Jeremiæ 51
1 Hæc dicit Dominus: Ecce ego suscitabo super Babylonem et super habitatores eius, qui cor suum levaverunt contra me, quasi ventum pestilentem.
Így szól az Örökkévaló: íme én fölserkentem Bábel ellen és Támadóim-szíve lakói ellen egy pusztítónak szellemét;
2 Et mittam in Babylonem ventilatores, et ventilabunt eam et demolientur terram eius: quoniam venerunt super eam undique in die afflictionis eius.
és kiküldök Bábel ellen megszórókat, hogy megszólják és kiürítsék az országát; bizony ellene voltak köröskörül a veszedelem napján.
3 Non tendat qui tendit arcum suum, et non ascendat loricatus, nolite parcere iuvenibus eius, interficite omnem militiam eius.
Bárhol feszíti a feszítő az íját és bárhol fölemelkedik páncéljában, ne kíméljétek az ifjait, pusztítsátok ki egész seregét.
4 Et cadent interfecti in terra Chaldæorum, et vulnerati in regionibus eius.
És hulljanak el megölöttek a kaldeusok országában és az átszúrottak az utcáiban.
5 Quoniam non fuit viduatus Israel et Iuda a Deo suo Domino exercituum: terra autem eorum repleta est delicto a sancto Israel.
Mert nem özvegy Izrael és Jehúda az Istenétől, az Örökkévalótól, a seregek urától; mert országuk megtelt bűnnel Izrael szentje ellen.
6 Fugite de medio Babylonis, et salvet unusquisque animam suam: nolite tacere super iniquitatem eius: quoniam tempus ultionis est a Domino, vicissitudinem ipse retribuet ei.
Fussatok Bábelből és mentsétek meg ki-ki a lelkét, meg ne semmisüljetek bűne által; mert a bosszú ideje az az Örökkévalónak, tettet fizet ő neki.
7 Calix aureus Babylon in manu Domini, inebrians omnem terram: de vino eius biberunt Gentes, et ideo commotæ sunt.
Arany serleg Bábel az Örökkévaló kezében, megrészegítője az egész földnek; borából ittak nemzetek, azért őrjöngnek nemzetek.
8 Subito cecidit Babylon, et contrita est: ululate super eam, tollite resinam ad dolorem eius, si forte sanetur.
Hirtelen elesett Bábel és megtöretett; jajgassatok miatta, hozzatok balzsamot fájdalmára, hátha meggyógyítható.
9 Curavimus Babylonem, et non est sanata: derelinquamus eam, et eamus unusquisque in terram suam: quoniam pervenit usque ad cælos iudicium eius, et elevatum est usque ad nubes.
Gyógyítgattuk Bábelt, de nem volt gyógyítható, hagyjátok el és menjünk ki-ki az országába, mert az égig ért az ítélete és fölemelkedett a fellegekig.
10 Protulit Dominus iustitias nostras: venite, et narremus in Sion opus Domini Dei nostri.
Kiderítette az Örökkévaló igazainkat; gyertek és beszéljük el Cziónban az Örökkévalónak, Istenünknek művét.
11 Acuite sagittas, implete pharetras: suscitavit Dominus spiritum regum Medorum: et contra Babylonem mens eius est ut perdat eam, quoniam ultio Domini est, ultio templi sui.
Tisztítsátok a nyilakat, töltsétek meg a tegzeket, felserkentette az Örökkévaló Média királyainak szellemét, mert Bábel ellen van szándéka, hogy elpusztítsa, mert az Örökkévaló bosszúja az, templomának a bosszúja.
12 Super muros Babylonis levate signum, augete custodiam: levate custodes, præparate insidias: quia cogitavit Dominus, et fecit quæcumque locutus est contra habitatores Babylonis.
Bábel falai ellen emeljetek zászlót, erősítsétek meg az őrséget, állítsatok föl őröket. helyezzétek el a lesőket! Mert az Örökkévaló ki is gondolta, meg is cselekedte azt, amit kimondott Bábel lakóiról.
