< Yoana 11 >

1 Mbe munu umwi lisina lyaye Lazaro aliga alwaye. Asokele Bethania, mu musi gunu Mariamu no muyala wejabho Martha.
Ἦν δέ τις ἀσθενῶν, Λάζαρος ἀπὸ Βηθανίας, ἐκ τῆς κώμης Μαρίας καὶ Μάρθας τῆς ἀδελφῆς αὐτῆς.
2 Aliga ni Mariamu uliya oyo abhambagile Lata bhugenyi Marhamu namukubhula ebhigele byaye kwa jifwili jaye, unu omundulume waye Lazaro aliga alwaye.
ἦν δὲ Μαριὰμ ἡ ἀλείψασα τὸν Κύριον μύρῳ καὶ ἐκμάξασα τοὺς πόδας αὐτοῦ ταῖς θριξὶν αὐτῆς, ἧς ὁ ἀδελφὸς Λάζαρος ἠσθένει.
3 Mbe abhasubhati bhanu nibhasila obhulagile ku Yesu nibhaika ati,” Latabhugenyi, lola uliya umwendele alwaye.
ἀπέστειλαν οὖν αἱ ἀδελφαὶ πρὸς αὐτὸν λέγουσαι Κύριε, ἴδε ὃν φιλεῖς ἀσθενεῖ.
4 Yesu ajile ogwa naika ati, Obhulwaye bhunu bhutali bwa kumwita, nawe, kulwalikusho lya Nyamuanga, omwana wa Nyamuanga abhone okukusibwa kubwo bhulwaye.”
ἀκούσας δὲ ὁ Ἰησοῦς εἶπεν Αὕτη ἡ ἀσθένεια οὐκ ἔστιν πρὸς θάνατον ἀλλ’ ὑπὲρ τῆς δόξης τοῦ Θεοῦ, ἵνα δοξασθῇ ὁ Υἱὸς τοῦ Θεοῦ δι’ αὐτῆς.
5 Yesu amwendele Martha no muyala wejabho na Lazaro.
ἠγάπα δὲ ὁ Ἰησοῦς τὴν Μάρθαν καὶ τὴν ἀδελφὴν αὐτῆς καὶ τὸν Λάζαρον.
6 Ajile ongwa ati Lazaro ni mulwaye. Yesu nosayo siku ebhili anu aliga.
ὡς οὖν ἤκουσεν ὅτι ἀσθενεῖ, τότε μὲν ἔμεινεν ἐν ᾧ ἦν τόπῳ δύο ἡμέρας·
7 Nuwo kulinu nabwila abheigisibwa bhaye ati,” chisubheyo Uyahudi lindi.”
ἔπειτα μετὰ τοῦτο λέγει τοῖς μαθηταῖς Ἄγωμεν εἰς τὴν Ἰουδαίαν πάλιν.
8 Abheigisibwa nibhamubwila ati,”Rabi, Wayahudi bhaliga nibhayenja okukulasa amabhui ko wenda okusubheyo lindi.
λέγουσιν αὐτῷ οἱ μαθηταί Ῥαββεί, νῦν ἐζήτουν σε λιθάσαι οἱ Ἰουδαῖοι, καὶ πάλιν ὑπάγεις ἐκεῖ;
9 Yesu nasubya ati, “jisaa ja mu musi jitali ekumina na kabhili? Omunu akalibhata mu mwisi atakutula okwikujulaoku okubha kalola obwelu bwa mu mwisi.
ἀπεκρίθη Ἰησοῦς Οὐχὶ δώδεκα ὧραί εἰσιν τῆς ἡμέρας; ἐάν τις περιπατῇ ἐν τῇ ἡμέρᾳ, οὐ προσκόπτει, ὅτι τὸ φῶς τοῦ κόσμου τούτου βλέπει·
10 Nolwo kutyo akabha nalibhata mungeta kekujula okubha obwelu bhutalimo mukatungilwe kaye.”
ἐὰν δέ τις περιπατῇ ἐν τῇ νυκτί, προσκόπτει, ὅτι τὸ φῶς οὐκ ἔστιν ἐν αὐτῷ.
