< Luke 18 >

1 Na Jesus el fahk sie pupulyuk nu sin mwet tumal lutlut in akkalemye nu selos lah elos enenu in pre pacl nukewa ac tia fuhleak.
Ἔλεγε δὲ καὶ παραβολὴν αὐτοῖς πρὸς τὸ δεῖν πάντοτε προσεύχεσθαι, καὶ μὴ ἐκκακεῖν,
2 “Oasr sie mwet nununku in sie siti srisrik su tiana sangeng sin God, ku akfulatye kutena mwet.
λέγων, Κριτής τις ἦν ἔν τινι πόλει, τὸν Θεὸν μὴ φοβούμενος, καὶ ἄνθρωπον μὴ ἐντρεπόμενος·
3 Oasr pac katinmas se su muta pac in acn sac, su fahsri na mwet nununku sac ac kwafe sel elan kasrel aksuwosye lokoalok se inmasrol ac mwet se ma alein nu sel.
χήρα δὲ ἦν ἐν τῇ πόλει ἐκείνῃ, καὶ ἤρχετο πρὸς αὐτόν, λέγουσα, Ἐκδίκησόν με ἀπὸ τοῦ ἀντιδίκου μου.
4 Pacl na paht mwet nununku sac tiana oru kutu ma, na tok el sifacna nunku in el mu, ‘Nga finne tia sangeng sin God, ku sunakin kutena mwet,
Καὶ οὐκ ἠθέλησεν ἐπὶ χρόνον· μετὰ δὲ ταῦτα εἶπεν ἐν ἑαυτῷ, Εἰ καὶ τὸν Θεὸν οὐ φοβοῦμαι, καὶ ἄνθρωπον οὐκ ἐντρέπομαι·
5 tusruk ke lupan lokoalok mutan se inge oru nu sik, nga ac kasrel elan eis suwohs ma el suk uh. Nga fin tia, na el ac sifil pacna fahsriyu nwe ke na nga totola na sel!’”
διά γε τὸ παρέχειν μοι κόπον τὴν χήραν ταύτην, ἐκδικήσω αὐτήν, ἵνα μὴ εἰς τέλος ἐρχομένη ὑποπιάζῃ με.
6 Ac Jesus el sifilpa fahk, “Porongo ma mwet nununku koluk sac fahk inge.
Εἶπε δὲ ὁ Κύριος, Ἀκούσατε τί ὁ κριτὴς τῆς ἀδικίας λέγει.
7 Na mea, ya God El ac tia oru pac nununku lal in wo nu sin mwet lal su pang nu sel ke len ac fong in suk kasru sel? Ya El ac pahtlac in kasrelos?
Ὁ δὲ Θεὸς οὐ μὴ ποιήσῃ τὴν ἐκδίκησιν τῶν ἐκλεκτῶν αὐτοῦ τῶν βοώντων πρὸς αὐτὸν ἡμέρας καὶ νυκτός, καὶ μακροθυμῶν ἐπ᾽ αὐτοῖς;
8 Nga fahk nu suwos, El ac fah sa na in oru kasru lal nu selos. Tusruktu, ke Wen nutin Mwet el tuku, ya el ac konauk lulalfongi fin faclu?”
Λέγω ὑμῖν ὅτι ποιήσει τὴν ἐκδίκησιν αὐτῶν ἐν τάχει. Πλὴν ὁ υἱὸς τοῦ ἀνθρώπου ἐλθὼν ἆρα εὑρήσει τὴν πίστιν ἐπὶ τῆς γῆς;
9 Jesus el oayapa fahk pupulyuk se inge nu sin mwet su pangon mu elos mwet suwoswos, ac elos pilesru mwet nukewa sayalos.
Εἶπε δὲ πρός τινας τοὺς πεποιθότας ἐφ᾽ ἑαυτοῖς ὅτι εἰσὶ δίκαιοι, καὶ ἐξουθενοῦντας τοὺς λοιπούς, τὴν παραβολὴν ταύτην·
10 “Sie pacl ah mwet luo utyak nu in Tempul in pre. Sie selos mwet Pharisee, ac el ngia mwet eisani tax.
Ἄνθρωποι δύο ἀνέβησαν εἰς τὸ ἱερὸν προσεύξασθαι· ὁ εἷς Φαρισαῖος, καὶ ὁ ἕτερος τελώνης.
11 Mwet Pharisee sac tuyak ac mukena pre, ‘O God, nga kulo nu sum lah nga tia oana mwet ngia, su rapku ac oru ma sesuwos ac kosro. Nga kulo pac lah nga tia oana mwet eisani tax se ingo.
