< Salamo 14 >

1 Ho an’ ny mpiventy hira. Nataon’ i Davida.
A karmesternek. Dávidtól. Azt mondta az aljas a szívében: Nincs Isten! Elvetemedtek, utálatosat cselekedtek; nincs, ki jót tenne.
2 Eny an-danitra Jehovah miondrika mijery ny zanak’ olombelona, mba hizaha na misy hendry mitady an’ Andriamanitra.
Az Örökkévaló az égből tekintett le az emberfiakra, hogy lássa, van-e eszes, a ki Istent keresi.
3 Samy efa nivily izy rehetra ka tonga vetaveta avokoa; tsy misy manao ny tsara, na dia iray akory aza.
Mind elpártolt, egyaránt megromlottak; nincs, ki jót tenne, nincs egy sem.
4 Tsy mahalala va ny mpanao ratsy rehetra, izay mihinana ny oloko toy ny fihinan-kanina, ary Jehovah tsy antsoiny?
Nemde megtudják mind, a. kik jogtalanságot cselekszenek, kik népemet eszik, a mint kenyeret esznek, az Örökkévalót nem szólították!
5 Indreo, matahotra dia matahotra izy, satria Andriamanitra no eo amin’ ny taranaka marina.
Ott rettegve rettegtek, mert Isten az igaz nemzedék mellett van.
6 Na dia foananareo aza ny fisainan’ ny ory, Jehovah kosa no arony.
A szegénynek tanácsát megszégyeníthetitek; bízony, az Örökkévaló neki menedéke!
7 Enga anie ka hivoaka avy ao Ziona ny famonjena ny Isiraely! Raha ampodin’ i Jehovah avy amin’ ny fahababoana ny olony, dia ho faly Jakoba, ary ho ravoravo Isiraely.
Vajha eljönne Cziónból Izraél segítsége; mikor az Örökkévaló visszahozza népének foglyait, vigadjon Jákób, örüljön Izraél.

< Salamo 14 >