11 Yesu naika ati emisango jinu, nabhabwila ati,”Omusani weswe Lazaro aongeye, nawe enigenda koleleki nibhone okumulafya okusoka mu ntilo.”
ταῦτα εἶπεν, καὶ μετὰ τοῦτο λέγει αὐτοῖς Λάζαρος ὁ φίλος ἡμῶν κεκοίμηται· ἀλλὰ πορεύομαι ἵνα ἐξυπνίσω αὐτόν.
12 Nuwo abheigisibwa bhaye nibhamubwila ati, Lata bhugenyi, alabha aongeye, kaja okulafya.
εἶπαν οὖν οἱ μαθηταὶ αὐτῷ Κύριε, εἰ κεκοίμηται, σωθήσεται.
13 Omwanya gunu Yesu aikile ku kufwa kwa Lazaro, nawe abhene nibheganilisha ati kaika ingulu wo kuongela kwa ntilo.
εἰρήκει δὲ ὁ Ἰησοῦς περὶ τοῦ θανάτου αὐτοῦ· ἐκεῖνοι δὲ ἔδοξαν ὅτι περὶ τῆς κοιμήσεως τοῦ ὕπνου λέγει.
14 Nuwo Yesu naika nabho bwelu bwlu,”Lazaro afuye.
τότε οὖν εἶπεν αὐτοῖς ὁ Ἰησοῦς παρρησίᾳ Λάζαρος ἀπέθανεν,
15 Ninalikondelelwa kulwemwe, ati natabheyeo celiya koleleki mubhone okwikwilisha. Chigende mumwene.”
καὶ χαίρω δι’ ὑμᾶς, ἵνα πιστεύσητε, ὅτι οὐκ ἤμην ἐκεῖ· ἀλλὰ ἄγωμεν πρὸς αὐτόν.
16 Mbe Tomaso, oyo katogwa amalongo, nabhabwila abheigisibwa bhejabho ati neswe chigende chifwe amwi na Yesu.”
εἶπεν οὖν Θωμᾶς ὁ λεγόμενος Δίδυμος τοῖς συνμαθηταῖς Ἄγωμεν καὶ ἡμεῖς ἵνα ἀποθάνωμεν μετ’ αὐτοῦ.
17 Omwanya Yesu ejile, asangile Lazaro abheye mufwa siku ena.
Ἐλθὼν οὖν ὁ Ἰησοῦς εὗρεν αὐτὸν τέσσαρας ἤδη ἡμέρας ἔχοντα ἐν τῷ μνημείῳ.
18 Bethania yaliga yei na Yerusalemu sitandio makumi gana netanu kutyo.
ἦν δὲ Βηθανία ἐγγὺς τῶν Ἱεροσολύμων ὡς ἀπὸ σταδίων δεκαπέντε.
19 Abhafu agati ya Bhayaudi bhejile ku Martha na Mariamu okubhasilisha kulwo mundulume webwe.
πολλοὶ δὲ ἐκ τῶν Ἰουδαίων ἐληλύθεισαν πρὸς τὴν Μάρθαν καὶ Μαριὰμ, ἵνα παραμυθήσωνται αὐτὰς περὶ τοῦ ἀδελφοῦ.
20 Nuwo Martha ejileongwa ati Yesu kaja, nagenda okumulamila, nawe Mariamu nasigala eyanjile munyumba.
ἡ οὖν Μάρθα ὡς ἤκουσεν ὅτι Ἰησοῦς ἔρχεται, ὑπήντησεν αὐτῷ· Μαριὰμ δὲ ἐν τῷ οἴκῳ ἐκαθέζετο.
