< 哀歌 5 >

1 主よ、われわれに臨んだ事を覚えてください。われわれのはずかしめを顧みてください。
Emlékezzél meg Uram, mi esett meg rajtunk; tekintsd meg és lásd meg gyalázatunkat!
2 われわれの嗣業は他国の人に移り、家は異邦人のものとなった。
A mi örökségünk idegenekre szállt; házaink a jövevényekéi.
3 われわれはみなしごとなって父はなく、母はやもめにひとしい。
Apátlan árvák lettünk; anyáink, mint az özvegyek.
4 われわれは金を出して水を飲み、価を払って、たきぎを獲なければならない。
Vizünket pénzért iszszuk, tűzifánkat áron kapjuk.
5 われわれは首にくびきをかけられて追い使われ、疲れても休むことができない。
Nyakunknál fogva hajtatunk; elfáradtunk, nincsen nyugtunk.
6 われわれは足りるだけの食物を獲るために、エジプトおよびアッスリヤに手をさし伸べた。
Égyiptomnak adtunk kezet, az assziroknak, hogy jóllakjunk kenyérrel.
7 われわれの先祖は罪を犯して、すでに世になく、われわれはその不義の責めを負っている。
Apáink vétkeztek; nincsenek; mi hordozzuk vétkeiket.
8 奴隷であった者がわれわれを治めるが、われわれをその手から救い出す者がない。
Szolgák uralkodnak rajtunk; nincs a ki megszabadítson kezökből.
9 われわれは荒野のつるぎのゆえに、おのが命をかけて食物を獲る。
Életünk veszélyeztetésével szerezzük kenyerünket a pusztában levő fegyver miatt.
10 われわれの皮膚は飢餓の激しい熱のために、炉のように熱い。
Bőrünk, mint a kemencze, megfeketedett az éhség lázától.
11 女たちはシオンで犯され、おとめたちはユダの町々で汚された。
Az asszonyokat meggyalázták Sionban, a szűzeket Júda városaiban.
12 君たる者も彼らの手でつるされ、長老たちも尊ばれず、
A fejedelmeket kezökkel akasztották fel; a vének orczáit nem becsülik.
13 若者たちは、ひきうすをになわせられ、わらべたちは、たきぎを負って、よろめき、
Az ifjak a kézi malmot hordozzák, és a gyermekek a fahordásban botlanak el.
14 長老たちは門に集まることをやめ、若者たちはその音楽を廃した。
A vének eltüntek a kapuból, megszüntek az ifjak énekelni.
15 われわれの心の喜びはやみ、踊りは悲しみに変り、
Oda van a mi szívünk öröme, gyászra fordult a mi körtánczunk.
16 われわれの冠はこうべから落ちた。わざわいなるかな、われわれは罪を犯したからである。
Elesett a mi fejünknek koronája, jaj most nékünk mert vétkeztünk!
17 このために、われわれの心は衰え、これらの事のために、われわれの目はくらくなった。
Ezért lett beteg a mi szívünk, ezekért homályosodtak meg a mi szemeink;
18 シオンの山は荒れはて、山犬がその上を歩いているからである。
A Sion hegyéért, hogy elpusztult; rókák futkosnak azon!
19 しかし主よ、あなたはとこしえに統べ治められる。あなたの、み位は世々絶えることがない。
Te Uram örökké megmaradsz; a te királyi széked nemzedékről nemzedékre!
20 なぜ、あなたはわれわれをながく忘れ、われわれを久しく捨ておかれるのですか。
Miért feledkezel el örökre mi rólunk? miért hagysz el minket hosszú időre?
21 主よ、あなたに帰らせてください、われわれは帰ります。われわれの日を新たにして、いにしえの日のようにしてください。
Téríts vissza Uram magadhoz és visszatérünk; újítsd meg a mi napjainkat, mint régen.
22 あなたは全くわれわれを捨てられたのですか、はなはだしく怒っていられるのですか。
Mert bizony-bizony megvetettél minket; megharagudtál ránk felettébb!

< 哀歌 5 >