Psalmorum 5

1 In finem pro ea, quæ hereditatem consequitur, Psalmus David. Verba mea auribus percipe Domine, intellige clamorem meum.

Az éneklőmesternek a nehilótra, Dávid zsoltára. Uram, figyelmezz szavaimra; értsd meg az én sóhajtásomat!

2 Intende voci orationis meæ, rex meus et Deus meus.

Ügyelj az én kiáltásom szavára, én Királyom és én Istenem; mert én hozzád imádkozom!

3 Quoniam ad te orabo: Domine mane exaudies vocem meam.

Uram, jó reggel hallgasd meg az én szómat; jó reggel készülök hozzád és vigyázok.

4 Mane astabo tibi et videbo: quoniam non Deus volens iniquitatem tu es.

Mert nem olyan Isten vagy te, a ki hamisságban gyönyörködnél; nem lakhatik tenálad gonosz.

5 Neque habitabit iuxta te malignus: neque permanebunt iniusti ante oculos tuos.

Nem állhatnak meg szemeid előtt a kevélyek, gyűlölsz te minden bűnt cselekedőt.

6 Odisti omnes, qui operantur iniquitatem: perdes omnes, qui loquuntur mendacium. Virum sanguinum et dolosum abominabitur Dominus:

Elveszted, a kik hazugságot szólnak; a vérszopó és álnok embert útálja az Úr.

7 ego autem in multitudine misericordiæ tuæ. Introibo in domum tuam: adorabo ad templum sanctum tuum in timore tuo.

Én pedig a te kegyelmed sokaságából házadba mehetek; leborulok szent templomodban a te félelmedben.

8 Domine deduc me in iustitia tua: propter inimicos meos dirige in conspectu tuo viam meam.

Uram, vezess engem a te igazságodban az én ellenségeim miatt; egyengesd előttem a te útadat!

9 Quoniam non est in ore eorum veritas: cor eorum vanum est.

Mert nincsen az ő szájokban egyenesség, belsejök csupa romlottság; nyitott sír az ő torkuk, nyelvökkel hizelkednek.

10 Sepulchrum patens est guttur eorum, linguis suis dolose agebant, iudica illos Deus. Decidant a cogitationibus suis, secundum multitudinem impietatum eorum expelle eos, quoniam irritaverunt te Domine.

Kárhoztasd őket, oh Isten; essenek el saját tanácsaik által; taszítsd el őket vétkeik sokasága miatt, mert fellázadtak ellened.

11 Et lætentur omnes, qui sperant in te, in æternum exultabunt: et habitabis in eis. Et gloriabuntur in te omnes, qui diligunt nomen tuum,

És majd örülnek mindnyájan, a kik bíznak benned; mindörökké vígadjanak, és te megoltalmazod őket, és örvendeznek te benned, a kik szeretik a te nevedet.

12 quoniam tu benedices iusto. Domine, ut scuto bonæ voluntatis tuæ coronasti nos.

Mert te, Uram, megáldod az igazat, körülveszed a te jóvoltoddal, mint egy paizszsal.