13 Quæ habitas super aquas multas, locuples in thesauris: venit finis tuus pedalis præcisionis tuæ.
Nagy vizek mellett lakozó te, kincsekben bővelkedő, megjött a véged, kapzsiságod mértéke.
14 Iuravit Dominus exercituum per animam suam: Quoniam replebo te hominibus quasi brucho, et super te celeuma cantabitur.
Megesküdött az Örökkévaló, a seregek ura önmagára: Bizony megtöltelek annyi emberrel, mint a sáska és kurjantást hangoztatnak fölötted.
15 Qui fecit terram in fortitudine sua, præparavit orbem in sapientia sua, et prudentia sua extendit cælos.
Teremtette a földet erejével, készítette a világot bölcsességével és értelmével kiterjesztette az eget.
16 Dante eo vocem, multiplicantur aquæ in cælo: qui levat nubes ab extremo terræ, fulgura in pluviam fecit: et produxit ventum de thesauris suis.
Amint hangját hallatja, vizek tömege van az égen, felhőket hozott föl a föld végéről; villámokat teremtett az esőnek és kihozta a szelet tárházaiból.
17 Stultus factus est omnis homo a scientia: confusus est omnis conflator in sculptili. quia mendax est conflatio eorum, nec est spiritus in eis.
Elbutult minden ember, nincs megismerés, szégyent vallott minden ötvös a bálványkép miatt, mert hazugság az öntvénye és nincs szellem bennük.
18 Vana sunt opera, et risu digna, in tempore visitationis suæ peribunt.
Hiábavalóság azok, csúfolni való munka, büntetésük idején elvesznek.
19 Non sicut hæc pars Iacob: quia qui fecit omnia ipse est, et Israel sceptrum hereditatis eius: Dominus exercituum nomen eius.
Nem olyan, mint ezek Jákob osztályrésze, mert a mindenség alkotója ő, és Izrael birtokának törzse: Örökkévaló, a seregek ura, az ő neve.
20 Collidis tu mihi vasa belli, et ego collidam in te Gentes, et disperdam in te regna:
Pörölyöm voltál nekem, harcnak a fegyvere: összezúzok veled nemzeteket és megrontok veled királyságokat:
21 et collidam in te equum, et equitem eius: et collidam in te currum, et ascensorem eius:
összezúzok veled lovat és lovast, összezúzok veled szekeret és szekerest:
22 et collidam in te virum et mulierem: et collidam in te senem et puerum: et collidam in te iuvenem et virginem:
összezúzok veled férfit és asszonyt összezúzok veled öreget és fiatalt; összezúzok veled ifjút és hajadont:
23 et collidam in te pastorem et gregem eius: et collidam in te agricolam et iugales eius: et collidam in te duces et magistratus.
összezúzok veled pásztort meg nyáját, összezúzok veled földművest meg igamarháját, összezúzok veled helytartókat és kormányzókat.
24 Et reddam Babyloni, et cunctis habitatoribus Chaldææ omne malum suum, quod fecerunt in Sion, in oculis vestris, ait Dominus.
De megfizetem Bábelnek és mind a Kaszdím lakóinak minden gonoszságukat, melyet elkövettek Cziónban szemeitek láttára, úgymond az Örökkévaló.
25 Ecce ego ad te mons pestifer, ait Dominus, qui corrumpis universam terram: et extendam manum meam super te, et evolvam te de petris, et dabo te in montem combustionis.
Íme én ellened fordulok rontás hegye te, úgymond az Örökkévaló, amely megrontotta az egész földet; kinyújtom rád kezemet és legördítlek a sziklákról és kiégett heggyé teszlek.
26 Et non tollent de te lapidem in angulum, et lapidem in fundamenta, sed perditus in æternum eris, ait Dominus.
És nem vesznek belőled követ sarokra, se követ alapzatra, mert örökös pusztasággá lesz, úgymond az Örökkévaló.
