnek tőrei.
31 Kua mea atu ranei ki te Atua, Kua pehia ahau e te whiu, e kore ahau e mahi i te he a muri nei?
Mert Istennek mondhatni-e: bűnhődöm, bár nem vétettem;
32 Ko te mea kihai i kitea e ahau mau e whakaatu mai ki ahau; ki te mea i mahi ahau i te he, ka mutu taku.
a mit nem látok, arra taníts te, ha jogtalanságot cselekedtem, nem teszem többé?
33 Kia rite ranei tana utu ki tau e mea ai, i whakakahoretia ai e koe? Mau te whiriwhiri, kahore maku: na mau e korero mai tau i mohio ai.
Vélekedésed szerint fizessen-e, inert megvetetted, mert te választasz s nem én? A mit tudsz, mondd el!
34 Ka korero mai nga tangata ngakau mahara ki ahau, ae ra, nga tangata whakaaro nui e whakarongo ana ki ahau:
Eszes emberek megmondják nekem, s bölcs férfiú, ki rám hallgat:
35 Kahore he matauranga o Hopa i a ia i korero ra, kahore hoki he mahara i roto i ana kupu.
Jób nem tudással beszél és szavai nem belátással valók.
36 He pai me i whakamatauria a Hopa a te mutunga ra ano, mo ana kupu i whakahokia mai nei e ia, he mea i rite ki a nga tangata kikino.
Vajha vizsgáltatnék Jób mindvégig válaszai miatt jogtalan emberek módjára;
37 E tapiritia ana hoki e ia te tutu ki runga ki tona hara, kei te pakipaki ia i ona ringa i waenganui i a tatou, a whakanuia ana e ia ana kupu kite Atua.
mert vétkéhez hozzá tesz bűntettet, tapsolgat köztünk és sokasítja mondásait Istenhez.