Ὁ Φαρισαῖος σταθεὶς πρὸς ἑαυτὸν ταῦτα προσηύχετο, Ὁ Θεός, εὐχαριστῶ σοι ὅτι οὐκ εἰμὶ ὥσπερ οἱ λοιποὶ τῶν ἀνθρώπων, ἅρπαγες, ἄδικοι, μοιχοί, ἢ καὶ ὡς οὗτος ὁ τελώνης.
12 Nga lalo len luo ke wik se, ac nga sot nu sum sie tafu singoul ke ma nukewa luk!’
Νηστεύω δὶς τοῦ σαββάτου, ἀποδεκατῶ πάντα ὅσα κτῶμαι.
13 A mwet eisani tax sac tu oetok ah, ac el tia pacna keyak nu lucng ke el pre, a el puok iniwal ac fahk, ‘O God, pakoten nu sik, tuh nga sie mwet koluk!’”
Καὶ ὁ τελώνης μακρόθεν ἑστὼς οὐκ ἤθελεν οὐδὲ τοὺς ὀφθαλμοὺς εἰς τὸν οὐρανὸν ἐπᾶραι, ἀλλ᾽ ἔτυπτεν εἰς τὸ στῆθος αὐτοῦ, λέγων, Ὁ Θεός, ἱλάσθητί μοι τῷ ἁμαρτωλῷ.
14 Ac Jesus el fahk, “Nga fahk nu suwos, mwet eisani tax sac pa God El insewowo se ke el folokla nu lohm sel ah, ac tia mwet Pharisee sac. Tuh kutena mwet su sifacna akfulatyal ac fah akpusiselyeyuk, ac el su sifacna akpusiselyal fah akfulatyeyuk.”
Λέγω ὑμῖν, κατέβη οὗτος δεδικαιωμένος εἰς τὸν οἶκον αὐτοῦ ἢ γὰρ ἐκεῖνος· ὅτι πᾶς ὁ ὑψῶν ἑαυτὸν ταπεινωθήσεται, ὁ δὲ ταπεινῶν ἑαυτὸν ὑψωθήσεται.
15 Kutu mwet uh use tulik srisrik natulos nu yurin Jesus tuh elan filiya paol faclos. Ke mwet tumal lutlut elos liye, elos multikin nu sin mwet ah.
Προσέφερον δὲ αὐτῷ καὶ τὰ βρέφη, ἵνα αὐτῶν ἅπτηται· ἰδόντες δὲ οἱ μαθηταὶ ἐπετίμησαν αὐτοῖς.
16 A Jesus el pangon tulik uh in tuku nu yorol, ac el fahk, “Lela tulik in tuku nu yuruk, ac nikmet ikololosi, tuh Tokosrai lun God ma lalos su oana elos.
Ὁ δὲ Ἰησοῦς προσκαλεσάμενος αὐτὰ εἶπεν, Ἄφετε τὰ παιδία ἔρχεσθαι πρός με, καὶ μὴ κωλύετε αὐτά· τῶν γὰρ τοιούτων ἐστὶν ἡ βασιλεία τοῦ Θεοῦ.
17 Pwayena nga fahk nu suwos, elos na su eis Tokosrai lun God oana sie tulik srisrik ac fah utyak nu we.”
Ἀμὴν λέγω ὑμῖν, ὃς ἐὰν μὴ δέξηται τὴν βασιλείαν τοῦ Θεοῦ ὡς παιδίον, οὐ μὴ εἰσέλθῃ εἰς αὐτήν.
18 Sie mwet kol lun mwet Jew el siyuk sin Jesus, “Mwet Luti wo, mea nga enenu in oru tuh nga fah usrui moul ma pahtpat?” (aiōnios g166)
Καὶ ἐπηρώτησέ τις αὐτὸν ἄρχων, λέγων, Διδάσκαλε ἀγαθέ, τί ποιήσας ζωὴν αἰώνιον κληρονομήσω; (aiōnios g166)
19 Ac Jesus el siyuk sel, “Efu kom ku pangonyu wo? Wangin sie mwet wo, a God mukena.
Εἶπε δὲ αὐτῷ ὁ Ἰησοῦς, Τί με λέγεις ἀγαθόν; Οὐδεὶς ἀγαθός, εἰ μὴ εἷς, ὁ Θεός.
20 Kom etu ma sap uh: ‘Nik kom kosro; nik kom akmas; nik kom pisrapasr; nik kom orek loh kikiap lain mwet; sunakin papa tomom ac nina kiom.’”
