< 詩篇 77 >

1 我わがこゑをあげて神によばはん われ聲を神にあげなばその耳をわれにかたぶけたまはん
a karmesternek. Jedútún számára. Ászáftól. Zsoltár. Hangommal az Istenhez hadd kiáltok, hangommal az Istenhez, és ő figyel reám.
2 わがなやみの日にわれ主をたづねまつれり 夜わが手をのべてゆるむることなかりき わがたましひは慰めらるるをいなみたり
Szorultságom napján az Urat kerestem; kezem éjjel kinyújtva van s nem dermed meg, vonakodott lelkem megvigasztalódni.
3 われ神をおもひいでて打なやむ われ思ひなげきてわが霊魂おとろへぬ (セラ)
Istenre ha emlékezem, sóhajtanom kell; ha gondolkodom, elborul lelkem. Széla.
4 なんぢはわが眼をささへて閉がしめたまはず 我はものいふこと能はぬほどに惱みたり
Tartod szemem őrzőit, nyugtalankodom s nem beszélhetek.
5 われむかしの日いにしへの年をおもへり
Elgondolom a hajdankor napjait, az ősidőknek éveit.
6 われ夜わが歌をむもひいづ 我わが心にてふかくおもひわが霊魂はねもころに尋ねもとむ
Ha emlékezem éjjel hárfajátékomra, gondolkodnom kell szívemben és fürkész lelkem:
7 主はとこしへに棄たまふや 再びめぐみを垂たまはざるや
Örökre elvet-e az Úr és nem fog már többé kedvelni?
8 その憐憫はのこりなく永遠にさり そのちかひは世々ながく廢れたるや
Megszünt-e kegyelme mindenkorra, elfogyott-e az igéret nemzedékre meg nemzedékre?
9 神は恩をほどこすことを忘れたまふや 怒をもてそのあはれみを絨たまふや (セラ)
Elfelejtett-e könyörülni Isten, avagy haragban elzárta-e irgalmát? Széla.
10 斯るときに我いへらく此はただわが弱きがゆゑのみいで至上者のみぎの手のもろもろの年をおもひいでん
Azt mondtam: az a szenvedésem, hogy megváltozott a legfelsőnek jobbja.
11 われヤハの作爲をのべとなへん われ往古よりありし汝がくすしきみわざを思ひいたさん
Emlékezem Jáh cselekedeteire, midőn emlékezem hajdankori csodádról;
12 また我なんぢのすべての作爲をおもひいで汝のなしたまへることを深くおもはん
elmélkedem minden tettedről és cselekményeiden elgondolkodom.
13 神よなんぢの途はいときよし 神のごとく大なる神はたれぞや
Isten, szentségben van az utad; ki oly nagy isten, mint az Isten?
14 なんぢは奇きみわざをなしたまへる神なり もろもろの民のあひだにその大能をしめし
Te vagy az Isten, ki csodát mível, tudattad a népek közt erődet.
15 その臂をもてヤコブ、ヨセフの子輩なんぢの民をあがなひたまへり (セラ)
Megváltottad karoddal népedet, Jákób és József fiait. Széla.
16 かみよ大水なんぢを見たり おほみづ汝をみてをののき淵もまたふるへり
Láttak téged a vizek, oh Isten, láttak a vizek, megremegtek, meg is reszkettek a mélységek.
17 雲はみづをそそぎいだし空はひびきをいだし なんぢの矢ははしりいでたり
Vizet ömlesztettek a felhők, dörejt hallattak a fellegek, nyilaid is szerte jártak;
18 なんぢの雷鳴のこゑは暴風のうちにありき 電光は世をてらし地はふるひうごけり
hallik dörgésed a forgatagban, megvilágították villámok a világot, megreszketett és megrendült a föld.
19 なんぢの大道は海のなかにあり なんぢの徑はおほみづの中にあり なんぢの蹤跡はたづねがたかりき
Tengeren át volt utad és ösvényed nagy vizeken, és nyomdokaid nem voltak fölismerhetők.
20 なんぢその民をモーセとアロンとの手によりて羊の群のごとくみちびきたまへり
Vezetted népedet, mint juhokat, Mózes és Áron által.

< 詩篇 77 >