21 Mbe Martha namubwila yesu ati,”Lata bhugenyi, wakabheye olio omundulume wani atakafuye.
εἶπεν οὖν ἡ Μάρθα πρὸς Ἰησοῦν Κύριε, εἰ ἦς ὧδε, οὐκ ἂν ἀπέθανεν ὁ ἀδελφός μου.
22 Nolwo woli, nimenyele okubha jone ulasabwa okusoka Kunyamuanga, kakuyana.”
καὶ νῦν οἶδα ὅτι ὅσα ἂν αἰτήσῃ τὸν Θεὸν δώσει σοι ὁ Θεός.
23 Yesu namubwila ati, omundulume wao kasuluka lindi.”
λέγει αὐτῇ ὁ Ἰησοῦς Ἀναστήσεται ὁ ἀδελφός σου.
24 Martha namubwila ati, nimenyele ati, alisukila kubhusoko bwo lusiku lwo bhutelo.”
λέγει αὐτῷ ἡ Μάρθα Οἶδα ὅτι ἀναστήσεται ἐν τῇ ἀναστάσει ἐν τῇ ἐσχάτῃ ἡμέρᾳ.
25 Yesu namubwila ati,” Anye nibhusuko no bhuanga unu kekilisha akabheye afuye nolwo kutyo anobhuanga;
εἶπεν αὐτῇ ὁ Ἰησοῦς Ἐγώ εἰμι ἡ ἀνάστασις καὶ ἡ ζωή· ὁ πιστεύων εἰς ἐμὲ κἂν ἀποθάνῃ ζήσεται,
26 Noyo kekala no kunyikilisha anye atakufwa. We kilisha linu?” (aiōn g165)
καὶ πᾶς ὁ ζῶν καὶ πιστεύων εἰς ἐμὲ οὐ μὴ ἀποθάνῃ εἰς τὸν αἰῶνα· πιστεύεις τοῦτο; (aiōn g165)
27 Namubwila ati,'Nikwo, Lata Bhugenyi nekilisha awe ni Kristo, omwana wa Nyamuanga, unu kaja musi.”
λέγει αὐτῷ Ναί, Κύριε· ἐγὼ πεπίστευκα ὅτι σὺ εἶ ὁ Χριστὸς ὁ Υἱὸς τοῦ Θεοῦ ὁ εἰς τὸν κόσμον ἐρχόμενος.
28 Ejille amala okwaika linu nagenda jaye nabhilikila. omuyala wejabho Mariamu mwitebhe. Naika ati omwiigisha alyanu kakubhilikila.
καὶ τοῦτο εἰποῦσα ἀπῆλθεν καὶ ἐφώνησεν Μαριὰμ τὴν ἀδελφὴν αὐτῆς λάθρᾳ εἰποῦσα Ὁ Διδάσκαλος πάρεστιν καὶ φωνεῖ σε.
29 Mariamu ejile ongwa emukile bhangu, nagenda ku Yesu.
ἐκείνη δὲ ὡς ἤκουσεν, ἐγείρεται ταχὺ καὶ ἤρχετο πρὸς αὐτόν·
30 Yesu aliga achali kukinga mu musi, nawe aliga achali anu Martha.
οὔπω δὲ ἐληλύθει ὁ Ἰησοῦς εἰς τὴν κώμην, ἀλλ’ ἦν ἔτι ἐν τῷ τόπῳ ὅπου ὑπήντησεν αὐτῷ ἡ Μάρθα.
31 Mbe Abhayahudi bhaliga na Mariamu mu nyumba na bhaliya abhasilisya, bhejile bhamulola nemelegulu bhangu no kusoka anja, nibhamulubha; nibhetogela ati kagenda kufwa ajokulila eyo.
οἱ οὖν Ἰουδαῖοι οἱ ὄντες μετ’ αὐτῆς ἐν τῇ οἰκίᾳ καὶ παραμυθούμενοι αὐτήν, ἰδόντες τὴν Μαριὰμ ὅτι ταχέως ἀνέστη καὶ ἐξῆλθεν, ἠκολούθησαν αὐτῇ, δόξαντες ὅτι ὑπάγει εἰς τὸ μνημεῖον ἵνα κλαύσῃ ἐκεῖ.