Τὰς ἐντολὰς οἶδας, Μὴ μοιχεύσῃς, μὴ φονεύσῃς, μὴ κλέψῃς, μὴ ψευδομαρτυρήσῃς, τίμα τὸν πατέρα σου καὶ τὴν μητέρα σου.
21 Ac mwet sac topuk, “Nga nuna akos ma sap inge nukewa oe ke nga tulik me.”
Ὁ δὲ εἶπε, Ταῦτα πάντα ἐφυλαξάμην ἐκ νεότητός μου.
22 Ke Jesus el lohng ma inge, el fahk nu sel, “Oasr pac ma se lula kom enenu in oru. Kukakunla ma lom nukewa ac sang mani kac an nu sin mwet sukasrup, na ac fah oasr mwe kasrup lom inkusrao; na kom fahsru fahsr tukuk.”
Ἀκούσας δὲ ταῦτα ὁ Ἰησοῦς εἶπεν αὐτῷ, Ἔτι ἕν σοι λείπει· πάντα ὅσα ἔχεις πώλησον, καὶ διάδος πτωχοῖς, καὶ ἕξεις θησαυρὸν ἐν οὐρανῷ· καὶ δεῦρο, ἀκολούθει μοι.
23 Tusruk ke mwet sac lohng ma inge, arulana toasrla insial, mweyen el arulana kasrup.
Ὁ δὲ ἀκούσας ταῦτα περίλυπος ἐγένετο· ἦν γὰρ πλούσιος σφόδρα.
24 Jesus el liye lah mwet sac toasrla ac el fahk, “Arulana upa nu sin mwet kasrup in ilyak nu in Tokosrai lun God!
Ἰδὼν δὲ αὐτὸν ὁ Ἰησοῦς περίλυπον γενόμενον εἶπε, Πῶς δυσκόλως οἱ τὰ χρήματα ἔχοντες εἰσελεύσονται εἰς τὴν βασιλείαν τοῦ Θεοῦ.
25 Ac fisrasr soko camel in fahsr sasla ke mutun soko nilul, liki sie mwet kasrup in utyak nu in Tokosrai lun God.
Εὐκοπώτερον γάρ ἐστι κάμηλον διὰ τρυμαλιᾶς ῥαφίδος εἰσελθεῖν, ἢ πλούσιον εἰς τὴν βασιλείαν τοῦ Θεοῦ εἰσελθεῖν.
26 Na mwet ma lohng kas ma el fahk uh siyuk, “Fin ouingan, su ac ku in moul?”
Εἶπον δὲ οἱ ἀκούσαντες, Καὶ τίς δύναται σωθῆναι;
27 Jesus el topuk, “Ma su kofla orek sin mwet uh, God El ku in oru.”
Ὁ δὲ εἶπε, Τὰ ἀδύνατα παρὰ ἀνθρώποις δυνατά ἐστι παρὰ τῷ Θεῷ.
28 Na Peter el fahk, “Liye, kut filiya ma lasr nukewa ac fahsr tukum.”
Εἶπε δὲ Πέτρος, Ἰδού, ἡμεῖς ἀφήκαμεν πάντα καὶ ἠκολουθήσαμέν σοι.
29 Ac Jesus el fahk nu selos, “Pwayena nga fahk nu suwos, kutena mwet su filiya lohm sel, ku mutan kial, ku mwet wial, ku papa tumal ac nina kial, ku tulik natul ke sripen Tokosrai lun God,
Ὁ δὲ εἶπεν αὐτοῖς, Ἀμὴν λέγω ὑμῖν ὅτι οὐδείς ἐστιν ὃς ἀφῆκεν οἰκίαν, ἢ γονεῖς, ἢ ἀδελφούς, ἢ γυναῖκα, ἢ τέκνα, ἕνεκεν τῆς βασιλείας τοῦ Θεοῦ,
30 el ac fah eis ma yohk liki ke moul se inge, oayapa ke moul se tok uh el ac fah eis moul ma pahtpat.” (aiōn g165, aiōnios g166)
ὃς οὐ μὴ ἀπολάβῃ πολλαπλασίονα ἐν τῷ καιρῷ τούτῳ, καὶ ἐν τῷ αἰῶνι τῷ ἐρχομένῳ ζωὴν αἰώνιον. (aiōn g165, aiōnios g166)
31 Jesus el srela mwet singoul luo uh nu saya ac fahk nu selos, “Lohng akwoye! Kut ac som nu Jerusalem pa inge, yen se ma nukewa mwet palu elos tuh simusla ke Wen nutin Mwet ac akpwayeyuk we.
