Ecclesiastes 10

1 Muscæ morientes perdunt suavitatem unguenti. Pretiosior est sapientia et gloria, parva et ad tempus stultitia.

Halált hozó légy büzhödtté, erjedővé teszi a kenőcskeverőnek olaját; nyomósabb bölcseségnél, dicsőségnél egy kevés balgaság.

2 Cor sapientis in dextera eius, et cor stulti in sinistra illius.

A bölcsnek szive jobbja felől van, és a balgának szíve balja felől.

3 Sed et in via stultus ambulans, cum ipse insipiens sit, omnes stultos æstimat.

Az úton is, a midőn a balgatag jár, hiányzik a szíve, és mindenkinek azt mondja, hogy balgatag ő.

4 Si spiritus potestatem habentis ascenderit super te, locum tuum ne demiseris: quia curatio faciet cessare peccata maxima.

Ha az uralkodónak indulata fölgerjed ellened, helyedet el ne hagyd, mert a szelídség nagy vétségeket enyhít.

5 Est malum quod vidi sub sole, quasi per errorem egrediens a facie principis:

Van egy baj, melyet láttam a nap alatt, – mint egy tévedés, mely a hatalmastól ered:

6 positum stultum in dignitate sublimi, et divites sedere deorsum.

a balgaság nagy magasságba helyeztetett, míg a gazdagok alacsonyságban ülnek.

7 Vidi servos in equis: et principes ambulantes super terram quasi servos.

Szolgákat láttam lovakon, míg vezérek a földön jártak, miként szolgák.

8 Qui fodit foveam, incidet in eam: et qui dissipat sepem, mordebit eum coluber.

A ki vermet ás, belé esik; s a ki falat áttör, azt kígyó marja meg.

9 Qui transfert lapides, affligetur in eis: et qui scindit ligna, vulnerabitur ab eis.

A ki köveket szakít ki, megsérül általuk, a ki fát hasogat, veszélyeztetik általa.

10 Si retusum fuerit ferrum, et hoc non ut prius, sed hebetatum fuerit multo labore, exacuetur, et post industriam sequetur sapientia.

Ha megtompult a vas s ő nem köszörülte meg az élét, akkor meg kell feszíteni az erőt, s ügyes eljárás nyereségét a bölcseség adja.

11 Si mordeat serpens in silentio, nihil eo minus habet qui occulte detrahit.

Ha mar a kígyó, nem lévén igézés, akkor nincsen nyeresége a nyelv emberének.

12 Verba oris sapientis gratia: et labia insipientis præcipitabunt eum:

A bölcs szájának szavai csupa kellem, de a balgának ajkai megrontják őt;

13 Initium verborum eius stultitia, et novissimum oris illius error pessimus.

szája szavainak kezdete balgaság, szájának vége pedig gonosz eszelősség.

14 Stultus verba multiplicat. Ignorat homo quid ante se fuerit: et quid post se futurum sit, quis ei poterit indicare?

S a balgatag szaporítja a szókat; nem tudja az ember azt, a mi lesz, és ahogy lesz ő utána, ki mondhatja meg neki?

15 Labor stultorum affliget eos, qui nesciunt in urbem pergere.

A balgának fáradsága kifárasztja őt, a ki nem tud a városba menni.

16 Væ tibi terra, cuius rex puer est, et cuius principes mane comedunt.

Jaj neked ország, te melynek királya gyermek, míg vezéreid reggel étkeznek!

17 Beata terra, cuius rex nobilis est, et cuius principes vescuntur in tempore suo ad reficiendum, et non ad luxuriam.

Boldog vagy ország, te melynek királya nemesek fia, míg vezéreid a maga idején étkeznek – erőben és nem ivásban.

18 In pigritiis humiliabitur contignatio, et in infirmitate manuum perstillabit domus.

Renyheség folytán sülyed a gerendázat és a kezek tunyasága folytán csepeg a ház.

19 In risum faciunt panem, et vinum ut epulentur viventes: et pecuniæ obediunt omnia.

Vígságra készítenek lakomát és a bor megörvendezteti az életet; a pénz módot ad mindenre.

20 In cogitatione tua regi ne detrahas, et in secreto cubiculi tui ne maledixeris diviti: quia et aves cæli portabunt vocem tuam, et qui habet pennas annunciabit sententiam.

Még gondolatodban se átkozd a királyt és hálóazobáidban se átkozd a gazdagot; mert az ég madara elviszi a hangot és a szárnyas tudtúl adja a szót.