< ローマ人への手紙 11 >

1 第三款 イスラエル人に取りての大いなる慰 然らば我は言はん、神は其民を棄て給ひしかと、然らず、其は我もイスラエル人にして、アブラハムの裔、ベンヤミンの族なればなり。
Kérdem tehát: Elvetette Isten az ő népét? Semmiképpen! Hiszen én is izraelita vagyok, Ábrahám utódai közül és Benjámin törzséből való.
2 神は豫知し給ひし己の民を棄て給はざりしなり。汝等エリアに就きて聖書の曰へる事を知らざるか、即ち彼イスラエル人を神に訟へて言へらく、
Nem vetette el Isten az ő népét, amelyet kiválasztott. Vagy nem tudjátok, mit mond az Írás Illésről, amikor vádat emel Istennél Izrael ellen:
3 「主よ、彼等は主の預言者等を殺し、悉く主の祭壇を毀てり、然て我一人殘れるに、尚我命を求めんとするなり」と。
„Uram a te prófétáidat megölték, és a te oltáraidat lerombolták, és csak én maradtam egyedül, és nekem is életemre törnek.“
4 而して神の御答に何と曰へるぞ、「我は己の為に、バアルの前に跪かざる七千の男子を殘したるなり」と。
De mit mond neki az isteni felelet? „Meghagytam magamnak hétezer embert, akik nem hajtottak térdet a Baálnak.“
5 斯の如く、今の時も亦恩寵の撰に由りて殘れる者は救はれたり。
Így tehát most is van maradék a kegyelemből való kiválasztás szerint.
6 恩寵に由れば業に由るに非ず、然らざれば恩寵は最早恩寵に非ざるべし。
Ha pedig kegyelemből, akkor nem cselekedetekből. Különben a kegyelem nem volna kegyelem. Ha pedig cselekedetekből, akkor nem kegyelemből. Különben a cselekedet nem volna cselekedet.
7 然らば何ぞや、イスラエル人は其求め居たりし所を得ず、撰まれたる人は之を得て、他の人は頑固になれり。
Mi tehát a helyzet? Amire Izrael törekedett, azt nem nyerte el. A választottak ellenben elnyerték, a többiek pedig megkeményíttettek.
8 録して、「神は彼等に茫然たる精神、見得べからざる目、聞得べからざる耳を賜ひて今日に至る」、とあるが如し。
Amint meg van írva: „Isten a kábultság lelkét adta nekik: szemeket, hogy ne lássanak, füleket, hogy ne halljanak, mind e mai napig.“
9 ダヴィド又曰く「願はくは彼等の食卓、網となり、罠となり、躓くものとなり、報となれかし、
Dávid is ezt mondja: „Legyen az ő asztaluk számukra csapdává, hálóvá, megbotlássá és megtorlássá.
10 其目は眩みて見えざらしめ、其背は何時も屈ましめ給へ」、と。
Sötétüljön el szemük, hogy ne lássanak, és hátukat mindenkorra görbítsd meg.“
11 然れば我は言はん、彼等の躓きしは倒れん為なるかと、然らず、却て彼等を妬ましむる様、其堕落によりて、救は異邦人の上に來れり。
Kérdem tehát: Azért botlottak meg, hogy elessenek? Semmiképpen! Hanem az ő elesésük miatt lett a pogányoké az üdvösség, hogy féltékennyé tegye Izraelt.
12 若彼等の堕落が世の富となり、其減少は異邦人の富とならば、况や彼等の全數をや。
Ha pedig elesésük a világ gazdagsága lett, és az ő vereségük a pogányok gazdagsága, mennyivel inkább az lesz, ha teljes számban megtérnek.
13 蓋我、汝等異邦人に謂はん、我異邦人の使徒たる間は、我が[聖]役に榮誉を來さん。
Mert nektek mondom, pogányoknak: mivel én a pogányoknak apostola vagyok, szolgálatomat azzal dicsőítem,
14 是如何にもして、我骨肉たる者を刺激して之を励まし、其幾何かを救はん為なり。
ha féltékennyé teszem az én atyámfiait, és így megtarthatnék közülük némelyeket.
15 蓋彼等の排斥が世の和睦とならば、其採用は豈死より再生するに同じからざらんや。
Mert ha az ő elvettetésük a világ békességét szolgálta, mi mást jelenthetne befogadásuk, ha nem életet a halálból?
16 若麪の初穂聖ならば全體も然あるべく、根聖ならば枝も然あるべし。
Ha pedig a tészta zsengéje szent, akkor a kenyér is az, és ha a gyökér szent, akkor az ágak is azok.
17 假令幾何かの枝折られて、野生の橄欖たりし汝之に接がれ、橄欖の根と液汁とを共にするものとなりたりとも、
Ha pedig egyes ágak kitörettek, te pedig vadolajfa létedre beoltattál azok közé, és részese lettél az olajfa gyökerének és nedvének,
18 枝に向ひて誇ること勿れ、誇らんとするも、汝が根を保つに非ずして根こそ汝を保つなれ。
ne kevélykedj az ágakkal szemben. Ha pedig kevélykedsz, tudd meg: nem te hordozod a gyökeret, hanem a gyökér téged.
