< 詩篇 44 >

1 聖歌隊の指揮者によってうたわせたコラの子のマスキールの歌 神よ、いにしえ、われらの先祖たちの日に、あなたがなされたみわざを彼らがわれらに語ったのを耳で聞きました。
Az éneklőmesternek; a Kóráh fiainak tanítása. Oh Isten! füleinkkel hallottuk, atyáink beszélték el nékünk a dolgot, a melyet napjaikban, a hajdankor napjaiban cselekedtél.
2 すなわちあなたはみ手をもって、もろもろの国民を追い払ってわれらの先祖たちを植え、またもろもろの民を悩まして、われらの先祖たちをふえ広がらせられました。
Nemzeteket űztél te ki saját kezeddel, őket pedig beplántáltad; népeket törtél össze, őket pedig kiterjesztetted.
3 彼らは自分のつるぎによって国を獲たのでなく、また自分の腕によって勝利を得たのでもありません。ただあなたの右の手、あなたの腕、あなたのみ顔の光によるのでした。あなたが彼らを恵まれたからです。
Mert nem az ő fegyverökkel szereztek földet, és nem az ő karjok segített nékik; hanem a te jobbod, a te karod és a te orczád világossága, mert kedvelted őket.
4 あなたはわが王、わが神、ヤコブのために勝利を定められる方です。
Te magad vagy az én királyom oh Isten! Rendelj segítséget Jákóbnak!
5 われらはあなたによって、あだを押し倒し、われらに立ちむかう者を、み名によって踏みにじるのです。
Általad verjük le szorongatóinkat; a te neveddel tapodjuk le támadóinkat.
6 わたしは自分の弓を頼まず、わたしのつるぎもまた、わたしを救うことができないからです。
Mert nem az ívemben bízom, és kardom sem védelmez meg engem;
7 しかしあなたはわれらをあだから救い、われらを憎む者をはずかしめられました。
Hanem te szabadítasz meg minket szorongatóinktól, és gyűlölőinket te szégyeníted meg.
8 われらは常に神によって誇り、とこしえにあなたのみ名に感謝するでしょう。 (セラ)
Dicsérjük Istent mindennap, és mindörökké magasztaljuk nevedet. (Szela)
9 ところがあなたはわれらを捨てて恥を負わせ、われらの軍勢と共に出て行かれませんでした。
Mégis megvetettél, meggyaláztál minket, és nem vonulsz ki seregeinkkel.
10 あなたがわれらをあだの前から退かせられたので、われらの敵は心のままにかすめ奪いました。
Megfutamítottál minket szorongatóink előtt, és a kik gyűlölnek minket, fosztogattak magoknak.
11 あなたはわれらをほふられる羊のようにし、またもろもろの国民のなかに散らされました。
Oda dobtál minket vágó-juhok gyanánt, és szétszórtál minket a nemzetek között.
12 あなたはわずかの金であなたの民を売り、彼らのために高い価を求められませんでした。
Eladtad a te népedet nagy olcsón, és nem becsülted az árát magasra.
13 あなたはわれらを隣り人にそしらせ、われらをめぐる者どもに侮らせ、あざけらせられました。
Csúfságul vetettél oda minket szomszédainknak, gúnyra és nevetségre a körültünk levőknek.
14 またもろもろの国民のなかにわれらを笑い草とし、もろもろの民のなかに笑い者とされました。
Példabeszédül vetettél oda a pogányoknak, fejcsóválásra a népeknek.
15 わがはずかしめはひねもすわたしの前にあり、恥はわたしの顔をおおいました。
Gyalázatom naponta előttem van, és orczám szégyene elborít engem.
16 これはそしる者と、ののしる者の言葉により、敵と、恨みを報いる者のゆえによるのです。
A csúfolók és káromlók szaváért, az ellenség és a bosszúálló miatt.
17 これらの事が皆われらに臨みましたが、われらはあなたを忘れず、あなたの契約にそむくことがありませんでした。
Mindez utolért minket, mégsem feledtünk el téged, és nem szegtük meg a te frigyedet.
18 われらの心はたじろがず、またわれらの歩みはあなたの道を離れませんでした。
Nem pártolt el tőled a mi szívünk, sem lépésünk nem tért le a te ösvényedről:
19 それでもあなたは山犬の住む所でわれらを砕き、暗やみをもってわれらをおおわれました。
Noha kiűztél minket a sakálok helyére, és reánk borítottad a halál árnyékát.
20 われらがもしわれらの神の名を忘れ、ほかの神に手を伸べたことがあったならば、
Ha elfeledtük volna Istenünk nevét, és kiterjesztettük volna kezünket idegen istenhez:
21 神はこれを見あらわされないでしょうか。神は心の秘密をも知っておられるからです。
Nemde kifürkészte volna ezt Isten? Mert ő jól ismeri a szívnek titkait.
22 ところがわれらはあなたのためにひねもす殺されて、ほふられる羊のようにみなされました。
Bizony te éretted gyilkoltak minket mindennapon; tekintettek bennünket, mint vágó-juhokat.
23 主よ、起きてください。なぜ眠っておられるのですか。目をさましてください。われらをとこしえに捨てないでください。
Serkenj fel! Miért alszol Uram?! Kelj fel, ne vess el minket örökké!
24 なぜあなたはみ顔を隠されるのですか。なぜわれらの悩みと、しえたげをお忘れになるのですか。
Miért rejted el orczádat, és felejted el nyomorúságunkat és háborúságunkat?
25 まことにわれらの魂はかがんで、ちりに伏し、われらのからだは土につきました。
Bizony porba hanyatlik lelkünk, a földhöz tapad testünk.
26 起きて、われらをお助けください。あなたのいつくしみのゆえに、われらをあがなってください。
Kelj fel a mi segítségünkre, ments meg minket a te kegyelmedért!

< 詩篇 44 >