32 Mbe mariamu ejile akinga aliya Yesu namulola, agwa asi kubhigele byeye namubwila ati,”Lata bhugenyi, wakabheye ulio omundulume wani atakafuye.”
ἡ οὖν Μαριὰμ ὡς ἦλθεν ὅπου ἦν Ἰησοῦς, ἰδοῦσα αὐτὸν ἔπεσεν αὐτοῦ πρὸς τοὺς πόδας, λέγουσα αὐτῷ Κύριε, εἰ ἦς ὧδε, οὐκ ἄν μου ἀπέθανεν ὁ ἀδελφός.
33 Yesu ejilia akamulola nalila, na Abhayahudi nibhaja amwi nage bhaliga nibhalila nalumwa mu mwoyo no kusulumbala;
Ἰησοῦς οὖν ὡς εἶδεν αὐτὴν κλαίουσαν καὶ τοὺς συνελθόντας αὐτῇ Ἰουδαίους κλαίοντας, ἐνεβριμήσατο τῷ πνεύματι καὶ ἐτάραξεν ἑαυτόν,
34 Naika ati,” Mwamuteye aki? nibhamubwila ati, Lata bhugenyi, ija ulole.”
καὶ εἶπεν Ποῦ τεθείκατε αὐτόν; λέγουσιν αὐτῷ Κύριε, ἔρχου καὶ ἴδε.
35 Yesu nalila.
ἐδάκρυσεν ὁ Ἰησοῦς.
36 Mbe Abhayahudi nibhaika ati,” Lola kwoko aliga amwendele Lazaro!”
ἔλεγον οὖν οἱ Ἰουδαῖοι Ἴδε πῶς ἐφίλει αὐτόν.
37 Nawe abhafu agati yebwe nibhaika ati,” Atali unu omunu oyo eguye ameso ga uliya oyo aliga muofu, akatulile okuingilila omunu unu atafwa?”
τινὲς δὲ ἐξ αὐτῶν εἶπαν Οὐκ ἐδύνατο οὗτος ὁ ἀνοίξας τοὺς ὀφθαλμοὺς τοῦ τυφλοῦ ποιῆσαι ἵνα καὶ οὗτος μὴ ἀποθάνῃ;
38 Mbe yesu, nalumwa mumutima gwaye lindi, nagenda kufwa Woli yaliga nsenga, na libhui liteyweko ingulu yaye.
Ἰησοῦς οὖν πάλιν ἐμβριμώμενος ἐν ἑαυτῷ ἔρχεται εἰς τὸ μνημεῖον· ἦν δὲ σπήλαιον, καὶ λίθος ἐπέκειτο ἐπ’ αὐτῷ.
39 Yesu naika ati,” Mulisoshewo libhui.”Martha omuyala wejabho na Lazaro, unu afuye, namubwila Yesu ati,”Lata bhugenyi ku mwanya gunu, omubhili gwabholele, kwo kubha afuye siku ena.”
λέγει ὁ Ἰησοῦς Ἄρατε τὸν λίθον. λέγει αὐτῷ ἡ ἀδελφὴ τοῦ τετελευτηκότος Μάρθα Κύριε, ἤδη ὄζει· τεταρταῖος γάρ ἐστιν.
40 Yesu namubwila ati,”Anye nitakubwiliye ati, ukekilisha, oulola likusho lya Nyamuanga?
λέγει αὐτῇ ὁ Ἰησοῦς Οὐκ εἶπόν σοι ὅτι ἐὰν πιστεύσῃς ὄψῃ τὴν δόξαν τοῦ Θεοῦ;
41 Kulwejo nasoshao libhui. Yesu nenamusha ameso gaye ingulu anaika ati,”Lata enikusima okubha wanyuguwe.
ἦραν οὖν τὸν λίθον. ὁ δὲ Ἰησοῦς ἦρεν τοὺς ὀφθαλμοὺς ἄνω καὶ εἶπεν Πάτερ, εὐχαριστῶ σοι ὅτι ἤκουσάς μου.
