ヨブ 記 22
1 そこでテマンびとエリパズは答えて言った、
Felele pedig a Témánból való Elifáz, és monda:
2 「人は神を益することができるであろうか。賢い人も、ただ自身を益するのみである。
Az Istennek használ-é az ember? Sőt önmagának használ az okos!
3 あなたが正しくても、全能者になんの喜びがあろう。あなたが自分の道を全うしても、彼になんの利益があろう。
Gyönyörűségére van-é az a Mindenhatónak, ha te igaz vagy; avagy nyereség-é, hogy feddhetetlenül jársz?
4 神はあなたが神を恐れることのゆえに、あなたを責め、あなたをさばかれるであろうか。
A te isteni félelmedért fedd-é téged, és azért perel-é veled?
5 あなたの悪は大きいではないか。あなたの罪は、はてしがない。
Avagy nem sok-é a te gonoszságod, és nem véghetetlen-é a te hamisságod?
6 あなたはゆえなく兄弟のものを質にとり、裸な者の着物をはぎ取り、
Hiszen zálogot vettél a te atyádfiától méltatlanul, és a szegényeket mezítelenekké tetted.
7 疲れた者に水を飲ませず、飢えた者に食物を与えなかった。
Az eltikkadtnak vizet sem adtál inni, és az éhezőtől megtagadtad a kenyeret.
8 力ある人は土地を得、名ある人はそのうちに住んだ。
A ki hatalmas volt, azé vala az ország, és a ki nagytekintélyű volt, az lakik vala rajta.
9 あなたは、やもめをむなしく去らせた。みなしごの腕は折られた。
Az özvegyeket üres kézzel bocsátottad el, és az árváknak karjai eltörettek.
10 それゆえ、わなはあなたをめぐり、恐怖は、にわかにあなたを驚かす。
Azért vett körül téged a veszedelem, és rettegtet téged hirtelen való rettegés;
11 あなたの光は暗くされ、あなたは見ることができない。大水はあなたをおおうであろう。
Avagy a setétség, hogy ne láthass, és a vizek árja, a mely elborít!
12 神は天に高くおられるではないか。見よ、いと高き星を。いかに高いことよ。
Hát nem olyan magas-é Isten, mint az egek? És lásd, a csillagok is ott fent mily igen magasak!
13 それであなたは言う、『神は何を知っておられるか。彼は黒雲を通して、さばくことができるのか。
És mégis azt mondod: Mit tud az Isten; megítélheti-é, a mi a homály mögött van?
14 濃い雲が彼をおおい隠すと、彼は見ることができない。彼は天の大空を歩まれるのだ』と。
Sűrű felhők leplezik el őt és nem lát, és az ég körületén jár.
15 あなたは悪しき人々が踏んだいにしえの道を守ろうとするのか。
Az ősvilág ösvényét követed-é, a melyen az álnok emberek jártak;
16 彼らは時がこないうちに取り去られ、その基は川のように押し流された。
A kik időnap előtt ragadtattak el, és alapjokat elmosta a víz?!
17 彼らは神に言った、『われわれを離れてください』と、また『全能者はわれわれに何をなしえようか』と。
A kik azt mondják vala Istennek: Távozzál el tőlünk! És mit cselekedék velök a Mindenható?
18 しかし神は彼らの家を良い物で満たされた。ただし悪人の計りごとはわたしのくみする所ではない。
Ő pedig megtöltötte házaikat jóval. De az istentelenek tanácsa távol legyen tőlem.
19 正しい者はこれを見て喜び、罪なき者は彼らをあざ笑って言う、
Látják ezt az igazak és örülnek rajta, az ártatlan pedig csúfolja őket:
20 『まことにわれわれのあだは滅ぼされ、その残した物は火で焼き滅ぼされた』と。
Valósággal kigyomláltatott a mi ellenségünk, és az ő maradékjokat tűz emészti meg!
21 あなたは神と和らいで、平安を得るがよい。そうすれば幸福があなたに来るでしょう。
Bízd csak azért magadat ő reá és légy békességben: ezekből jó származik reád.
22 どうか、彼の口から教を受け、その言葉をあなたの心におさめるように。
Végy csak oktatást az ő szájából, és vésd szívedbe az ő beszédeit!
23 あなたがもし全能者に立ち返って、おのれを低くし、あなたの天幕から不義を除き去り、
Ha megtérsz a Mindenhatóhoz, megépíttetel, és az álnokságot távol űzöd a te sátorodtól.
24 こがねをちりの中に置き、オフルのこがねを谷川の石の中に置き、
Vesd a porba a nemes érczet, és a patakok kavicsába az ofiri aranyat:
25 全能者があなたのこがねとなり、あなたの貴重なしろがねとなるならば、
És akkor a Mindenható lesz a te nemes érczed és a te ragyogó ezüstöd.
26 その時、あなたは全能者を喜び、神に向かって顔をあげることができる。
Bizony akkor a Mindenhatóban gyönyörködöl, és a te arczodat Istenhez emeled.
27 あなたが彼に祈るならば、彼はあなたに聞かれる。そしてあなたは自分の誓いを果す。
Hozzá könyörögsz és meghallgat téged, és lefizeted fogadásaidat.
28 あなたが事をなそうと定めるならば、あなたはその事を成就し、あなたの道には光が輝く。
Mihelyt valamit elgondolsz, sikerül az néked, és a te utaidon világosság fénylik.
29 彼は高ぶる者を低くされるが、へりくだる者を救われるからだ。
Hogyha megaláznak, felmagasztalásnak mondod azt, és ő az alázatost megtartja.
30 彼は罪のない者を救われる。あなたはその手の潔いことによって、救われるであろう」。
Megszabadítja a nem ártatlant is, és pedig a te kezeidnek tisztaságáért szabadul meg az.