Παραλαβὼν δὲ τοὺς δώδεκα, εἶπε πρὸς αὐτούς, Ἰδού, ἀναβαίνομεν εἰς Ἱεροσόλυμα, καὶ τελεσθήσεται πάντα τὰ γεγραμμένα διὰ τῶν προφητῶν τῷ υἱῷ τοῦ ἀνθρώπου.
32 Ac fah itukyang el nu inpoun mwet pegan, su ac fah aksruksrukel, fahk kas koluk kacl, ac anel.
Παραδοθήσεται γὰρ τοῖς ἔθνεσι, καὶ ἐμπαιχθήσεται, καὶ ὑβρισθήσεται, καὶ ἐμπτυσθήσεται,
33 Elos ac fah srunglul ac unilya, tusruktu tukun len tolu el ac fah sifil moulyak.”
καὶ μαστιγώσαντες ἀποκτενοῦσιν αὐτόν· καὶ τῇ ἡμέρᾳ τῇ τρίτῃ ἀναστήσεται.
34 Mwet tumal lutlut elos tiana kalem ke ma inge; kalmen kas inge wikla nu selos, ac elos tia etu ma Jesus el kaskas kac uh.
Καὶ αὐτοὶ οὐδὲν τούτων συνῆκαν, καὶ ἦν τὸ ῥῆμα τοῦτο κεκρυμμένον ἀπ᾽ αὐτῶν, καὶ οὐκ ἐγίνωσκον τὰ λεγόμενα.
35 Ke Jesus el tuku apkuranyang nu Jericho, oasr mwet kun se muta sisken inkanek uh ac ngusr.
Ἐγένετο δὲ ἐν τῷ ἐγγίζειν αὐτὸν εἰς Ἰεριχώ, τυφλός τις ἐκάθητο παρὰ τὴν ὁδὸν προσαιτῶν·
36 Ke el lohng ke un mwet uh fahsr alukella el siyuk, “Mea se inge?”
ἀκούσας δὲ ὄχλου διαπορευομένου, ἐπυνθάνετο τί εἴη τοῦτο.
37 Ac elos fahk nu sel, “Jesus lun Nazareth el a fahsryak ngi.”
Ἀπήγγειλαν δὲ αὐτῷ ὅτι Ἰησοῦς ὁ Ναζωραῖος παρέρχεται.
38 Mwet kun sac wowoyak ac fahk, “Jesus! Wen nutin David! Pakomutuk!”
Καὶ ἐβόησε, λέγων, Ἰησοῦ, υἱὲ Δαυίδ, ἐλέησόν με.
39 Mwet ma fahsr meet uh mulat nu sel ac fahk elan misla. Tusruk el wowoyak yohk liki meet, “Wen nutin David! Pakoten nu sik!”
Καὶ οἱ προάγοντες ἐπετίμων αὐτῷ ἵνα σιωπήσῃ· αὐτὸς δὲ πολλῷ μᾶλλον ἔκραζεν, Υἱὲ Δαυίδ, ἐλέησόν με.
40 Ke ma inge Jesus el tui, ac sap in utuku mwet sac nu yorol. Ke el tuku apkuranyang, Jesus el siyuk sel,
Σταθεὶς δὲ ὁ Ἰησοῦς ἐκέλευσεν αὐτὸν ἀχθῆναι πρὸς αὐτόν· ἐγγίσαντος δὲ αὐτοῦ ἐπηρώτησεν αὐτόν,
41 “Mea kom lungse nga in oru nu sum?” Ac el topuk, “Leum, nga ke nga in sifilpa ku in liye.”
λέγων, Τί σοι θέλεις ποιήσω; Ὁ δὲ εἶπε, Κύριε, ἵνα ἀναβλέψω.
42 Jesus el fahk nu sel, “Kwal, kom in liye! Lulalfongi lom akkeyekomla.”
Καὶ ὁ Ἰησοῦς εἶπεν αὐτῷ, Ἀνάβλεψον· ἡ πίστις σου σέσωκέ σε.
43 In pacl sacna el ku lac in liye, ac el fahsr tukun Jesus ac sang kulo nu sin God. Ke un mwet uh liye ma inge, elos nukewa kaksakin God.
Καὶ παραχρῆμα ἀνέβλεψε, καὶ ἠκολούθει αὐτῷ, δοξάζων τὸν Θεόν· καὶ πᾶς ὁ λαὸς ἰδὼν ἔδωκεν αἶνον τῷ Θεῷ.

< Luke 18 >