27 Levate signum in terra: clangite buccina in Gentibus, sanctificate super eam Gentes: annunciate contra illam regibus Ararat, Menni, et Ascenez: numerate contra eam Taphsar, adducite equum quasi bruchum aculeatum.
Emeljetek zászlót a földön, fújjatok harsonát a nemzetek között, szenteljetek ellene nemzeteket, hívjátok össze ellene Arárat, Minní és Askenáz királyságait, rendeljetek ellene vezért, hozzatok föl annyi lovat, mint a borzas sáska.
28 Sanctificate contra eam Gentes, reges Mediæ, duces eius, et universos magistratus eius, cunctamque terram potestatis eius.
Szenteljetek ellene nemzeteket: Média királyait, helytartóit és mind a kormányzóit és uralmának egész országát.
29 Et commovebitur terra, et conturbabitur: quia evigilabit contra Babylonem cogitatio Domini ut ponat Terram Babylonis desertam et inhabitabilem.
Megrendült a föld és reszketett, mert beteljesedtek Bábel ellen az Örökkévaló gondolatai, hogy Bábel országát pusztulássá tegye, lakó nélkül.
30 Cessaverunt fortes Babylonis a prælio, habitaverunt in præsidiis: devoratum est robur eorum, et facti sunt quasi mulieres: incensa sunt tabernacula eius, contriti sunt vectes eius.
Megszűntek harcolni Bábel vitézei, a várakban ültek, elapadt a vitézségük, asszonyokká lettek; felgyújtották lakhelyeit, eltörettek reteszei.
31 Currens obviam currenti veniet: et nuncius obvius nuncianti: ut annunciet regi Babylonis quia capta est civitas eius a summo usque ad summum:
Futár futárral szemben fut; hírmondó hírmondóval szemben, hogy hírül adják Bábel királyának, hogy városa bevétetett mindenünnen;
32 et vada præoccupata sunt, et paludes incensæ sunt igni, et viri bellatores conturbati sunt.
és az átkelők elfoglaltattak és a mocsarakat elégették tűzben, a harcosok pedig megrémültek.
33 Quia hæc dicit Dominus exercituum, Deus Israel: Filia Babylonis quasi area, tempus trituræ eius: adhuc modicum, et veniet tempus messionis eius.
Mert így szól az Örökkévaló, a seregek ura, Izrael Istene: Bábel leánya olyan mint a szérű, amikor tapossák; még egy kevés – és megjön az aratás ideje számára.
34 Comedit me, devoravit me Nabuchodonosor rex Babylonis: reddidit me quasi vas inane, absorbuit me quasi draco, replevit ventrem suum teneritudine mea, et eiecit me.
Megevett, kizavart engem Nebúkadnecczár Bábel királya, leállított üres edényként, elnyelt, mint a sárkány, megtöltötte hasát csemegéimmel, eltaszított engem;
35 Iniquitas adversum me, et caro mea super Babylonem, dicit habitatio Sion: et sanguis meus super habitatores Chaldææ, dicit Ierusalem.
sérelmem és húsom Bábelre, mondja Czión lakója, és vérem Kaszdím lakóira, mondja Jeruzsálem.
36 Propterea hæc dicit Dominus: Ecce ego iudicabo causam tuam, et ulciscar ultionem tuam, et desertum faciam mare eius, et siccabo venam eius.
Azért így szól az Örökkévaló: íme én viszem az ügyedet, és bosszút állok érted; kiszárítom a tengerét és kiapasztom a forrását.
37 Et erit Babylon in tumulos, habitatio draconum, stupor, et sibilus, eo quod non sit habitator.
És kőhalmokká lesz Bábel, sakálok tanyájává, iszonyattá és pisszegéssé, lakó nélkül.
38 Simul ut leones rugient, excutient comas veluti catuli leonum.
Egyaránt ordítanak mint fiatal oroszlánok, kurrogtak, mint az oroszlánok kölykei.
39 In calore eorum ponam potus eorum, et inebriabo eos, ut sopiantur, et dormiant somnum sempiternum, et non consurgant, dicit Dominus.
