ヨブ 記 41

1 なんぢ鈎をもて鱷を釣いだすことを得んや その舌を糸にひきかくることを得んや

Kihúzod-e a leviátánt horoggal, s kötéllel lenyomod-e nyelvét?

2 なんぢ葦の繩をその鼻に通し また鈎をその齶に衝とほし得んや

Teszel-e kákagúzst orrába és kampóval átlyukaszthatod-e állkapcsát?

3 是あに頻になんぢに願ふことをせんや 柔かになんぢに言談んや

Fog-e könyörögni neked, avagy szelíden beszél-e hozzád?

4 あに汝と契約を爲んや なんぢこれを執て永く僕と爲しおくを得んや

Köt-e veled szövetséget, veheted-e örökre szolgául?

5 なんぢ鳥と戲むるる如くこれとたはむれ また汝の婦人等のために之を繋ぎおくを得んや

Játszhatsz-e vele mint madárral, s megkötöd-e leányzóid számára?

6 また漁夫の社會これを商貨と爲して商賣人の中間に分たんや

Alkudnak-e rajta kalmártársak, szétosztják-e kereskedők közt?

7 なんぢ漁叉をもてその皮に滿し 魚矛をもてその頭を衝とほし得んや

Megrakod-e tüskékkel a bőrét és halászszigonnyal fejét?

8 手をこれに下し見よ 然ばその戰鬪をおぼえて再びこれを爲ざるべし

Vesd rá kezedet, gondolj harczra – nem teheted többé.

9 視よその望は虚し 之を見てすら倒るるに非ずや

Lám, az ember várakozása megcsalatkozott, hisz már láttára is leterül.

10 何人も之に激する勇氣あるなし 然ば誰かわが前に立うる者あらんや

Nincs vakmerő, ki felingerelné: ki az tehát, ki én elémbe áll?

11 誰か先に我に與へしところありて我をして之に酬いしめんとする者あらん 普天の下にある者はことごとく我有なり

Ki előzött meg valamivel, hogy fizessek? Mi az egész ég alatt van, enyém az.

12 我また彼者の肢體とその著るしき力とその美はしき身の構造とを言では措じ

Nem hallgathatom el tagjait, sem hatalmának mivoltát, sem testalkatának kellemét.

13 誰かその外甲を剥ん 誰かその雙齶の間に入ん

Ki takarta fel ruhájának felszínét, páros fogsora közé ki hatol be?

14 誰かその面の戸を開きえんや その周圍の齒は畏るべし

Arczának ajtait ki nyitotta fel, fogai körül rettenet!

15 その並列る鱗甲は之が誇るところ その相闔たる樣は堅く封じたるがごとく

Büszkeség pajzsainak csatornái, szoros pecséttel lezárva;

16 此と彼とあひ接きて風もその中間にいるべからず

egyik éri a másikat, s levegő sem jut közéjök;

17 一々あひ連なり堅く膠て離すことを得ず

egyik tapad a másikhoz, összefogódznak s nem válnak szét.

18 嚔すれば即はち光發す その目は曙光の眼瞼(を開く)に似たり

Tüsszentése fényt sugároztat és szemei olyanok mint a hajnal szempillái.

19 その口よりは炬火いで火花發し

Szájából fáklyák csapnak ki, tüzes sziporkák szökkennek el.

20 その鼻の孔よりは煙いできたりて宛然葦を焚く釜のごとし

Orrlyukaiból füst megy ki, mint forró üstből kákatörzsön.

21 その氣息は炭火を爇し 火燄その口より出づ

Lehelete parazsat lobbant föl, és láng megy ki szájából.

22 力氣その頸に宿る 懼るる者その前に彷徨まよふ

Nyakán erő tanyázik, előtte szökik a csüggedés.

23 その肉の片は密に相連なり 堅く身に着て動かす可らず

Húsának lafantyúi feszesek, szilárdak rajta, nem fityegnek.

24 その心の堅硬こと石のごとく その堅硬こと下磨のごとし

Szíve szilárd mint a kő és szilárd mint az alsó malomkő.

25 その身を興す時は勇士も戰慄き 恐怖によりて狼狽まどふ

Emelkedésétől hatalmasak félnek, megtöretésétől megzavarodnak.

26 劍をもて之を撃とも利ず 鎗も矢も漁叉も用ふるところ無し

Ha ki karddal éri, ez nem áll meg benne, sem dárda, kopja s nyílvas.

27 是は鐡を見ること稿のごとくし銅を見ること朽木のごとくす

Szalmának tekinti a vasat, korhadt fának az érczet;

28 弓箭もこれを逃しむること能はず 投石機の石も稿屑と見做る

meg nem szalasztja az íjj fia, tarlóvá változnak át rajta parittyakövek.

29 棒も是には稿屑と見ゆ 鎗の閃めくを是は笑ふ

Tarlónak tekinti a buzogányt, s nevet a lándzsának süvítésén.

30 その下腹には瓦礫の碎片を連ね 泥の上に麥打車を引く

Alul rajta kiélezett cserepek, cséplőszánt terít az iszapra.

31 淵をして鼎のごとく沸かへらしめ 海をして香油の釜のごとくならしめ

Felforralja, mint a fazekat, a mélységet, olyanná teszi a tengert, mint keverő üstöt.

32 己が後に光る道を遺せば淵は白髮をいただけるかと疑がはる

Mögötte világít egy ösvény, őszhajnak lehet gondolni az árt.

33 地の上には是と並ぶ者なし 是は恐怖なき身に造られたり

Nincs földön párja neki, mely alkotva van rettenthetetlennek.

34 是は一切の高大なる者を輕視ず 誠に諸の誇り高ぶる者の王たるなり

Minden magast lenéz, király ő mind a büszke vadak fölött.