42 Nimenyele ati ounyungwa kusiku, nawe kulwa likofyanya linu lisingiye koleleki naike jinu, bhabhone okwikilisha ati awe wantumele.”
ἐγὼ δὲ ᾔδειν ὅτι πάντοτέ μου ἀκούεις· ἀλλὰ διὰ τὸν ὄχλον τὸν περιεστῶτα εἶπον, ἵνα πιστεύσωσιν ὅτι σύ με ἀπέστειλας.
43 Ejile amala okwika kutyo, nalila kwo bhulaka bhenene,”Lazaro, soka anja!”
καὶ ταῦτα εἰπὼν φωνῇ μεγάλῃ ἐκραύγασεν Λάζαρε, δεῦρο ἔξω.
44 Omufuye nasoka anja abhoyelwe amabhoko na magulu kwo mwenda gwo kusikilwa no bhusu bwaye bhubhoyelwe nechitambala.” Yesu nabhabwila ati,”Nimumusulumule musige agende.”
ἐξῆλθεν ὁ τεθνηκὼς δεδεμένος τοὺς πόδας καὶ τὰς χεῖρας κειρίαις, καὶ ἡ ὄψις αὐτοῦ σουδαρίῳ περιεδέδετο. λέγει αὐτοῖς ὁ Ἰησοῦς Λύσατε αὐτὸν καὶ ἄφετε αὐτὸν ὑπάγειν.
45 Mbe Abhayahudi bhafu bhejile ku Mariamu no kumulola Yesu echoakolele, nibhamwilisha;
Πολλοὶ οὖν ἐκ τῶν Ἰουδαίων, οἱ ἐλθόντες πρὸς τὴν Μαριὰμ καὶ θεασάμενοι ὃ ἐποίησεν, ἐπίστευσαν εἰς αὐτόν·
46 Nawe abhandi yebwe bhagendele ku Mafalisayo nibhamubwila emisango ejoakolele Yesu.
τινὲς δὲ ἐξ αὐτῶν ἀπῆλθον πρὸς τοὺς Φαρισαίους καὶ εἶπαν αὐτοῖς ἃ ἐποίησεν Ἰησοῦς.
47 Niwo abhakulu bha bhagabhisi na bhafalisayo nibhekumanya amwi muchilaji nibhaika ati,”chikole kutiki? omunu unu kakola ebhibhalikisho bhafu.
Συνήγαγον οὖν οἱ ἀρχιερεῖς καὶ οἱ Φαρισαῖοι συνέδριον, καὶ ἔλεγον Τί ποιοῦμεν, ὅτι οὗτος ὁ ἄνθρωπος πολλὰ ποιεῖ σημεῖα;
48 Alabha chikamusiga kutyo wenyele, bhone abhamwilisha; Abhalumi bhalija okugega byona isi yeswe na liyanga lyeswe.”
ἐὰν ἀφῶμεν αὐτὸν οὕτως, πάντες πιστεύσουσιν εἰς αὐτόν, καὶ ἐλεύσονται οἱ Ῥωμαῖοι καὶ ἀροῦσιν ἡμῶν καὶ τὸν τόπον καὶ τὸ ἔθνος.
49 Nolwo kutyo, omunu umwi mu bhona, Kayafa, aliga mugabhisi Omukulu mumwaka ogwo, nabhabwila ati, “Mutakumenya chonachona chimali.