Mikor fölhevülnek, rendezem majd lakomájukat és megrészegítem őket, azért hogy ujjongjanak és aludjanak örök álmot és fel ne ébredjenek, úgymond az Örökkévaló.
40 Deducam eos quasi agnos ad victimam, et quasi arietes cum hœdis.
Leszállítom őket mint bárányokat a levágásra, mint kosokat bakokkal együtt.
41 Quomodo capta est Sesach, et comprehensa est inclyta universæ terræ? quomodo facta est in stuporem Babylon inter gentes?
Mint vétetett be Sésakh és elfoglaltatott az egész föld dicsősége; mint lett pusztulássá Bábel a nemzetek között!
42 Ascendit super Babylonem mare, multitudine fluctuum eius operta est.
Felszállt Bábelre a tenger, zúgó hullámaival elboríttatott.
43 Factæ sunt civitates eius in stuporem, terra inhabitabilis et deserta, terra in qua nullus habitet, nec transeat per eam filius hominis.
Pusztulássá lettek városai, szárazság és sivatag földjévé, oly földdé, hogy bennük nem lakik senki és nem megy át rajtuk ember fia.
44 Et visitabo super Bel in Babylone, et eiiciam quod absorbuerat de ore eius, et non confluent ad eum ultra Gentes, siquidem et murus Babylonis corruet.
Megbüntetem Bélt Bábelben és kiveszem szájából amit elnyelt, és nem özönlenek többé hozzá nemzetek; Bábel fala is ledőlt.
45 Egredimini de medio eius populus meus: ut salvet unusquisque animam suam ab ira furoris Domini.
Vonuljatok ki belőle, népem és mentsétek meg ki-ki a lelkét az Örökkévaló fellobbant haragjától.
46 Et ne forte mollescat cor vestrum, et timeatis auditum, qui audietur in terra: et veniet in anno auditio, et post hunc annum auditio: et iniquitas in terra, et dominator super dominatorem.
De hogy ne csüggedjen szívetek, hogy félnétek a hír miatt, mely hallatszik az országban; jön ugyanis ez évben a hír és az utána való évben is hír, erőszak lesz az országban, uralkodó uralkodó ellen.
47 Propterea ecce dies veniunt, et visitabo super sculptilia Babylonis: et omnis terra eius confundetur, et universi interfecti eius cadent in medio eius.
Azért íme napok jönnek és megbüntetem Bábel bálványképeit és egész országa meg fog szégyenülni és mind a megöltjei elesnek közepette.
48 Et laudabunt super Babylonem cæli et terra, et omnia quæ in eis sunt: quia ab Aquilone venient ei prædones, ait Dominus.
Akkor ujjonganak Bábel fölött ég és föld és mind ami bennük van, mert északról jönnek ellene a pusztítók, úgymond az Örökkévaló.
49 Et quomodo fecit Babylon ut caderent occisi in Israel: sic de Babylone cadent occisi in universa terra.
Bábelnek is el kell esnie, Izrael megöltjeiért: Bábel miatt is elestek az egész föld megöltjei.
50 Qui fugistis gladium, venite, nolite stare: recordamini procul Domini, et Ierusalem ascendat super cor vestrum.
Kardtól menekülők ti, menjetek, ne álljatok meg, emlékezzetek meg messziről az Örökkévalóról, és Jeruzsálem jusson eszetekbe.
51 Confusi sumus, quoniam audivimus opprobrium: operuit ignominia facies nostras: quia venerunt alieni super sanctificationem domus Domini.
Megszégyenültünk, mert gyalázatot hallottunk, szégyen borította arcunkat, mert idegenek jöttek az Örökkévaló házának szentélyei ellen.
52 Propterea ecce dies veniunt, ait Dominus: et visitabo super sculptilia eius, et in omni terra eius mugiet vulneratus.
Azért íme napok jönnek, úgymond az Örökkévaló, és megbüntetem az ő bálványképeit és egész országában hörögnek a megöltek.
