ヨブ 記 33
1 だから、ヨブよ、今わたしの言うことを聞け、わたしのすべての言葉に耳を傾けよ。
No azért halld meg csak Jób az én szavaimat, és vedd füledbe minden beszédemet!
2 見よ、わたしは口を開き、口の中の舌は物言う。
Ímé, megnyitom már az én szájamat, és a beszéd nyelvem alatt van már.
3 わたしの言葉はわが心の正しきを語り、わたしのくちびるは真実をもってその知識を語る。
Igaz szívből származnak beszédeim, tiszta tudományt hirdetnek ajkaim.
4 神の霊はわたしを造り、全能者の息はわたしを生かす。
Az Istennek lelke teremtett engem, és a Mindenhatónak lehellete adott nékem életet.
5 あなたがもしできるなら、わたしに答えよ、わたしの前に言葉を整えて、立て。
Ha tudsz, czáfolj meg; készülj fel ellenem és állj elő!
6 見よ、神に対しては、わたしもあなたと同様であり、わたしもまた土から取って造られた者だ。
Ímé, én szintúgy Istené vagyok, mint te; sárból formáltattam én is.
7 見よ、わたしの威厳はあなたを恐れさせない、わたしの勢いはあなたを圧しない。
Ímé, a tőlem való félelem meg ne háborítson; kezem nem lészen súlyos rajtad.
8 確かに、あなたはわたしの聞くところで言った、わたしはあなたの言葉の声を聞いた。
Csak az imént mondtad fülem hallatára, hallottam a beszédnek hangját:
9 あなたは言う、『わたしはいさぎよく、とがはない。わたしは清く、不義はない。
Tiszta vagyok, fogyatkozás nélkül: mocsoktalan vagyok, bűn nincsen bennem.
10 見よ、彼はわたしを攻める口実を見つけ、わたしを自分の敵とみなし、
Ímé, vádakat talál ki ellenem, ellenségének tart engem!
11 わたしの足をかせにはめ、わたしのすべての行いに目をとめられる』と。
Békóba veti lábaimat, és őrzi minden ösvényemet.
12 見よ、わたしはあなたに答える、あなたはこの事において正しくない。神は人よりも大いなる者だ。
Ímé, ebben nincsen igazad – azt felelem néked – mert nagyobb az Isten az embernél!
13 あなたが『彼はわたしの言葉に少しも答えられない』といって、彼に向かって言い争うのは、どういうわけであるか。
Miért perelsz vele? Azért, hogy egyetlen beszédedre sem felelt?
14 神は一つの方法によって語られ、また二つの方法によって語られるのだが、人はそれを悟らないのだ。
Hiszen szól az Isten egyszer vagy kétszer is, de nem ügyelnek rá!
15 人々が熟睡するとき、または床にまどろむとき、夢あるいは夜の幻のうちで、
Álomban, éjjeli látomásban, mikor mély álom száll az emberre, és mikor ágyasházokban szenderegnek;
16 彼は人々の耳を開き、警告をもって彼らを恐れさせ、
Akkor nyitja meg az emberek fülét, és megpecsételi megintetésökkel.
17 こうして人にその悪しきわざを離れさせ、高ぶりを人から除き、
Hogy eltérítse az embert a rossz cselekedettől, és elrejtse a kevélységet a férfi elől.
18 その魂を守って、墓に至らせず、その命を守って、つるぎに滅びないようにされる。
Visszatartja lelkét a romlástól, és életét hogy azt fegyver ne járja át.
19 人はまたその床の上で痛みによって懲らされ、その骨に戦いが絶えることなく、
Fájdalommal is bünteti az ő ágyasházában, és csontjainak szüntelen való háborgásával.
20 その命は、食物をいとい、その食欲は、おいしい食物をきらう。
Úgy, hogy az ő ínye undorodik az ételtől, és lelke az ő kedves ételétől.
21 その肉はやせ落ちて見えず、その骨は見えなかったものまでもあらわになり、
Húsa szemlátomást aszik le róla; csontjai, a melyeket látni nem lehetett, kiülnek.
22 その魂は墓に近づき、その命は滅ぼす者に近づく。
És lelke közelget a sírhoz, s élete a halál angyalaihoz.
23 もしそこに彼のためにひとりの天使があり、千のうちのひとりであって、仲保となり、人にその正しい道を示すならば、
Ha van mellette magyarázó angyal, egy az ezer közül, hogy az emberrel tudassa kötelességét;
24 神は彼をあわれんで言われる、『彼を救って、墓に下ることを免れさせよ、わたしはすでにあがないしろを得た。
És az Isten könyörül rajta, és azt mondja: Szabadítsd meg őt, hogy ne szálljon a sírba; váltságdíjat találtam!
25 彼の肉を幼な子の肉よりもみずみずしくならせ、彼を若い時の元気に帰らせよ』と。
Akkor teste fiatal, erőtől duzzad, újra kezdi ifjúságának napjait.
26 その時、彼が神に祈るならば、神は彼を顧み、喜びをもって、み前にいたらせ、その救を人に告げ知らせられる。
Imádkozik Istenhez és ő kegyelmébe veszi, hogy az ő színét nézhesse nagy örömmel, és az embernek visszaadja az ő igazságát.
27 彼は人々の前に歌って言う、『わたしは罪を犯し、正しい事を曲げた。しかしわたしに報復がなかった。
Az emberek előtt énekel és mondja: Vétkeztem és az igazat elferdítettem vala, de nem e szerint fizetett meg nékem;
28 彼はわたしの魂をあがなって、墓に下らせられなかった。わたしの命は光を見ることができる』と。
Megváltotta lelkemet a sírba szállástól, és egész valóm a világosságot nézi.
29 見よ、神はこれらすべての事をふたたび、みたび人に行い、
Ímé, mindezt kétszer, háromszor cselekszi Isten az emberrel,
30 その魂を墓から引き返し、彼に命の光を見させられる。
Hogy megmentse lelkét a sírtól, hogy világoljon az élet világosságával.
31 ヨブよ、耳を傾けてわたしに聞け、黙せよ、わたしは語ろう。
Figyelj Jób, és hallgass meg engem; hallgass, hadd szóljak én!
32 あなたがもし言うべきことがあるなら、わたしに答えよ、語れ、わたしはあなたを正しい者にしようと望むからだ。
Ha van mit mondanod, czáfolj meg; szólj, mert igen szeretném a te igazságodat.
33 もし語ることがないなら、わたしに聞け、黙せよ、わたしはあなたに知恵を教えよう」。
Ha pedig nincs, hallgass meg engem, hallgass és megtanítlak téged a bölcseségre!
