詩篇 126

1 ヱホバ、シオンの俘囚をかへしたまひし時 われらは夢みるもののごとくなりき

Zarándoklás éneke. Midőn visszahozta az Örökkévaló Czión foglyait, úgy voltunk, mint a kik álmodnak.

2 そのとき笑はわれらの口にみち歌はわれらの舌にみてり ヱホバかれらのために大なることを作たまへりといへる者もろもろの國のなかにありき

Akkor megtelt szájunk nevetéssel és nyelvünk újjongással; akkor szóltak a nemzetek közt: nagyokat mívelt az Örökkévaló ezekkel!

3 ヱホバわれらのために大なることをなしたまひたれば我儕はたのしめり

Nagyokat mívelt az Örökkévaló velünk; vidámak voltunk.

4 ヱホバよ願くはわれらの俘囚をみなみの川のごとくに歸したまへ

Hozd vissza, Örökkévaló, foglyainkat, mint folyammedreket a délvidéken.

5 涙とともに播くものは歡喜とともに穫らん

Akik könnyel vetettek, újjongással aratnak:

6 その人は種をたづさへ涙をながしていでゆけど禾束をたづさへ喜びてかへりきたらん

menve mén és sír, aki viszi a vetőmag szóratját; jöttön jő, újjongással, aki viszi kévéit.