< Psalmorum 69 >

1 in finem pro his qui commutabuntur David salvum me fac Deus quoniam intraverunt aquae usque ad animam meam
Az éneklőmesternek a sósannimra; Dávidé. Szabadíts meg engemet, oh Isten, mert a vizek lelkemig hatottak.
2 infixus sum in limum profundi et non est substantia veni in altitudines maris et tempestas demersit me
Mély sárba estem be, hol meg nem állhatok; feneketlen örvénybe jutottam, és az áradat elborít engem.
3 laboravi clamans raucae factae sunt fauces meae defecerunt oculi mei dum spero in Deum meum
Elfáradtam a kiáltásban, kiszáradt a torkom; szemeim elbágyadtak, várván Istenemet.
4 multiplicati sunt super capillos capitis mei qui oderunt me gratis confortati sunt qui persecuti sunt me inimici mei iniuste quae non rapui tunc exsolvebam
Többen vannak fejem hajszálainál, a kik ok nélkül gyűlölnek engem; hatalmasok a vesztemre törők, a kik ellenségeim alap nélkül; a mit nem ragadtam el, azt kell megfizetnem!
5 Deus tu scis insipientiam meam et delicta mea a te non sunt abscondita
Oh Isten, te tudod az én balgatagságomat, és az én bűneim nyilván vannak te előtted:
6 non erubescant in me qui expectant te Domine Domine virtutum non confundantur super me qui quaerunt te Deus Israhel
Ne szégyenüljenek meg miattam, a kik te benned remélnek, Uram, Seregeknek Ura! Ne pironkodjanak miattam, a kik téged keresnek, oh Izráelnek Istene!
7 quoniam propter te sustinui obprobrium operuit confusio faciem meam
Mert te éretted viselek gyalázatot, és borítja pironság az én orczámat.
8 extraneus factus sum fratribus meis et peregrinus filiis matris meae
Atyámfiai előtt idegenné lettem, és anyám fiai előtt jövevénynyé.
9 quoniam zelus domus tuae comedit me et obprobria exprobrantium tibi ceciderunt super me
Mivel a te házadhoz való féltő szeretet emészt engem, a te gyalázóidnak gyalázásai hullanak reám.
10 et operui in ieiunio animam meam et factum est in obprobrium mihi
Ha sírok és bőjtöléssel gyötröm lelkemet, az is gyalázatomra válik.
11 et posui vestimentum meum cilicium et factus sum illis in parabolam
Ha gyászruhába öltözöm, akkor példabeszédül vagyok nékik.
12 adversum me exercebantur qui sedebant in porta et in me psallebant qui bibebant vinum
A kapuban ülők rólam szólanak, és a borozók rólam énekelnek.
13 ego vero orationem meam ad te Domine tempus beneplaciti Deus in multitudine misericordiae tuae exaudi me in veritate salutis tuae
Én pedig néked könyörgök, oh Uram; jókedvednek idején, oh Isten, a te kegyelmed sokaságához képest hallgass meg engem a te megszabadító hűségeddel.
14 eripe me de luto ut non infigar liberer ab his qui oderunt me et de profundis aquarum
Ments ki engem az iszapból, hogy el ne sülyedjek; hadd szabaduljak meg gyűlölőimtől és a feneketlen vizekből;
15 non me demergat tempestas aquae neque absorbeat me profundum neque urgeat super me puteus os suum
Hogy el ne borítson a vizek árja, és el ne nyeljen az örvény, és a veremnek szája be ne záruljon felettem!
16 exaudi me Domine quoniam benigna est misericordia tua secundum multitudinem miserationum tuarum respice me
Hallgass meg engem, Uram, mert jó a te kegyelmességed! A te irgalmasságodnak sokasága szerint tekints én reám;
17 et ne avertas faciem tuam a puero tuo quoniam tribulor velociter exaudi me
És ne rejtsd el orczádat a te szolgádtól; mert szorongattatom nagyon: siess, hallgass meg engem!
18 intende animae meae et libera eam propter inimicos meos eripe me
Légy közel az én lelkemhez és váltsd meg azt; az én ellenségeimért szabadíts meg engem.
19 tu scis inproperium meum et confusionem et reverentiam meam
Te tudod az én gyalázatomat, szégyenemet és pirulásomat; jól ismered minden szorongatómat.
20 in conspectu tuo sunt omnes qui tribulant me inproperium expectavit cor meum et miseriam et sustinui qui simul contristaretur et non fuit et qui consolaretur et non inveni
A gyalázat megtörte szívemet és beteggé lettem; várok vala részvétre, de hiába; vigasztalókra, de nem találék.
21 et dederunt in escam meam fel et in siti mea potaverunt me aceto
Sőt ételemben mérget adnak vala, és szomjúságomban eczettel itatnak vala engem.
22 fiat mensa eorum coram ipsis in laqueum et in retributiones et in scandalum
Legyen az ő asztalok előttök tőrré, és a bátorságosoknak hálóvá.
23 obscurentur oculi eorum ne videant et dorsum eorum semper incurva
Setétüljenek meg az ő szemeik, hogy ne lássanak; és az ő derekukat tedd mindenkorra roskataggá.
24 effunde super eos iram tuam et furor irae tuae conprehendat eos
Öntsd ki a te haragodat reájok, és a te haragodnak búsulása érje utól őket.
25 fiat habitatio eorum deserta et in tabernaculis eorum non sit qui inhabitet
Legyen az ő palotájok puszta, és az ő hajlékukban ne legyen lakos;
26 quoniam quem tu percussisti persecuti sunt et super dolorem vulnerum meorum addiderunt
Mert a kit te megvertél, azt üldözik, és a tőled sujtottak fájdalmát szólják meg.
27 adpone iniquitatem super iniquitatem eorum et non intrent in iustitia tua
Szedd össze álnokságaikat, és a te igazságodra ne jussanak el.
28 deleantur de libro viventium et cum iustis non scribantur
Töröltessenek ki az élők könyvéből, és az igazak közé ne irattassanak.
29 ego sum pauper et dolens salus tua Deus suscepit me
Engem pedig, a ki nyomorult és szenvedő vagyok, emeljen fel, oh Isten, a te segedelmed!
30 laudabo nomen Dei cum cantico magnificabo eum in laude
Dicsérem az Istennek nevét énekkel, és magasztalom hálaadással.
31 et placebit Deo super vitulum novellum cornua producentem et ungulas
És kedvesebb lesz az Úr előtt az ökörnél, a szarvas és hasadt körmű tuloknál.
32 videant pauperes et laetentur quaerite Deum et vivet anima vestra
Látják ezt majd a szenvedők és örülnek; ti Istent keresők, elevenedjék a ti szívetek!
33 quoniam exaudivit pauperes Dominus et vinctos suos non despexit
Mert meghallgatja az Úr a szegényeket, és az ő foglyait nem veti meg.
34 laudent illum caeli et terra mare et omnia reptilia in eis
Dicsérjék őt az egek és a föld; a tengerek és a mi csak mozog azokban!
35 quoniam Deus salvam faciet Sion et aedificabuntur civitates Iudaeae et inhabitabunt ibi et hereditate adquirent eam
Mert megtartja Isten a Siont, és megépíti Júdának városait; és ott lakoznak majd és bírni fogják azt.
36 et semen servorum eius possidebunt eam et qui diligunt nomen eius habitabunt in ea
És az ő szolgáinak maradékai öröklik azt, és abban laknak majd, a kik szeretik az ő nevét.

< Psalmorum 69 >