53 Si ascenderit Babylon in cælum, et firmaverit in excelso robur suum: a me venient vastatores eius, ait Dominus.
Ha égbe száll Bábel, ha megerősíti hatalma magasságát, tőlem jönnek pusztítók ellene, úgymond az Örökkévaló.
54 Vox clamoris de Babylone, et contritio magna de Terra Chaldæorum:
Jajkiáltás hangja Bábelből és nagy romlás Kaszdím országából!
55 quoniam vastavit Dominus Babylonem, et perdidit ex ea vocem magnam: et sonabunt fluctus eorum quasi aquæ multæ: dedit sonitum vox eorum:
Mert elpusztítja az Örökkévaló Bábelt és elveszíti belőle a nagy zajt; zúgnak majd hullámaik, mint nagy vizek, hallatszik hangjuk zajongása.
56 Quia venit super eam, id est super Babylonem prædo, et apprehensi sunt fortes eius, et emarcuit arcus eorum, quia fortis ultor Dominus reddens retribuet.
Mert jön rá, Bábelre, pusztító és elfogatnak vitézei, megtöretnek íjaik, mert viszonzás Istene az Örökkévaló, fizetve fizet.
57 Et inebriabo principes eius, et sapientes eius, et duces eius, et magistratus eius, et fortes eius: et dormient somnum sempiternum, et non expergiscentur, ait rex, Dominus exercituum nomen eius.
És megrészegítem nagyjait és bölcseit, helytartóit és kormányzóit és vitézeit, örök álmot alusznak és nem ébrednek fel, úgymond a király, Örökkévaló, a seregek ura az ő neve.
58 Hæc dicit Dominus exercituum: Murus Babylonis ille latissimus suffossione suffodietur, et portæ eius excelsæ igni comburentur, et labores populorum ad nihilum, et gentium in ignem erunt, et disperibunt.
Így szól az Örökkévaló, a seregek ura: Bábel fala, a széles, rontva ronttatik le és magas kapui tűzben égettetnek el; fáradnak tehát a népek semmiért és a nemzetek a tűzért és elbágyadnak.
59 Verbum, quod præcepit Ieremias propheta, Saraiæ filio Neriæ filii Maasiæ cum pergeret cum Sedecia rege in Babylonem, in anno quarto regni eius: Saraias autem erat princeps prophetiæ.
Az ige, melyet parancsolt Jirmejáhú próféta Szerájának, Néríja Machszéja fia fiának, midőn Czidkijáhúval, Jehúda királyával Bábelbe ment, uralkodásának negyedik évében, Szerája pedig szállásmester volt.
60 Et scripsit Ieremias omne malum, quod venturum erat super Babylonem in libro uno: omnia verba hæc, quæ scripta sunt contra Babylonem.
És megírta Jirmejáhú mind a veszedelmet, mely majd Bábelre jön, egy könyvben: a Bábelről írt mind e szavakat.
61 Et dixit Ieremias ad Saraiam: Cum veneris in Babylonem, et videris, et legeris omnia verba hæc,
És szólt Jirmejáhú Szerájához: Amint Bábelbe érsz, lásd és olvasd mind e szavakat:
62 dices: Domine tu locutus es contra locum istum ut disperderes eum: ne sit qui in eo habitet ab homine usque ad pecus, et ut sit perpetua solitudo.
és szólj: Örökkévaló, te kimondtad a helyről, hogy kiirtod, úgy, hogy nem lesz benne lakó, embertől állatig, mert örök pusztasággá lesz.
63 Cumque compleveris legere librum istum, ligabis ad eum lapidem, et proiicies illum in medium Euphraten:
És lesz, amint végeztél azzal, hogy elolvastad a könyvet: akkor köss rá követ és dobjad az Eufrátesbe;
64 et dices: Sic submergetur Babylon, et non consurget a facie afflictionis, quam ego adduco super eam, et dissolvetur. Hucusque verba Ieremiæ.
és szólj: így süllyedjen el Bábel és ne támadjon fel, azon veszedelem miatt, melyet én hozok rá; és lankadjanak el. Idáig Jirmejáhú szavai.
