< Psalmorum 114 >

1 Alleluia. In exitu Israel de Ægypto, domus Iacob de populo barbaro:
Mikor Izráel népe kijöve Égyiptomból, Jákóbnak házanépe az idegen nép közül:
2 Facta est Iudæa sanctificatio eius, Israel potestas eius.
Júda lőn az ő szentséges népe és Izráel az ő királysága.
3 Mare vidit, et fugit: Iordanis conversus est retrorsum.
A tenger látá őt és elfutamodék; a Jordán hátrafordula.
4 Montes exultaverunt ut arietes: et colles sicut agni ovium.
A hegyek szöknek vala, mint a kosok, s a halmok, mint a juhoknak bárányai.
5 Quid est tibi mare quod fugisti: et tu Iordanis, quia conversus es retrorsum?
Mi a bajod, te tenger, hogy megfutamodál, és te Jordán, hogy hátrafordulál?
6 Montes exultastis sicut arietes, et colles sicut agni ovium?
Hegyek, hogy szöktök vala, mint a kosok? Ti halmok, mint a juhoknak bárányai?
7 A facie Domini mota est terra, a facie Dei Iacob.
Indulj meg te föld az Úr orczája előtt, a Jákób Istene előtt,
8 Qui convertit petram in stagna aquarum, et rupem in fontes aquarum.
A ki átváltoztatja a kősziklát álló tóvá, és a szirtet vizek forrásává.

< Psalmorum 114 >