19 汝或は言はん、枝の折られしは我が接がれん為なりと。
Azt mondod erre: Azért törettek ki az ágak, hogy én oltattassam be.
20 諾し、彼等は其不信仰に由りて折られしに、汝は信仰に由りて立てるなり。然れど驕ること勿れ、却て懼れよ。
Úgy van: hitetlenségük miatt törettek ki, te pedig hit által állsz. Fel ne fuvalkodjál, hanem félj.
21 蓋神は原樹の枝を惜み給はざりしなれば、恐くは汝をも惜み給はざるべし。
Mert ha Isten a természetes ágaknak nem kedvezett, majd neked sem fog kedvezni.
22 然れば神の慈愛と厳格とを見よ、倒れし人々に對しては惟厳格、汝に對しては惟慈愛、但是汝が其慈愛に止ればのみ、然らずんば汝も取除かるべし。
Lásd meg tehát Isten jóságát és keménységét: keménységét azok iránt, akik elestek, irántad pedig jóságát, ha ugyan megmaradsz jóságában, mert különben te is kivágatol.
23 彼等も若不信仰に止らずば接がるるならん、其は神は再び之を接ぐことを得給へばなり。
Viszont azok, ha nem maradnak meg hitetlenségükben, beoltatnak, mert Isten ismét beolthatja őket.
24 汝は生來野生なる橄欖より切取られ、其本性に反して好き橄欖に接がれたれば、况や本性のものが原の橄欖に接がるるをや。
Mert ha te a természetes vadolajfából kivágattál, és a természet rendje ellenére beoltattál a szelíd olajfába, mennyivel inkább beoltatnak azok saját olajfájukba!
25 兄弟等よ、自ら敏しとする事なからん為に、我は汝等が此奥義を知らざるを好まず、即ちイスラエルの幾部分の頑固になれるは、異邦人全體の入來るまでなり。
Nem akarom, hogy ne tudjátok, atyámfiai, azt a titkot, – bölcsnek tartva magatokat –, hogy a megkeményedés Izraelre nézve csak rész szerint való, amíg a pogányok teljes számban be nem jutnak,
26 斯てイスラエルは挙りて救はるるに至るべし、録して、「救ふ者シオンに來り、ヤコブより不敬を去らしめん。
és így üdvözülni fog az egész Izrael, ahogy meg van írva: „Eljön Sionból a Szabadító, és eltörli Jákób gonoszságát,
27 我彼等の罪を取除きたらん時、彼等と結ぶべき約束は是なり」、とあるが如し。
és én ezt a szövetségemet adom nekik, amikor eltörlöm bűneiket.“
28 福音に就きては、彼等汝等の為に敵なれども、選抜に就きては其祖先の為に至愛の者なり、
Az evangéliumra nézve ugyan ellenségek – tiértetek, de a kiválasztásra nézve szeretettek az ősatyákért.
29 其は神の賜と召とは、取消さるる事なければなり。
Mert visszavonhatatlanok Isten ajándékai és az ő elhívása.
30 斯て汝等も原神に從はざりしに、今や彼等の不從順に由りて慈悲を蒙りし如く、
Mert ahogyan ti egykor nem engedelmeskedtetek Istennek, most pedig irgalmasságot nyertetek az ő engedetlenségük révén,
31 今彼等の從はざるも亦汝等の[蒙りし]慈悲に由りて己も慈悲を蒙らん為なり。
úgy ők is most engedetlenek, hogy a nektek jutott irgalom révén ők is irgalmasságot nyerjenek.
32 是衆人を憫み給はん為に、神が之を不從順に籠め給へるなり。 (eleēsē g1653)
Mert Isten mindenkit engedetlenségbe zárt, hogy mindenkin megkönyörüljön. (eleēsē g1653)
33 嗚呼高大なる哉、神の富と智恵と知識と。其判定の覚り難さよ、其道の極め難さよ。
Ó, Isten gazdagságának, bölcsességének és tudásának mélysége! Milyen kikutathatatlanok az ő ítéletei és kinyomozhatatlanok az ő útjai!
34 誰か主の御心を知り、誰か之と共に議りたるぞ。
Ugyan „ki ismerte meg az Úr gondolatait? Vagy ki volt neki tanácsadója?
35 誰か先之に與へて、其報を得ん者ぞ。
Vagy ki adott előbb neki, hogy vissza kellene fizetnie?“
36 蓋萬事は彼に倚りて彼を以て彼の為に在り、光榮世々彼に歸す、アメン。 (aiōn g165)
Mert tőle, általa és érte van minden. Övé a dicsőség mindörökké. Ámen. (aiōn g165)

< ローマ人への手紙 11 >