ゼカリヤ書 2

1 またわたしが目をあげて見ていると、見よ、ひとりの人が、測りなわを手に持っているので、

Fölemeltem a szemeimet és láttam, s íme egy férfiú, s kezében mérő kötél.

2 「あなたはどこへ行くのですか」と尋ねると、その人はわたしに言った、「エルサレムを測って、その広さと、長さを見ようとするのです」。

És mondtam: Hová mégy? Szólt hozzám: Kimérni Jeruzsálemet, hogy lássam, mennyi a szélessége és mennyi a hossza.

3 すると見よ、わたしと語る天の使が出て行くと、またひとりの天の使が出てきて、これに出会って、

És íme, az angyal, ki velem beszélt, elment, és egy másik angyal kiment elejébe.

4 言った、「走って行って、あの若い人に言いなさい、『エルサレムはその中に、人と家畜が多くなるので、城壁のない村里のように、人の住む所となるでしょう。

És szólt hozzá: Fuss, beszélj amaz ifjúhoz, mondván nyílt városként lesz majd lakva Jeruzsálem a benne levő ember és barom sokasága, miatt.

5 主は仰せられます、わたしはその周囲で火の城壁となり、その中で栄光となる』と」。

Én pedig leszek neki, úgymond az Örökkévaló, tüzes fal gyanánt köröskörül, és dicsőségül leszek benne.

6 主は仰せられる、さあ、北の地から逃げて来なさい。わたしはあなたがたを、天の四方の風のように散らしたからである。

Haj, haj, fussatok hát az észak országából, úgymond az Örökkévaló; mert az égnek négy széle szerint szórtalak el benneteket, úgymond az Örökkévaló.

7 さあ、バビロンの娘と共にいる者よ、シオンにのがれなさい。

Haj, Czión, menekülj, lakója te Bábel leányának.

8 あなたがたにさわる者は、彼の目の玉にさわるのであるから、あなたがたを捕えていった国々の民に、その栄光にしたがって、わたしをつかわされた万軍の主は、こう仰せられる、

Mert így szól az Örökkévaló, a seregek ura: dicsőség után küldött engem azon nemzetekhez, melyek kifosztottak benneteket; mert ki hozzátok nyúl, az saját szemefényéhez nyúl.

9 「見よ、わたしは彼らの上に手を振る。彼らは自分に仕えた者のとりことなる。その時あなたがたは万軍の主が、わたしをつかわされたことを知る。

Mert íme, én kezemet emelem reájuk, hogy zsákmányul legyenek szolgáiknak; és megtudjátok, hogy az Örökkévaló, a seregek ura küldött engem.

10 主は言われる、シオンの娘よ、喜び歌え。わたしが来て、あなたの中に住むからである。

Ujjongj és örülj, Czión leánya, mert íme én megyek, hogy lakozzam közepetted, úgymond az Örökkévaló.

11 その日には、多くの国民が主に連なって、わたしの民となる。わたしはあなたの中に住む。

Majd csatlakoznak számos nemzetek az Örökkévalóhoz ama napon és lesznek nekem népül és majd lakozom közepetted, és megtudod, hogy az Örökkévaló, a seregek ura küldött engem hozzád.

12 あなたは万軍の主が、わたしをあなたにつかわされたことを知る。主は聖地で、ユダを自分の分として取り、エルサレムを再び選ばれるであろう」。

És bírni fogja az Örökkévaló Jehúdát, mint osztályrészét, a szerit földön, és újból kiválasztja Jeruzsálemet.

13 すべて肉なる者よ、主の前に静まれ。主はその聖なるすみかから立ちあがられたからである。

Csitt, minden halandó, az Örökkévaló előtt! Mert fölserkent az ő szent hajlékából.