εἷς δέ τις ἐξ αὐτῶν Καϊάφας, ἀρχιερεὺς ὢν τοῦ ἐνιαυτοῦ ἐκείνου, εἶπεν αὐτοῖς Ὑμεῖς οὐκ οἴδατε οὐδέν,
50 Mutakwiganilisha ati kubheile kwemwe ati omunu umwi kwiile okufwa kulwa bhanu kukila liyanga lyona no kubhulao.”
οὐδὲ λογίζεσθε ὅτι συμφέρει ὑμῖν ἵνα εἷς ἄνθρωπος ἀποθάνῃ ὑπὲρ τοῦ λαοῦ καὶ μὴ ὅλον τὸ ἔθνος ἀπόληται.
51 Ganu atagaikile kwokubha omwene aliga mugabhisi omukulu omwaka guliya, nalagila ati Yesu kafwa kulwa liyanga;
τοῦτο δὲ ἀφ’ ἑαυτοῦ οὐκ εἶπεν, ἀλλὰ ἀρχιερεὺς ὢν τοῦ ἐνιαυτοῦ ἐκείνου ἐπροφήτευσεν ὅτι ἔμελλεν Ἰησοῦς ἀποθνήσκειν ὑπὲρ τοῦ ἔθνους,
52 Neswe kulwa liyanga Yesu abhone okubhakumanya abhana bha Nyamuanga bhanu bhanyalambukile kulakula.
καὶ οὐχ ὑπὲρ τοῦ ἔθνους μόνον, ἀλλ’ ἵνα καὶ τὰ τέκνα τοῦ Θεοῦ τὰ διεσκορπισμένα συναγάγῃ εἰς ἕν.
53 Kulwejo okusoka kulusiku olwo nokugendelela nibhalwaja okumwita Yesu.
ἀπ’ ἐκείνης οὖν τῆς ἡμέρας ἐβουλεύσαντο ἵνα ἀποκτείνωσιν αὐτόν.
54 Yesu atalibhatile lindi bwelu bwelu agati ya Bhayaudi, nawe nasokayo nagenda ku chalo chiliyei na ibhala mu mu si ngutogwa Efraimu. Hao eyanjile na bheigisibwa.
Ὁ οὖν Ἰησοῦς οὐκέτι παρρησίᾳ περιεπάτει ἐν τοῖς Ἰουδαίοις, ἀλλὰ ἀπῆλθεν ἐκεῖθεν εἰς τὴν χώραν ἐγγὺς τῆς ἐρήμου, εἰς Ἐφραὶμ λεγομένην πόλιν, κἀκεῖ ἔμεινεν μετὰ τῶν μαθητῶν.
55 Nawe Ipasaka ya Bhayaudi yaliga ayei nabhafu, nibhalinya okugenda Yerusalemu anja yo mu si ichali okubha ipasaka koleleki bhabhone okwiyesha abhene.
Ἦν δὲ ἐγγὺς τὸ πάσχα τῶν Ἰουδαίων, καὶ ἀνέβησαν πολλοὶ εἰς Ἱεροσόλυμα ἐκ τῆς χώρας πρὸ τοῦ πάσχα, ἵνα ἁγνίσωσιν ἑαυτούς.
56 Bhaliga nibhamuyenja Yesu, nibhaikana bhuli umwi awobhaliga bhemeleguyu muyekalu, “Omwiganilisha kutiki? Ati atakuja ku malya?”
ἐζήτουν οὖν τὸν Ἰησοῦν καὶ ἔλεγον μετ’ ἀλλήλων ἐν τῷ ἱερῷ ἑστηκότες Τί δοκεῖ ὑμῖν; ὅτι οὐ μὴ ἔλθῃ εἰς τὴν ἑορτήν;
57 Omwanya gunu abhakulu bha bhagabhisi na bhafarisayo bhaliga bhasosishe obhulamusi ati alabha umwi akamenya Yesu anu ali, aiki koleleki bhabhone okumugwata.
δεδώκεισαν δὲ οἱ ἀρχιερεῖς καὶ οἱ Φαρισαῖοι ἐντολὰς ἵνα ἐάν τις γνῷ ποῦ ἐστιν μηνύσῃ, ὅπως πιάσωσιν αὐτόν.

< Yoana 11 >